Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-03-02 / 9. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9-ik szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési díj erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 44« HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL FŐISKOLAI ÉS EGYHÁZI ÉRTESÍTŐK jelentek meg a hónapban gazdag s változatos tartalommal. Első helyen áll a ^‘Lancasteri Levelek,” mely nemcsak az is kólái életről, belső mozzanatokról, tanulók bemutatkozásáról ad számot, hanem széleskörű terjedelmet bejár az egyház terén is. Soraiban mély érzés és gondolat gazdagság nyilatkozik meg tömör és választékos formában, a magyar nyelv minden szépségével ékesen. Ezt a főiskolai értesítőt meg kellene rendelnie minden egyháznak szétosztás szempontjából, az ifjúság sokat tanulna belőle s megismerkedne a református egyház nevelési munkájával is és az iskola szellemével. A második helyen örömmel köszöntjük a bloomfieldi diákokat, akik szintén jelentést adnak a “Bloomfieldi Hirnök”- ben arról a nagy munkáról, ami az iskola falai közt megy végbe. Kezdetnek ennyi is elég és igyekezzenek iskolai lapjukat kifejleszteni, mert ezzel kitűnő szolgálatot teljesítenek és nagy hiányt pótolnak. Egyházi értesítők mindinkább nagyobb tért hódítanak az egyházi tagok körétben. Ilyen belkörü lapot tart fenn a day- toni egyház magyar és angol nyelven. Most jelent meg a californiai egyház hivatalos értesítője igen szép tartalommal és gazdag egyház-programmal. Végül a homesteadi egyház ifjúsága is említésre méltó, akik kéthetenként adnak ki egy kis lapocskát, amelyben buzdítják egymást az egyházi munkára és próbát tesznek az ifjúság súlyos problémáinak a megoldásával. HUMÁNUM EST ERRARE ezzel a kijelentéssel igyekszünk helyre hozni azt a tévedést, amelybe egyesek beleesnek akkor, amikor lapunkba megjelent cikkeket a kritika éles szemével figyelve, olyan gondolatot olvasnak abba bele, amit semmikópen nem értett és nem szándékozott belegondolni az iró. A “Lássunk tisztán” cimü cikk semmiképen nem célzott a lelkészegyesület megala- kulási mozgalmára s annál kevésbbé célzott a mozgalom kimagasló, köztiszteletben álló vezérére. Ezzel csak rámutattunk arra a tévedésre, amely mindinkább gyakorlatba jön, hogy egy kis csoport összeverődése még nem képezhet fórumot egyházközügyeink elintézésére, erre a célra megvan a fórum mindkét denominációnál, használjuk azt tehát jogos és törvényes formákon keresztül. Ennek a kérdésnek felvetésénél és tisztázásánál egybehangzólag gondolkozik a lelkészek túlnyomó része. A felsőmagyarországi ref. egyházak legelső hitvallási könyve, A történelem az élet tanítómestere. Az egyháztörténet, régi Írások felkutatása mindennapi tisztünk, kötelességünk főképen itt fogadott hazánkban az Észak Amerikai Egyesült Államokban, ahol a haza egyház elbocsátója után, vannak akik kétségbe vonják, hogy mi a REFORMED CHURCH in the U. S. fennhatósága alatt: “REFORMÁTUSOK” vagyunk, sőt fariezusi gőggel ‘bennünket hitcserével vádolnak, sőt nyiltan hirdetik havi Értesítőkben, hogy nekünk, akik a Reformed Churdhhöz tartozunk, nincsen püspökünk lés csak az egyik hitvallási könyvünk a “HEIDELBERGI KÁTÉ” ugyanaz, mint a hazai egyházban. E cikkünkben történeti adatokkal cáfoljuk meg a ránk szórt vádakat, és bebizonyitjuk, hogy Magyarországon a Tiszáninneni mai Egyházkerületben 200 esztendeig nem volt se PÜSPÖK se HELVÉT HITVALLÁSI Káté. A magyarországi református egyház azon részében, amely ma “TTSZÁN- INNENI EGYHÁZKERÜLET”-nek neveztetik, egyik legrégibb kánonikus, symbolikus hitvallási könyv: “ARTI- CULI ECCLESIARUM REF. IN COMI- TATIBUS BORSOD, GÖMÖR et HONT EXISTENTIUM” MDXCV. A könyv alakja kis negyedrét. A könyv nagysága 10 levél, lapszámozva nincs. A cimlapon a cim és évszám közt ott van a Magyar Címer PAIZS, a paizs jobb felén ott van a KERESZT, bálidén egy másik KERESZT, s mindezeket a KORONA borítja be. Nyomtatási hely kitéve nincs, de a történészek megállapítása szerint: “VISOLY.” Károli Gáspár, gönci ref. pap biblia fordító titkos nyomdájában készült. Ezek a kánonok gyöngyei a magyar egyházi törvényhozásnak. Ezekben a KÁNONOKBAN PÜSPÖKNEK, HELVÉT HITVALLÁSnak se hire se hamva. Épenugy mint a HEIDELBERGI KÁTÉ- ban nincs. Ezen 1595-iki kiadás címében lejebb olvasható “REGITUR” ami lefordítva azt jelenti: ‘“kormányoztatik”, tehát nem kormányzandó, tehát e KÁTÉ megjelenése előtt vagy nyomtatásban, vagy kéziratban már el volt terjedve és kötelező volt a Ihivatolt egyházi részekben, az akkori abauji, borsodi, ungi és zempléni egyházmegyékben. A REFORMED CHURCH in the U. S. hite, alkotmánya, kormányzata tehát teljesen azonos a magyarországi reformáció kezdetbeli tiszáninneni egyházak első 200 esztendős hitiével, alkotmányával, tehát a XVI-ik és XVII-ik századbeli MAGYAR REFORMÁTUS egyházakkal. A XVHI-ik században 1733 január hó 6-ikától, amikor az első SUPERINTEN- DENTJÉT, első PÜSPÖKÉT megválasztotta Hernádnémetiben, Borsodme- gyében Szentgyörgyi Sámuel rimaszombati lelkész, a borsodi egyházmegye esperese személyében, ekkor amidőn már itt is kötelező lesz felsőbb rendeletre a HELVÉT HITVALLÁS, ekkor már a Bodrog és Tisza partján, más szellők lengedeztek. Más egyház már az, melyet az üldözések miatt az uralkodó házak szájaize szerint kellett formulázni. A III. Károly alatti elnyomattatás bele kényszeritette a MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS ‘EGYHÁZAT a PÜSPÖKI rendszerbe, szinte a bécsi kama- rilla titkos óhaja volt hogy a világi elemeket teljesen ki kell zárni az egyház kormányzása s igazgatásából. Apafify Mihály erdélyi fejedelem 1683-ban a püspök választó közgyűlés helyéül, bölcs politikai okokból DEBRECENt ajánlotta. Rákóczi fejedelem is a PÜSPÖKI rendszer hive volt, szerinte MAGYAR és ERDÉLYország érdeke, hogy a reformált egyházaknak PÜSPÖKE legyen, de ők mindaketten azért azon felfogásuk hirdették, az egyház kétféle, papi és világi elemből áll, s az egyik elem mellőzése ellenkezik a keresztyén szeretettel. Épen igy van ez gyakorlatban a REFORMED CHURCH in the U. S.-ben ma is.
