Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-09-22 / 38. szám
4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 38-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Re». Samuel Horváth, Managing Editor Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA Subscription terms:............... $2.00 per year sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood. Pittsburgh. Pa KRISZTUS COLORADOBAN. A coloradói bányászok keresztje kivirágzott. Az utolsó évek- legvéresebb sztrájk mezőin végig su'hant Krisztus lelke. És békesség, szebb jövő reménye fakadt nyomán. A Rocky Mountain Fuel Co. — az állam harmadik . legnagyobb széntársasága saját jószántából becsatlakoztatta bányászait a Unionba és olyan szerződést kötött velük, amely a jövendő biztos megalapozásának látszik. Nemcsak a bánya kezelésére, bérekre egyeztek meg, de ingyen orvosi kezelésben részesülnek a nők is szülési esetekben és lehetőleg minden család fog kapni egy darab földet, amelyből a nyár folyamán, amikor a munka majdnem mindig szünetel, megéljen rendesen a család. Miss Josephine Roach a részvények tettemes részét örökölte valamivel a Co- lumbine-i tragédia előtt s ennek hatása alatt elhatározta, hogy birtokába keriti a részvény többségét és megpróbálja a társaságot Krisztus szellemében vezetni. Az üzletemberek, tőkések, vállalkozók keresztyénsége rendesen alamizsna osztásra szorul — Miss Roach halad a keskeny, de boldogságos utón: Krisztus szellemében épitni ki a társadalmat. ■» JS w • AZ EGYESÜLT VILÁG. Talán még sobse volt nemzetközi szerződés, amely olyan általános lelkesedést, egyhangú helyeslést váltott volna ki, mint a párisi paktum, a háború törvénv- telenitésére irányuló megegyezés. Tiz évvel ezelőtt Salmon Olives Levinson agyában fogant meg az eszme, hogy a háború megszüntetésének egyedüli módja csak az lehet, ha a háborút a nemzetek törvénytelenitik, mint a gyilkolást vagy a párbajt. S tiz év alatt e befolyás- talan, egyszerű amerikai polgár gondolata átitatta az egész világot s augusztus 27-én 15 vezető állam lemondott ősi Íratlan jogáról, az erősebb marja ősök jogáról, hogy megfogadja: fegyverrel nézet eltéréseit el nem intézi, a háborút törvénytelennek minősíti. S az aláírás után felajánlotta a világ összes országának, hogy csatalakozzék a szerződéshez. Oroszország, Kina s a kisebb országok nagy része már be is jelentette csatlakozását. A világ egyesülni látszik a háború ellen, a világ kezdi belátni, hogy pusztítással épiteni nem lehet. Hogy Mars helyett Krisztus az Isten — de nem a távollevő Isten, hanem az Ut, az Igazság, az illet. Az egyesült világ első kézfogását remegő szív vei látjuk, a jövő csodálatos lehetőségei kezdenek kibontakozni előttünk. E világ még gyermekkorát éli: de ez a lépése már a felnőtt lépése volt. Bizonytalan, félénk lépés, de arccal a jövendő felé. AZ EGYRE KISEBBEDŐ VILÁG. Rövid újság hir, talán nem is láttuk. Ez s ez 18 óra alatt Los .Angelesből New Yorkba repült. Ott reggelizett, itt vacsoráit. Semmi különös esemény se fordult elő az ut alatt. A hir talán már fel se tűnt. Ez már az érdekes benne. Úgy megszoktuk a gyorsaságot, úgy megszoktuk, hogy a világ egyre kisebbedik, 'hogy már észre se vészük. Nem sokára Európába 2 nap alatt megy majd a posta, egész természetesnek fogjuk venni. Coolidge elnök beszél és mi mind halljuk — az csak elég mindennapi dolog. Szobánk falán látni fogjuk, ami Budapesten vagy Pe- kingbe történik: végre nincsen benne semmi lehetetlen. A világ halad, a világ egyre kisebbedik, egyre Közelebb kerül egymáshoz, egyre jobban megoldja mechanikai kérdéseit. De milyen siralmasan gyermek még társadalmi, lelki kérdéseinek megoldásában. Mennyire hátramaradt. A középkorban él, amikor mechanikailag az újkort építi. Pedig semmiben se kellene olyan előre lennie, mint lelkiekben: Jézus évezredekkel jár előttünk. íme a mi munkánk: épiteni ezt az egyre kisebbedő világot lelkiekben, hogy- az emberek egyre közelebb jussanak egymáshoz: szeretetben, megértésben, békés együttmunkálkodásban. Fel hát felfedező, épitő útra. A lelki, társadalmi élet bátor építőire vár a világ. Nélkülük — elvész. Velük — megteremti a szép jövendőt. Dienes Barna. MOST NEM A BESZÉD, HANEM A CSELEKVÉS IDEJE VAN! Az Országos Protestáns Árvaegylet közgyűlése. Most tartotta közgyűlését a Pesthy Pál igazságügyminiszter elnöksége alatt működő Országos Protestáns Árvaegylet a Deák-téri evangélikus leánykollégium dísztermében. A protestáns társadalom előkelőségei közül megjelentek: Raffay Sándorné, Szeszlér Hugó ny. főkapitányhelyettes, Nádossy Gergely országgyűlési képviselő, Brocskó Lajos, a Protestáns Árvaház érdemes igazgatója, dr. Pálóczi-Horváth Zoltán ügyvéd, dr. Végh István kúriai biró, dr Holischter Pál gyáros, dr. Stü'hmer Frigyes . főorvos, B., Papp István és Hamar István ref. theo- logiai tanárok, Broschkó G. Adolf és Kemény Lajos ev. esperesek, Gödé Lajos püspöki másodlelkész, Lajtha Pál kereskedelmi tanácsos és még sokan mások. Pesthy Pál igazságügyminiszter elnöki megnyitójában vázolta az Araház célját, a munka nehézségeit, melyekkel az elmúlt évben meg kellett küzdeni, ha azonban, mondta a miniszter, buzgóbban és még lelkesebben dolgozunk, közelebb jutunk céljaink megvalósulásálhoz. Most nem a beszéd, hanem a cselekvés ideje van; tegyen tehát ki-ki erejéhez képest. Legymnk a caritás szellemének apostolai, sokszorosítsa munkásságunkat annak tudata, hogyha e veszendő lelkeket nem karoljuk fel, őket meg nem mentjük, ezáltal is a mi soraink ritkulnak. A miniszter nagy érdeklődés mellett tartott megnyitója után az Árvaegylet buzgó főtitkára, Vetsey Aladár dr. nívós beszámolójában meleg szavakkal emlékezett meg az Amerikában élő dr. Sobos- lay Gyuláról, ki hatalmas áldozatot hoz minden évben azért, hogy 130 protestáns árvát becsületes magyarrá nevelhessük. Azután Pesthy Pál igazságügyminiszter érdemeit méltatva kiemeli, hogy talán még .senki sem tett annyit az Árvaház érdekében, mint ő s ha a miniszter e dicséretet nem fogadja is el, szolgáljon ez számára buzdításul s egyben jutalomként is, mert nem ingyen tesz az, aki az árvákért dolgozik. A közgyűlés emelt hangulatban ért véget. Szerezzen uj előfizetőket a “Reformátusok Lapjá”-nak.
