Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-17 / 33. szám

33-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. A BOSTONI VILÁGGYÜLÉS. — 3-ik közlemény. — Budapesten van a világ legnagyobb és legjobban megszervezett zsidó-misz- sziói állomása! — ezzel a meglepő tény­nyel gazdagította Dr. Webster nemcsak a külföldiek és amerikaiak ismeretét, de még bizonyára sok magyarét is. A gyűlés első főtárgyáról, a kiil- misszióról a másodikra, t. i. a belmisz- szióra mintegy átmenetet képezett a zsidó-misszió kérdése, amelyről egyedül Dr. Webster tartott előadást és adott írásbeli jelentést. Mig a külmissziót illetőleg az európai kontinens egyhá­zainak sok mulasztást kell helyrehoz­mok, addig viszont a zsidó misszióról az amerikai “Section”-nak nem volt jelenteni valója. Dr. Webster, — mint köztudomású a magyarok között — hosszú éveken át élt és munkálkodott Budapesten s mikor a fenti kijelentést tette, mi ma­gyarok nyugodt lelkiismerettel hozzá- tehettük volna: hála és elismerés érte — Isten után — Dr. Websternek. Jelentésében és előadásában sok ér­dekes adatot közölt a gyűlés tagjai­val és az érdeklődő közönséggel a pén­tek esti nyílt gyűlésen. Hivatkozott az 1927-iki tavaszi világkonferenciákra, amelyek Dr. John R. Mott elnöklete alatt a zsidómisszió ügyében Budapes­ten és Warsóban tartottak, s amelyek bár felekezetköziek voltak, előkészíté­sükben és a tárgyalásokban oroszlán- része volt a református egyházak kép­viselőinek. A zsidóság ma már csaknem az egész földön politikai szabadságot élvez és most a teljes felvilágosodás, művelődés szabadságának megszerzésére törekszik. A zsidó ifjúság tömegei mohón szívják magukba a modern tudást, tudományos felfedezéseket és az uj politikai elméle­teket. A faji öntudat és a zsidó na­cionalizmus eszményei foglalják el ben­nük a vallásos hit helyét. A zsidó tra- dicióktól és a zsinagógától elfordulva özönlenek az atheizmus és materializ­mus karjaiba. A zsidó nemzetiség han­gos zaja emeltetett a vallás piedesztál- jára. Rohamosan emelkednek hatalom­ra és befolyásra a keresztyén orszá­gokban, és pedig a pénz, az üzlet, az ipar, kereskedelem, az irodalom és mű­vészet világában egyformán. Formálják a közvéleményt és nem egyszer fenye­getik a keresztyén ideálokat és intéz­ményeket. Másfelől azonban biztató jeleket lá­tunk. Sok vezető zsidó gondolkozó uj magatartást tanusit Krisztus tanításá­val és személyével szemben. Zsidó szer­zőknek Krisztusról irt könyvei mély hatást gyakorolnak sok országban. A Ghetto falai leomolván a zsidó és a keresztyén misszionárius olyan mérték­ben juthatnak egymás közelébe, mint az apostoli kor óta soha. Zsidó áttérők tizezrei jönnek a protestáns egyházak­ba, igy pl. Budapesten a református egyház tagjai között mintegy 3000 át­tért' zsidó van (ne feledjük azonban, hogy ez az egyház több mint 100,000 lelket számlál!) A magyar református egyház ugyanis csaknem 90 esztendő óta tevékeny részt vesz püspökei, lelki- pásztorai és világi férfiai utján a Skót misszió budapesti munkájában. Termé­szetesen még igen sok más áttért ta­lálható a vidéken is. A skót angol és ir ref. egyházaknak le egészen Egyptomig és Palesztináig számos zsidó-missziói állomásuk van, mig a holland egyház karja lenyúlik egész Délafrikáig. A svájciak a bázeli zsidó misszió svájci és lengyelországi munkáját támogatják. Összesen mint­egy 235 munkást alkalmaznak ezen a mezőn a református egyházak, amelyek kezükben tartják a legfontosabb straté­giai pontokat, minők Glasgow, Ham­burg, Amsterdam, Rotterdam, Basel, Prága, Budapest, Danzig, Wilna, Ko­lozsvár, Constaninápoly, Alexandria, Jaffa, Tiberias, Safed, Damascus! Ezek­ből mint központokból sugárzik szét az evangélium fénye a zsidóság felé. A munka három irányú: nevelő, orvosi és evangelizáló. Az eredmény azért nem feltűnő, szembeszökő, mert az áttért zsidóság nem tömörül külön gyülekeze­tekbe, mint az áttért pogányok, hanem az ottani, legközelebbi protestáns egy­háznak lesznek tagjaivá. Az aratnivaló gabona még sok úgy Európában, mint közel Kelet-Ázsiában és Észak-Afrikában, amely helyeken az egész világ zsidóságának kétharmada él. Nagy akadály sok helyen a nyílt vagy lappangó antisemitizmus, s a ke- resztyénségnek még sok előítéletet kell legyőznie, és sok türelmetlenséget meg­bánnia, mielőtt igazi sikereket elér e téren. A zsidóságnak adósai vagyunk, tőlük nyertük az Írásokat, a prófétai buzgalmukat, a zsoltárokat, az aposto­lokat, az első egyházakat. Maga az Ur Jézus ennek a népnek a fia. És mégis, igen sok lelkipásztor van, akinek bib­liájában a Római levél 9, 10 és 11-ik fejezete olyan tiszta, érintetlen, mintha ma került volna ki a nyomdából. Ezt az érdekes péntek esti gyűlést egy S3 éves öreg canadai nyitotta meg, aki már 6 gyűlésen vett részt a Világ- szövetség eddig tartott 13 egyetemes gyűlése közül. T. G. fölhívás. Azok a látogatások, amelyekben ha­zai egyházunk kiküldöttei az egyes gyülekezeteket részesítették s Ft. Dr. Ravasz László püspök urat illetőleg ré­szesítik ma is, mindenütt áldott nyo­mokat hagytak maguk után. Híveink mindenütt boldog örömmel hallgatták azt az Evangéliumot, amelyet hazai egyházunk eme kiválóságai hirdettek közöttünk. Az elveitt ' lelki jók mellett azonban egy másik oldala is van ezeknek a lá­togatásoknak, az t. i. hogy gondos­kodnunk kell az anyagi szükségletek kielégitéséről is. Amidőn Lelkészegyesületünk e láto­gatások rendezését magára vette, kör­levelekben is, lapunk utján is reámuta­tott arra az egyedül lehető alapra, amelyből e szükségleteket fedezhetjük, sóit talán a hűségesen fáradozó vendé­geink részére szerény tiszteletdijat is fölajánlhatunk. A látogatások alkalmá­val begyült perselypénz képezi ezt az alapot s a Lelkészegyesület már eleve ezen az alapon rendezte a körutakat éppen úgy, mint az az elmúlt évben is történt. Jól tudják ezlt ama lelkésztár­sak és egyházak, akik a vendégek egyi­két vagy másikát körükbe meghívták vagy elfogadták, s közülök már sokan beküldték a begyült perselypénzeket. Vannak azonban olyan egyházak is, ahonnan e perselypénzek még nem ér­keztek be. Szeretettel kérem e testvé­reket, hogy mennél gyorsabban küld­jék be azokat, mert a kiadások meg­vannak s azok fedezéséről gondoskodni kell. Előzdtes megállapodásunk ez s elkerülhetetlenül szükséges, hogy a megállapodást valóra is váltsuk. Ismé­telten kérem tehát a perselyponzek sürgős beküldését s kérem azzal, hogy az egyházak ne alkalmazzanak túlságo­san szigorú mértéket, hanem ahol azt szükségesnek és indokoltnak látják: egészítsék ki azt úgy, hogy reménysé­geinkben ne csalódjunk meg. Pittsburgh, Pa. VARGA LAJOS, lelkész a Lelkészegyesület pénzitárnoka. Ft. Dr. Ravasz László püspök ur az elmúlt vasárnapot a clevelandi egyhá­zak körében töltötte. Sajnálatunkra az ottani diadalmas napokról lapunknak zártáig még nem érkezett be a tudó­sítás s igy arról csak a jövő héten fo­gunk referálni. PÁRTOLJA LAPUNK HIRDETŐIT

Next

/
Thumbnails
Contents