Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-09-08 / 36. szám
4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 36-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint • Published jointly by the Reformed Church n the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth. Managing Editor Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA SOX 44« HOMESTEAD, PA Subscription terms:............... $2.00 per year sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár bárhová küldve Entered as second class mail matter, Augusi 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood. Pittsburgh, Ps REFORMÁTUS SZEMMEL MILYEN SZEMÜVEGET hordasz? Fehéret, feketét, zöldet, kéket? A világ olyan színű lesz, amilyen a szemüveged: Meddig látsz ? Egy mértföldre, száz yardra, száz lábra ? Addig tart a világód. A hangyának egy lehullott szárazgaly óráisi fa, egy alma magas domb, az elefánt átgázol a vadon erdőn s az évszázados fákat összetiporja. Minek lá'tod a világot? A szemedtől 'függ- Kísértetekkel, árnyakkal, rémekkel van tele a világ ? vagy madár dallal, virág illattal, zakatoló gépek alkotó erejével. Te látod a világba 'bele őket. Milyen szemüveget hordasz? milyennek látod a világot?' tűi a világ nézeted? Nincsen fontosabb kérdésed ennél. Hisz ettől függ, hogy milyen lesz a világod, az életed, a múltad, a jövendőd. Valahogy mindenki néz. Valamilyen szemüveget mindenki hord. De amig mindenki töri magát, hogy minél több pénzt szerezzen — hányán gondolnak azzal, hogy a megkeresett pénzen milyen szemüveget vegyenek ? Pedig nem a pénz teheti őket boldoggá, csak a szemüveg, amelyen át a világ boldogságait megtalálják. JÉZUS SZEMÜVEGE a leggyönyörüségesebb világot mutatja, a menny kapuját kitárja. Jézus világ látása : az Isten felfedezése : bennünk, embertársainkban, az egész nagy világban. Vájjon e mai embertelen, hajszás minden napban nem veszitjük-e sokszor el Istent? És 'békét többé nem találunk. Jézus szemüvege a legdrágább kincs, amelyet valaki megszerezhet, de megszerezni mindennél nehezebb. Csoda szerszám Jézus szemüvege — de a csoda oly nehezen születik meg bennünk. Mert ÉLET a Jézus szemüvege: lelkünk, szivünk, elménk, cselekedetünk beleo'lvadása Jézus leikébe, szivébe, elméjébe, cselekedetébe. Vele nézni, vele érezni, vele gondolkozni, vele akarni: ez az egyetlen ut, hogy világlátását meg szerezzük. De ember nagyobb célt nem érhet, boldogabbá sose lehet, hasznosabb életet sose élhet, mintha ezt eléri. Jézus vallása ez a szemüveg. A vallás nem más, mint a szemüveg, amelyen lelkünk a világra kinéz. De, mi keresztyének, bányán nézzük a világot Jézus szemével? Ha nem találjuk szépnek, jónak, ha nincs reményünk, célunk, lehetőségünk — im magunkra vessünk- A vallásunk, a mi szegény, a mi reménytelen, a mi hazug. Ajkunkkal hirdetjük Jézust — de nem merünk nézni az ő szemével, érezni az ő szivével, tenni az ő cselekedetével. VALLÁS ÉS ÉLET legtöbben ketté vészük. Vasárnap imádkozom, hétköznapom nem tartozik a vallásomhoz. Mert nincs igazi vallásom. Ha volna, tudnám, hogy a kettő egy — egy és elválaszthatatlan, mert a vallás nem más, mint az én állásfoglalásom az élettel szemben. Hogy mit gondolok a politikáról, hogy kire szavazok a választáson, hogy miképpen szerzek pénzt, hogy pénzem hogyan költőm el, hogy gyermekeimet hogyan nevelem, családommal hogy élek, a társadalomban milyen szerepet játszom: ez mind csak kifejezője annak, hogy milyen a vallásom. Nincs fontosabb, mint Jézus vallását megszerezni “keressétek először Isten országát — s ezek mind megadatnak nektek” a többi abból fog következni. Milyen szemmel nézed a világot? Ennél nincs fontosabb kérdés számodra. Nézd keresztién szemmel, református szemmel — Jézus szemével. Dienes Barna. POLGÁRI KÖTELESSÉGÜNK — A VÁLASZTÁS ELŐTT. A jó keresztyén nem élhet elzárkózott, magába vonult klastromi életet. Élete, munkája és hivatása szorosan köti őt az emberi társadalomhoz, az államhoz és egyházhoz, amely életét szabályozza, megélhetését és boldogulását védi és biztosítja. Emberi jogai csak úgy lesznek megvédve és biztosítva a nagy társadalomban, ha azoknak a kötelességeknek, a melyeket az állam tőle megkíván, lelkiismeretesen mefelelA polgári kötelességek teljesítésére maga Krisztus buzdít minket példával és tanítással egyaránt. Isteni életét mindig összhangban találjuk az akkori rómaizsidó állami renddel. Péternek meghagyja, hogy fizesse meg érte az adót. A kísérőket pedig szigorúan utasítja, hogy adják meg a császárnak, ami a császáré, az Istennek, ami az Istené. Amint Krisztus nem volt forradalmár, úgy az ő követői sem lehetnek azok, mert ezek állami rend megjavítására, a 'közjóiét emelésére, mint keresztyén polgárok nem erőszakkal, hanem békés, törvényes eszközökkel törekszenek, amelyek között talán a legfontosabb a választásnak joga és kötelessége. Az Egyesült Államok altománya minden tisztességes polgárának megadja és biztosítja a választó és szavazó jogot. Sajnos, hogy az óhazában ez a jog sokaktól meg volt vonva. Ezért kell nekünk be vándoroltaknak hálás érzéssel megragadnunk azt az alkalmat 'és azt az eszközt, hogy polgárai ‘lőhessünk ennek a nagy államnak és uj hazánknak és azután mint polgárok éljünk is lelkiismeretesen a választó és szavazó joggal, hogy ami szavazatunk által jobb és boldogabb legyen a társadalom, amelyben élünk. November első hétfőjét követő kedden több millió önérzetes, szabad amerikai polgár fog járulni a szavazó 'helyiségbe, hogy azt a kormányt válassza meg, amelyet e nagy nép kományzására a legjobbnak és legalkalmasabbnak itél. Ezek a szavazók között több ezer magyar származású bevándorolt polgár. Vagy Hoover, vagy Smith, vagy esetleg Norman Thomas fog győzni. De bárki legyen a győztes, a megválasztott elnök s annak kormánya békésen, minden gőg nélkül fogja hivatalát elfoglalni, a vesztes kisebb fél pedig zúgolódás nélkül, jó amerikai szellemben fog engedni a többség akaratának. Ebben áll az amerikai alkotmányos szabadságnak legnemesebb megnyilvánulása. A nagy világháború után egyházaink nagy gonddal és szorgalommal tartották fel az úgynevezett citizenship classt, a melyben a lelkész maga, vagy alkalmas egyén készítette elő az egyháztagokat, férfiakat és nőket egyaránt .a polgárlevél megszerzésére és az amerikai alkotmányos élet megértésére. Úgy találjuk, hogy a mostani időidben ez a nagy fon- toságu intézmény egyházainkban nem talál kellő felkarolásra. Pedig mily nagy erkölcsi és anyagi hasznára volna sok ezer cgyháztagnak egyenkint és az egész
