Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-22 / 25. szám
25-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. fölötti felügyeletet az egyházmegye, és az egyházmegyék fölötti felügyeletet az egyházkerület és az egyetemes zsinat gyakorolja. Sem a gyülekezetek, sem az egyházkerületek nem független, testületek. Mindegyik függ a fölötte való testülettől. A jelen helyzetben az egyházközségek és az egyházmegyék, az egyházmegyék és az egyházkerületek, az egyházkerületek és az egyete-* mes zsinat közötti érintkezést rendesen az illetékes testületek által kiküldött bizottságok végzik. Ezek a bizottságok azonban sohasem hozhatnak érvényes határozatokat az őket kiküldő testületek felhatalmazása nélkül, és eljárásukról jelentést kell tenniök a kiküldő testületnek és annak kell meg is erősítenie eljárásukat. Az egyesülés terve szerint a gyülekezetek fölötti felügyelet továbbra is az egyházmegye vagy a konferencia és az egyetemes zsinat hatáskörében maradna. Csak az a mód szenvedne változást, ahogyan ezt *a felügyeletet gyakorolják. A felügyelet munkáját többé nem bizottságok végeznék, hanem az egyházi hatóságok által megválasztott tisztviselők, akik annak a hatóságnak tartoznak felelősséggel, mely őket megválasztotta. Ezeket a tisztviselőket hiv- nák egyetemes vagy kerületi felügyelőknek, akiknek a kötelességeit az egyetemes vagy kerületi zsinatok szabnák meg. Működésűk időtartama korlátolt és a meghatározott időben vagy uj embereket állítanának helyükbe vagy őket választanák meg újra. A jelen rendszer szerint a református egyházban az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek fölötti felügyeletet — ha ugyan egyáltalán van ilyen — az egyházmegyék vagy az egyetemes zsinat végrehajtóbizottsága gyakorolja. A jelen rendszer szerint vannak továbbá olyan bizottságok, melyeknek a munkája végignyulik az egyetemes zsinattól* az egyházkerületeken és az egyházmegyéken keresztül lefelé egészen az egyházközségekig; ilyenek például a Missionary and Stewardship Committee, vagy a vallásos nevelésügy bizottsága. Mindegyik ilyen bizottságnak külön meghatározott munkaköre van. Az egyesítési terv szerint az ilyen bizottságok által végzett munkának jó részét átvennék az egyetemes zsinat vagy az egyházkerületek és konferenciák által választott egyetemes vagy kerületi felügyelők. A tervkészítő bizottságnak az a meggyőződése, hogy az egyetemes zsinat munkáját a bizottságoknál sokkal jobban végeznék el az egyetemes zsinat által erre a célra választott tisztviselők, akiket egyenesen erre a célra választanak, és akik minden idejüket ennek a célnak szentelhetik, és kell hogy szenteljék. Figyelmesebb vizsgálatra eloszlik az a gyanú, mintha itt a demokratikus kormányzási formáról arisztokratikus kormányzási formára térnénk át. Érintetlen marad az az elv is, hogy a felsőbb hatóság gyakorolja a felügyeletet az alsóbb hatóság fölött. De a felügyelet gyakorlásának ez a módja kétségtelenül uj az amerikai református egyházban. (Később rá fogok mutatni arra, hogy ez az itt újszerű mód mennyire régi- a magyarországi református egyházban.) Nemcsak a református egyházban, hanem a többi gyülekezeti vagy presbiteri államformát követő egyházakban is erősen érezhető újabb időkben az a vágy, hogy az egyházkerületek és az egyetemes zsinat munkájának eredményesebbé tétele érdekében tisztviselőket kell beállítani, olyanokat, mint aminők e tervezett szuperintendensek, felügyelők, lennének, hogy az egyház ügyeit ezek vigyék a lelkészek és gyülekezetek elé. Több mint egy évtizede már, hogy a pennsylvániai lutheránus egyházak szuperintendensekké tétték egyházkerületi elnökeiket, akik most már fizetett tisztviselők és minden idejüket az egyházkerület működésének felügyeletére fordítják. Ez az intézkedés, ami ugyancsak nagy újítás volt annak idején, azóta a lutheránus egyház lelkészeinek és gyülekezeteinek a jóváhagyását és tetszését is megnyerte. Bizonyosra lehet venni, hogy az Egyesült Egyház felügyelőinek sem lenne nagyobb hivatali jogköre, ha ugyan lenne annyi is, mint amennyi van a lutheránus felügyelőknek. (Folytatása következik.) Vendégeink körútja, Természetes vágya és óhajtása minden hazulról érkezett egyházi embernek, hogy megismerkedjék az amerikai magyar roformátus egyházi élettel s betekintést nyerjen abba a munkába; amelyet itt folytatunk. E természetes óhaj kielégítése mellett mostani vendégeink annál inkább óhajtják megcselekedni ezt, mert a Konventtől egyenes megbízatásuk is van arra nézve, hogy az amerikai magyar ref. egyházi helyzetről mennél bővebb és alaposabb információval szolgáljanak. Ezt a célt nemcsak a tervezett körutak alkalmával kívánják szolgálni, hanem külön konferenciát is tartanak a különböző árnyalatok hivatalos képviselőivel. Most már majdnem teljesen meg van a részletes útiterv, amelyről Laky Zsig- mond lelkész, mint a Lelkészegyesület titkára külön is fogja értesíteni az érdekelteket. Ezen a helyen most még csak annyit jelzünk, hogy Ft. Dr. Ravasz László a bostoni gyűlés után néhány heti pihenőre vonul s csak Julius végén kezdi meg látogatásait, amit Szeptember végéig folytat. Ft. Dr. Kovács J. István, Ágoston Sándor és Mak- say Albert a gyűlés után egy hónapig maradnak Amerikában, s ezt az időt szintén ilyen céllal fogják fölhasználni. A vendégeket mindenütt szívesen várják s bizonyos dolog, hogy gazdag tapasztalatokkal fognak majd visszatérni. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 25-ik. 1929. jun. 23. Egy dicsőítő zsoltár. Olv. 103. zsolt. 1—13. A biblia legszebb részei közé tartozik a Zsoltárok Könyve. ISO zsoltár van, melyeknek legnagyobb részét maga Dávid király irta. Vannak a zsoltárok között olyanok, melyek telve vannak örömmel, de vannak olyanok is, melyekből a legnagyobb fájdalom hangja kél útra. Vannak: hálaadó, Istent dicsérő, bünvaltó zsoltárok. A 113-ik zsoltár egyike a legszebb az ösz- szes zsoltárok közül Párhuzamba állíthatjuk Pál apostolnak az I. Kor. lev. 13. részével, a szeretet dicséretével. Isten maga a tökéletes szeretet. Ez a zsoltár is Istennek hozzánk való véghetetlen szeretetét, irgalmasságát, könyörületességét magasztalja. Milyen jól esik néha ezekben az énekekben önteni ki hálánkat Isten iránt. Azért becsüljük meg és tanuljuk ezeket a szép zsoltárokat. Aranyige: “Áldjad én lelkem a)z Urat”, 103. zsoltár 1. verse. Kérdések: 1. A Biblia mely részében vannak a zsoltárok ? 2. Kik írták a zsoltárokat? 3. Hány zsoltár van ? 4. Mi a tartalmuk a zsoltároknak? 5. Mivel hasonlítjuk össze a 113-ik zsoltárt? 6. Mit foglal magában a 113. zsoltár? 7. Milyen kezdetű zsoltárr ismertek? 8. Milyen bűnbánati zsoltárt ismertek? 9. Mely zsoltároknak ismeritek a dallamát? 10. Melyiknek a dallamát tartjátok legszebbnek ? A LEGJOBB PÁCIENSEK, Dr. Werlhoftól, aki egy magas ház felső emeletén lakó szegény beteghez ment orvosi vizitre s közben meg kellett a lépcsőházban állania, hogy magát kifújja, megkérdezte egy szembe jövő ismerőse, hogy ugyan ő, a hires orvos, miért fárasztja magát ilyen szegény emberek meglátogatásával ? “Ej, barátom, — felelte ő mosolyogva — ezek az én legjobb pácienseim, mert ezek odafönn fizetnek.”
