Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-11-01 / 44. szám

2-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 44-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenksnt. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési díj erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA SOX 443 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............. $2.00 per year sent anywhere. Előfizetési dij: ..........Egy évre két dollár bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: (17 Flowers Ave., Hazelwood. Pittsburgh, P* REFORMÁTUS SZEMMEL TÍZ ÉV A HAVI KÖZLÖNNYEL. Hogy mi mindent meg lehet tenni, ha valaki nagyon akarja, bizonyítja a Havi Közlöny tíz esztendeje. Az a'lphai presbi- teriánus egyházunknak lelkésze, Szabó András, fáradhatatlan munkával adja ki az ő helyi érdekű egyházi közlönyét im­már tíz év óta. Tíz év nagy idő. Illő, hogy a jubileumon megemeljük a kala­pot a kitartó munkás előtt. És köszönt­sük a Havi Közlönyt, amely világosság­gá növekedve kéthetente fog ezután meg­jelenni, hogy szolgáljon egy nagyobb környéket. Még van nekem a régi Havi Közlö­nyökből, amelyet Szabó András barátom saját kezűleg sokszorosított volt. Maga irta, maga nyomtatta, maga hordta, adta széllyel. Szegényes, egyszerű lapok — mennyi hitről, bizalomról, mennyi mun­káról tanúskodnak! Szabó András úgy érezte, hogy gyülekezetének szüksége van a Közlönyre s ő nem sajnált se időt, se fáradságot, se pénzt, hogy hiveit ez­zel is ellássa. Fejcsóválva, hihetetlenül néztük őt, mi Tamások, s ime a Havi Közlöny nőtt, egyre nőtt, nyomdába került, postán ment széllyel, munkatársakat szerzett, más gyülekezeteket is szolgált s most uj köntösben, uj erővel még nagyobb mun­kamezőre lép. Egyházi lap, amely kezdettől önifen- tartó volt, amely megélt, amely egyre nő — tíz év hosszú idő, emeljük meg a kalapot a Havi Közlöny és annak szer­kesztő-kiadója előtt. Az ő hite a Köz­löny hegyeit megmozgatta — mi bizal­matlan Tamások örömmel ismerjük el, hogy neki volt igaza. A SAJTÓ EREJE a legnagyobb erő a mai világban. A sajtó formálja az emberek véleményét, gondolatát, érzését, a sajtó uralkodik raj­tunk. Észre se vesszük, hogy mennyire követjük az újságok szavát, még ha fel­lázadunk is éllenök néha, akkor is utánuk megyünk. A háború lehetetlen lett volna, ha az újságok nem éltették volna be az emberek vérébe a gyűlöletet, harci ked­vet, a háború elkerülhetetlen szükséges­ségét. A politikai pártok uralmát, a mai társadalmi berendezést fent. nem lehetne tartani, ha a sajtó nem állana mellettünk. Hoover vagy Smith, CSAK róluk tudunk, csak rájuk gondolunk, mint elnök jelöl­tekre, pedig még van három másik is. Azoknak még a nevét se tudjuk, pedig köztük az egyik volt presbiteriánus pap, a new yorki magyar egyházi munkának volt nagy barátja, Norman Thomas lenne a munkásság jelöltje, nem a szélsőséges kommunistáké, hanem a békéis utón jobb világra vágyó munkásságé. Még a nevét se ismerjük. Miért? 'Mert nem áll pénz a háta mögött, hogy a napilapokat fizesse, hogy a sajtó által a közvéleményt magára terelje. A sajtó a legnagyobb hatalom, mert elhiteti velünk, hogy mi tényleg azt akar­juk, amit a* sajtó akarja, hogy akarjuk s öntudatlanul is napilapunk szemüvegén át nézzük a világot. Amilyen napilapot olvasol — olyan párti vagy, az le’sz a véleményed a vá­lasztásról, a világpolitikáról, a társadalmi kérdésekről, az egyházról, saját magad­ról. A sajtó a tündér vagy a boszorkány, amely elvarázsolja a lelked. A MI SAJTÓNK mit tesz, hogy Jézus szemüvegén ke­resetül ítéld a világot és magadat? Mi leszel te érte, hogy tanítson téged látni, érteni, értékelni, élni? Mit teszünk mi amerikai magyar reformátusság a saj­tónkért ? A 'legnagyobb erőt engedjük szétfor- gácsolódni, parlagon feküdni, merit a kö­zöny, a személyeskedés, az irigység nem enged minket a Reformátusok Lapja háta mögé állni, tömörülni köré, naggyá épiteni azt. Mert mi református egyház­tagok nem törődünk egyházunk szavá­val s engedjük kicsúszni a kezünkből legnagyobb lehetőségünket. Szabó Andrásnak igaza volt tiz évvel ezelőtt, hogy gyülekezetének szüksége volt egyházi közlönyre, mi is tudjuk, hogy az amerikai magyar református- ságnak halálosan szüksége van egyházi sajtóra — miért ne tudnánk összefogni mind, hogy azt igazán naggyá, hatásossá tegyük, e nagy pusztaságban Jézus kiál­tó szavává? Dienes Barna. ANTAL GÉZA PÜSPÖK JUBILEUMA, A dunántúli református egyházkerület püspöke: Antal Géza, pápai lelkész a na­pokban töltötte be lelkészt és tanári szol­gálatának negyvenedik esztendejét, a mely alkalmat az egyházkerület országos ünnepséggé avatott. Az ország minden részéről megjelentek ezen az ünnepélyen, hogy a püspök negyven éves munkássá­gát virágok és lobogó díszébe öltöztes­sék. Ezen az ünnepélyen Dr. Baltazár Dezső tartotta meg félköszöntőjét a kö­vetkező szavakban:-— Semmi sem mutatja jobban a ma­gyar nemzeti társadalom komoly, józan egészének a protestáns egyházban rejlő nemzeti hivatás és érték megbecsülése, méltánylása iránti nemesen felemelke­dett érzékét jobban, mint az, hogy a re­formátus nemzeti kultúra, amelyet a zord időkben az erőszak, a Hegyes István uram portáján egy eperfa alá száműzött itt Pápán, ez a kultúra most palotás há­zakba költözhetett és ezekből onthatja mai napság is a nemzeti jövendő kültur- termése számára szükséges fény és me­legség áldásait. — Semmi esetre sem véletlenség, ha­nem a lelkiélet magas szintjén gondvise- lésszerü találkozás, hogy a felékezetközi kölcsönös méltánylás, megértés, megbe­csülés, béke, két hatalmas államférfiét, apostolát hivta, tette és ünnepelte vezé­réül, főgondnokául,, dunántúli egyházke­rület: Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt. Mint ahogyan a nemzeti állam egyetemes tartalma, jelentősége, hivatása és célja hozza természetes eredményképen ma­gához; mind a két nagy államférfiu a felekezeti és osztálykülömbségek válasz­tó vonalán felül a tiszta nemzeti szem­pontok kultuszában kereste és találta is meg a politikai társadalom egységének lehetőségét és biztosítékait. Bölcs embe­rek és a jó hazafiak; az egység kapcso­latát a legmagasabb földi gondolatban, a nemzeti eszmében állapították meg, s a lentebb terülő régiók különbségeit a libe­ralizmus szeretetbeli engesztelődésével igazították el. ■— Tisza Kálmán igazán európai hori­zontú politikájával, anyagilag és szelle­mileg felső jólétben és külső megbecsü­lésben hitetlenül rövid idő alatt hihetetlen magasságba tudta emelni a hitelében valósággal hullává taposott országot. Ti­sza István a háború viharja és a forradal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents