Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-12-22 / 49. szám

49-i'k szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal. KARÁCSONY ÜNNEPEN. Zengjen ének minden szájon, Magas égre ima szálljon, És hajoljon meg minden térd Az Istennek kegyelméért! Mint tavaszkor nyit virágszál És illatja fölfelé száll: Nyiljék szivünk háladásra, Istennek illatozásra! Örök tavasz nyílt ki télben, Csillag gyűlt ki gyászos éjben: Szeretet s hit ékessége, S szent vallásunk fényessége. Krisztus Urunk jő a mennybül, S az élet bu-gondja enyhül; Szenvedőket biztatgatja, Bűnösöket hívogatja. így tanít: keresd az égit. A világgal Ő kibékit- Int: sorsod bizd Istenre, Ki Atyáddá lett Őbenne. Ha sirnál hull a könnyv árja, Felmutat a szebb hazára; Földön Ő ád békességet És az égben üdvösséget. Zengjen ének minden szájon, Magas égre ima szálljon, És hajoljon meg minden térd Istennek e kegyelméért! Sántha Károly. PÁRTOLJA LAPUNK HIRDETŐIT! GYERMEKEKNEK. JÉZUSKA HOZTA. Szomorúan süvöltött odakint a szél, Nagy, kövér cseppekb-en esett az eső, hangos kopogással hullva az ablakra. Oh édes Istenem, de szomorú kará­csony estét adtál! — Sóhajtott mély bá­nattal a jó lelkű nagymama a kályha mellett ülve. Főleg nekem, mivel már két hónap óta semmi pénz nem jött a házhoz. Meg aztán a betegség is irtóza­tosan bántalmaz. Kis unokája pedig a dívány sarkában ült, össze kuporodva. Reménykedve te­kinthetett hol az ablakra, hol az ajtó­ra. Majd végre csüggedten igy fakadt ki: Jaj, nagymamám, nem jön mihoz- zán-k a Jézuska, nem hoz nekem semmit sem! Csak bízzál, kis angyalom, akkor majd néked is hoz valamit! szólt a nagymama, s azon töprengett, hogy vájjon mit hoz­hatna hát a Jézuska az unokájának. Hi­szen . nincs ő neki semmije. Öreg kezei már nem bírják a munkát, hogy leg­alább kézimunkával kereshetne valamit, amin vehetne ajándékot unokájának. Éppen valaki kopogtatott az ajtón. Tessék, szólt hangosan a kedves nagy­mama s a kis fiú pedig lélekzetét vissza fojtva tekintett oda, hogy vájjon ki jön be ? A szomszéd néni volt, hívta őket ma­gukhoz, hogy nézzék meg, mit hozott a Jézuska az ő leányának. Mint egy kis cinke, egyik ágról a má­sikra, úgy ugrott talpra a kis fiú, ő volt az első, aki kilépett az ajtón. Szaladt előre. Az öreg nagymama pedig addig három kis almácskát tett az asztál kö­zepére­Minden széppel, jóval megrakott ra­gyogó, csillogó karácsonyfát vitt a Jé­zuska a csöpp Erzsikének. Azonkívül ba­bát, egyéb játékokat, cukorkát, süte­ményt, melyből bőségesen adtak a nagy­mama unokájának is, •— aki sóvárgó szemmel nézte a nagy karácsonyfát. Só­hajtva gondolt arra, miért nem visz most neki is annyi mindent a Jézuska. Hiszen valamikor neki is volt karácsony­fája, amikor mlég az iédes anyja, meg az édes apja élt, akiket a háború ádáz tüze elvett mellőle. Elnézte volna talán reggelig is a szép karácsonyfát. Nem tudott megválni tő­le, nagymamája azonban unszolja: kö­szönd meg gyermekem a néninek az ajándékot s aztán menjünk haza. ' Csak még egy kicsit maradjunk nagy­mama, —■ könyörög a fiú. Késő már az idő, fiam. Jer csak men­jünk -haza. Nézzük meg, mit hozott ne­ked is a Jézuska? Erre megindult a fiú. Szeme felcsil­lan, arca tűzpiros lesz az izgalomtól. S rohan be a kis szobácskájába. Fürkészve tekint körül a kis hajlékban. Szivecskéje erősen dobog. De nem talál semmit. Szemét elönti a forró könny. Fájdal­mas panasz tör fel kicsi kebléből: Nem látod azt a szép három piros almát az asztalon ! Azt hozta neked­Öröm mosoly nyílt meg az ajkán. Hát csakugyan, a szegénységben sem felejt­kezett meg róluk, hozott neki, hozott a Jézuska! A nagymama mélységes szeretettel ölelt-*'-keblére kicsiny unokáját. AZ ÖRDÖG TANÁCSA. Egy halálra Ítélt -fiatal -embert fölke­resett börtönében a lelkész és megtudta tőle, hogyan jutott idáig. Először egy betörést követett el és miikor a pénz el­fogyott, föl akarta jelenteni magát a rendőrségen. De a barátja azt mondta: —- Hova gondolsz! Szerencsétlenné tennéd magadat. Hiszen börtönbe kerül­nél ! En tudok 'ennél jobbat. Kirabolunk egy pénzes levélhordót, akkor sok pén­zünk lesz! A fiú -hallgatott erre az ördög-sugallta tanácsra (árs gyilkossá lett — 19 éves ko­rában ! Hogy a börtönt elkerülje, a bitófára tette magát érdemessé. Kérőbb mégis kegyelmet kapott; ha­lálbüntetését több évi fogságra változ­tatták.

Next

/
Thumbnails
Contents