Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-11-24 / 46. szám
2-ik oldal. 46-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL AZ ORSZÁG SZAVA Rendesen csak egyes emberek beszélnek az ország nevében. Oly ritkán szólal meg maga a nép, az a 40 millió ember, aki szavazatra jogosult az Egyesült Államokban. Rendesen csak találgatjuk, hogy mit gondol hát maga az ország mikor különböző emberek különböző véleményünket az ország szavának hirdetik. Most november 6-án megszólalt az ország. S mint egykor Jerikó falai, úgy omlott előtte össze a demokrata párt s annak kiváló jelöltje. A nép szava harsogva járta be ezt a roppant országot északtól délig, kelettől nyugatig s soha nem látott közakarattal kijelentette, hogy Alfred E. Smithet nem akarja elnöknek. Sokféle magyarázatot adnak Smith rendkívüli vereségének. Katholikus volta inkább segítette, valószínűleg több szavazatot hozott, mint vett el tőle, talán egy-két déli állam kivételével. Az italtilalom elleni állásfoglalása roppant tábort gyűjtött köré. De New York állam nem adott any- nyi szavazatot neki, mint kormányzó jelöltnek. New York állam nem bizott benne, hogy elnöknek megfelel. A közép nyugati államok, amelyekre számított, mind bizalmatlanok maradtak. A Dél és progresszív Nyugat megtagadta. Smith kormányzóban az ország nem bizott, nem hitt eléggé: Ez volt vereségének igazi oka. Az emberek úgy érezték, hogy beszédei érdekesek, szellemesek, tapsolták őket, de amikor a kormánykerék átadásáról volt szó a nyugodt és egyszerű mérnökben, Herbert Hooverben látták a minden vihar próbát kiált kormányost- Ót talán nem tapsolták, de az, országot rábízták. És érezték, hogy jó kezekre bízzák. A VÉGZETT MUNKA Ha valaha a végzett munka alapján választott egy ország most úgy választott. Az elnökben nem a politika kötéltáncosára van szüksége az országnak, hanem a világot, az idegen országokat, a kereskedelmet, az ipart, a mezőgazdaságot, a pénzügyet ismerő szakértőre. Aki tudjon vezetni, irányt mutatni, a’ki lássa a jövendőt. Herbert Hoover egy konzervatív pártnak az embere; nem fogja az országot politikailag vagy mezőgazdaságilag átalakítani, de a régi vágányokon legalább hozzáértéssel, biztos belátással tfogja vezetni. Azt mondják sose került <még elnöki székbe valaki annyi képesítéssel .mint Herbert Hoover, adja Isten, hogy képessegeit a nép javára használja, aki oly roppant többséggel küldi őt a Fehér Házba. SZEGÉNY GYERMEKEK. Azt mondják, hogy Amerikában elmúlt az idő, amikor szegény gyermekekből milliomosok, elnökök lehetnek. A lezajlott választás az ellenkezőjét bizonyítja. Smith kormányzó újságárus fiú volt ■New Yorkban, iskolákat is alig járt, teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. Hoover és Curtiss, mind a ketten szegény árva fiuk voltak. Az elnöknek kovács volt az apja és teljes szegénységben hagyta, saját magát iskoláztatta, a tanuláshoz tanulás közben kereste kenyerét, mégis felküzdötte magát a felsőbb iskolákon. Curtiss anyai ágon indián származás, indián táborban növekedett, mint kis fiú. És sose szégyelte, hogy a lenézett, foglyoknak tekintett indiánok vére is csörgedezik ereiben. Később zsoké volt s nagy nehezen birt csak iskolához jutni. Mennyi reménység, lehetőség, romantika él bevándorlott gyermekeink előtt is. Ez az ország ma is ad lehetőséget, csak dolgozni kell érte. Sose hullott az arany az égből, sose lett nagy ember abból, aki kezét összetéve várt a szerencsére. Küzdeni, dolgozni kell érte- S ma már ha valaki előre akar jutni felsőbb iskolákra van szüksége. Milyen áldás, milyen lehetőség, hogy ez is megvan a magyar fiuk részére. Ott van Lancaster, ott van Bloomfield. Ep úgy átdolgozhatják rajta magukat, mint Hoover vagy Curtiss. Csak akarni kell. S'nekünk szülőknek se- gietnünk kell őket. Gyermekeinkké a jö- ső s ők mindent elérhetnek, ha mi akarjuk és segítjük őket. Dienes Barna. A MAGYAR EGYHÁZI SAJTÓ. Ha a világi angol lapok hasábjait átfutjuk, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a vallásos és egyházi hírek és hirdetések, sokszor egyházi beszédek is bennük nagy teret találnak. A magyar világi sajtó részben követi ezt a szép példát és mondhatjuk, hogy valláskülönbség nélkül, elfogulatlanul közli az egyházi híreket és hirdetéseket már üzleti szempontból is. Gratulálunk a magyar világi lapok eme haladásának és liberális gondolkozásának, mert még élénken tudunk visszaemlékezni olyan időkre, mikor az amerikai magyar sajtó bizonyos egyházi vagy papi klick befolyása alatt kizárólagosan ennek az egyháznak érdekeit szolgálta lés semmi szín alatt más egyházi testületek híreit vagy hirdetéseit nem közölte volna. Az idők kereke nagyot fordult. A magyar világi lapokban mindenféle egyháznak vagy denominációnak híreit találjuk. Szépen megférnek egymás mellett a bap- tisa, katholikus, lutheránus, református, stb. egyházak hírei, sőt nem is kelnek harcra egymással. Az olvasók megismerhetik ezekből a hírekből, hol és melyik egyház tart mulatságot (?), úrvacsorát, szinelőadást. Megtudhatják, kiket kereszteltek, kik léptek házasságra, kiket temettek, stb. Az a kérdés, hogy ezek a tarka egyházi hirek kielégítik az olvasók vallási igényeit és előmozditják az egyházak ama érdekeit, amelyek a sajtó által érhetők el. Első pillanatra beláthatjuk, hogy ezek a tarka-bar'ka egyházi hirek csak felületes szolgálatot tesznek egyházi életünknek. Az Isten országa a lelkek épülése, az egyháznak belső erőssége általuk nagyon sokat nyer. A világi sajtónak nem az a hivatása és nincs abban a helyzetben, hogy az Isten országának építésével, a leke'k orvoslásával oly arányban foglalkozzék, amennyire azt az emberiség megkívánja. Ez a vallásos, vagy egyházi sajtónak feladata és kötelessége. A Federal Council Bulletin négy okból teszi kötelezővé az egyházaknak az egyházi sajtó pártolását. 1) Az egyházi sajtó ébren tartja az emberiség hitét a lelki világba. A lélek országának nagyon so'k ostromot kell kiállania a mostani anyagias világban. 2) Az egyházi sajtó hangsúlyozza és előmozdítja, védi az egyházi érdekeket annyi ellenséggel szemben. 3) Az egyházi sajtó az emberi élet különféle viszonyait vonatkozásba hozza Krisztus leikével és felfogásával lés nem engedi; hogy valaki Krisztus befolyása alól kimentse magát. 4) Az egyházi sajtó arra törekszik,
