Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-22 / 49. szám
4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 49-i-k szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint Published jointly by- the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Churcl in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetés dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 44« HOMESTEAD, PA Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ..........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flower* Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL MÉGIS TALÁN ÉRDEKEL VALAMI? Úgy tesznek az emberek, mintha őket semmi sem érdekelné, mintha magyarságuk mivolta egyházi, faji és társadalmi szempontból ítélve csak olyan másodrendű kérdlés volna- Az egyház falain kívül meglepő dolgoik történnek. Egyik helyen merész bátorsággal játszanak a magyar nép könnyel áztatott centjeivel. Egész ridegen veszik, ha az amerikai magyarság történelmi lapjáról lecsu- sza-mlik egy testület, vagyonával, becsületével. Hiszen itt Amerikában, az ilyen események lefolyása nem újdonság, ahol vállalatok roppannak össze szemünk láttára, ahol vakmerő kísérletezéssel spekulálnak a magán és közvagyonokkal. Másik helyen pedig zászló bontás van a haza megmentése érdekében. Hogy milyen cél és eszközök fekszenek a programra díszes lapjain s milyen munkák kerülnek be a végrehajtás sikerébe, arról hallgat a história. Pedig minket az •érdekel a 1-egj óbban. Az, hogy Rot'her- mer-e Lord, mit és mennyit tett Magyar- ország érdekében, azt tudja ma minden magyar, aki csak egy parányit is gondol hazájára, azt nem szükséges repetáim, azért nem szükséges zászlót bontani, sőt nem szükséges a Lord kezéből kiragadni a zászlót sem. Az amerikai magyarságot annyi kudarc érte, becsapás, félrevezetés, hogy most már nem elegendő sászló mutogatás, virágos szavak használata, a haza felett való bus kesergés. Aki a hazamentés szerepére vállalkozik, annak a szerepet az amerikai magyarság kell, hogy átadja, az a vezér kötelezettséggel és felelőséggel tartozik az amerikai magyarságnak és senki másnak. Ha az általános nagy mozgalmak nem érdeklik a .magyar családokat, a magyar egyházakat, egyleteket, végre szeretnők tudni, milyen gondolatok, vágyak, célek űzik a magyar lelket? Hiszen lehetetlen nem látni azt, -hogy az -erőforrás apad, a fajhoz való tartozás érzéke kihaló félben van, a magyar lélek idegen anyagból kezd gyúródni, a közcélokat szolgáló tennivágyást kipusztit-ja az egyéni érv-ényesülés keresése. Holott hatalmas -erő, tevékenység van még re- rerválva az amerikai magyarság lelkében. Csakhogy a tartály falait mindenki igyekszik rongálni, pusztítani, ha nem tudja akaratának kerekeit forgattatni vele. A imagy-ar erőből hasznot bűzni akarna, megélhetést biztosítani, de -megtartásáért az erőfejlesztésért élni és dolgozni senki nem akar. Az újév közeledése talán támaszt uj rezoluciót, bizonyságául annak, hogy -mégis csak -érdekel valami. VÁLASZTÁSOK. Közeleg az idő, amikor az egyházi élet is -élénk mozgalmat tanúsít hacsak egy napra is. Ezt az elevenséget a választás gondolata hozza mozgásba. Ev- #ről-évre felmerülnek a -gondnokok, presbiterek és más egyházi tisztviselők megválasztása. Ilyenkor aztán a választási rendszertől, az egyházban megszokott szokástól válik -meg, hogy milyen csendes, vagy zajos a választás. Mielőtt azonban beállanának -a választások, na gyon helyes dolog volna ismertetni, mi a presbiterek kötelessége ? Mit kivan tőlük az egyház s milyen presbitereket 'kíván az -egyház? Sok egyháznál a presbitérium nagyon kevés -eredményt tud felmutatni, azt hívén, hogy ő azért áll az egyház élén, -hogy beszéljen, a haladásnak gátat vessen, a -folyamatban levő munkát bírálja. Sok -presbitériumnak egyetlen princípiuma van: a múlt szokásain táplálkozni. Hiába volna az egyháznak -ereje tovább építeni a belső berendezéseket, a presbitérium azonnal ott áll; ha jó volt a múltban, legyen jó most és ezután is. Ha gondosan áttanulmányozzuk az egyház szellemi, társadalmi és pénzügyi helyzetét, azt tapasztaljuk, hogy mindez a rengeteg -munka a lelkész vállaira nehezedik, mert ő a fizetett hivatalnok, itt kötelességet a presbitérium -keveset vállal, csak a beleszólást, a kritizálást. Milyen más volna egyházi életünk, ha a tisztviselők gépszerü pontossággal végeznék a reájuk eső munkát, ha öntudatosságból, rátermettségből -és -egyház iránti szeretet-ből folyna a munka. Erre vonatkozólag -egy füzetecs-ke készül s minden egyháznak megküldjük, a melynek cime: A presbiter kötelességei és hivatása. PÁRTOLJUK EGYHÁZI LAPUNKAT. Ismételten felkérjük az egyházakat és az egyleteket lapunk pártolására. Már eddig is nagyszerű jelenségét látjuk az előző felszólításnak. Poca'hontasról jelenti Nt. Daróczy Mátyás, hogy az egyház elfogadta hivatalos lapjának a “Reformátusok Lapját” és mindegyik egyháztag megrendelte a lapot. Ugyanígy ir Nt. Urbán József, aki -számtalanszor adta jelét a hűséges pártolásnak, most Dr. Várady A-rthurtól kaptunk levelet és ő is igyekszik terjeszteni lapunkat, dr. Nagy János lelkes, ‘buzgó munkát fejt ki New J-ersey államban -és valóban öröm olvasni egyes munkások buzdító levelét, mint id- K-rivulka Károly, Fagyai Bálint, Gergely Jánosné és sok másoktól kapott levelet, amelyben írják, hogy mit jelent n-eki'k a “Reformátusok Lapja”, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar templom, majdnem elkerülhetetlen szükséget jelent a mi lapunk. Legyen tehát a mi kedves -egyházi lapunk olyan, mint a napsugár; vigyen melegséget, világosságot lés erőt! Nyíljon meg előtte minden magyar református családi hajlék! Igyekezzünk lapunk harminc éves jubileuma alkalmából hathatós pártolásunkkal megbecsülni a múltat s kiépíteni a jövendőt! EGY EGYSZERŰ LÉLEK HITE. Egy négertől azt kérdezte egyszer a lelkipásztora, hogy miért hisz Isterfben. —■ Lírám, — felelte a néger, — én már ötven év óta élek a földön lés minden nap azt láttam, hogy a nap keleten fölkel és nyugaton lemegy. A sarkcsillag is még mindig ott áll, ahol legelőször -megpillantottam. Göncölszékér sem változtatta meg helyét az égen. A emberek munkáival már máskép áll a dolog- Az ember csinál órákat, amelyek egy darabig jól mennek, aztán elromlanák és egyszerűen megállana-k. De a nap, a hold és a csillagok sohasem térnek le utjokról. És van egy erő, mely az egyik embert halálra szánja, a másikat meghagyja egészségesnek, esőt küld és mindent mozgásban tart. Mindez én -előttem Isten jelenlétét bizonyltja.
