Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-28 / 4. szám
4-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA .Kik oldai A KOSSUTH SZOBOR. A budapesti Kossuth szobor bírálatánál és értékelésénél a közvélemény még mindég nem egységes. A hangos közvélemény a csalódottság hangján beszél s nem veszi észre, hogy történelmi járatlanságáról és gondolkozásának szegénységéről tesz bizonyságot. A műtörténelem, az eszthetika patinájával dicsekvő bírálat pedig szinte fázva nyúl (hozzá az igazságíhoz, mintha bizony várna még, 'hogy egy uj szobor-leleplezés történjék, melyből kiderül a szobor alapgondolata, igazsága, próféciája. Pedig ez a szobor oly tökéletesen, oly fenségesen fejezi ki rendeltetésének isteni nagyságát, fenségét, hogy azt minden magyar lélek meg kell, hogy láss^, meg kell, hogy találja. A szabadságharc fogantatásának pillanata van benne márványban megörökítve. Mikor a világ legaljasabb büntette elkövetkezett s a királyi pecséttel hitelesített magyar felelős minisztérium s általuk a magyar alkotmány a királyi parancsra megmozgósitott Jellasich és társai szabad prédájának dobatott, nem eshetett-e gondolkodóba a felelős magyar miniszérium elnöke, gróf Batthányi Lajos, mit ér akkor a törvény? Nem esett-e kétségbe Mészáros, a hadügyminiszter, hát micsoda hűséget példázzak én a hadsereg előtt, ha a király zsámolya mellett ez történik. Nem vesztette-e el hitét Eötvös báró, hogy szinte ellöki a műveltséget, a tudást, az erkölcsöt tanító könyvet, minek ezt tanítani, ha az élet példázata, a hatalom megtestesítője mind ezt felforgatja; Széchenyi megtorpanó megrendülését mindenki érthetőnek találja s ép annyira érthető a többi alaknak is azt a megrendülést kifejező arculatja, mely nem gyásznak, nem szomorúságnak, hanem az emberi erőt meghaladó megrendülésnek a kifejezője, mely tudja, hogy ez igy megtorlatlanul nem maradhat. Ebben a környezetben áll Kossuth. A szörnyű bűntény okozta megrenrülésnek hatását az ő alakja is elárulja- de- és itt jön a megalkotott felséges gondolat kiábrázolása, az ő homloka emelkedőben, az ő szempillája már az ég felé nyílik, az ő szemgolyójában az élni akarás parancsa jelenik meg, s megszületik a szabadság- harc gondolata. Az uralkodó indulat már nem a keserűség, nem a megrendülésből származó elernyedés, hanem a kapott ütés felfogása. A balkéz már ütésre készen ökölbe szorult, a jobb kéz, óh nem a magvető keze, ennél több, az ő vetése már kalászba szökött, a népből nemzet lett, már az útmutatásra van lendületben, ebből származott az “Előre” és az “Utánam”. És ezek után értékeljük a szobor me- getti dom'bormüvet. Kossuth szavára, hogy lesz az ezeréves földet túró parasztból az ország zászlótartója és igy tovább. Hogy nemesíti ki az országért való szenvedés, helytállás a haza minden gyermekéből mindazt, amiért élni és halni érdemes. A szabadságharcnak kellett, hogy egy kezdő pontja és kiindulása legyen. Az országban ismeretes Kossuth már csak a folytatásban mutatja be nagyságát s ennek a nagyságnak a megélhetéséhez szükség vol erre a budapesti szoborra és ennek ezt a gondolatot megörökítő kiábrázolására. Ez a magyarázata annak, hogy a budapesti szobor oly sokáig késett és adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy a világ legideálisabb szabadságharcának foganta- tási pillanata ily fenségesen megörökit- tetett. Dr Somogyi Lajos Fasori gyülekezet gondnoka. Keresztyén Ifjak Társasága, (CHRISTIAN ENDEAVOR SOCIETY.) 1928 február 5-én. TÁRGY: Milyen értéke van a keresztyén ifjak társaságának. Róm. 12:3-11. Heti Bibliai tanulásra. Hétfő: Vallástétel Jézusról. Rám. 10:8-13. Kedd : Jézus élete. Ef. 4:20-24. Szerda: Jézusért való szolgálat. Ján. 12:23-26. Csütörtök: Jézus követése. János 15:1-10. Péntek: Jézus követőivel való társalgás. 1. János 1:5-7. Szombat: Gyakorlat szerint való tanulás. Csel. 16:1-5. Bevezetés. Hogy mi a gyermeknek az iskola, katonának gyakorlat ? Erre a kérdésre az élet adja meg a feleletet. Éppen úgy vagyunk azzal a kérdéssel is, milyen, értékkel bir a keresztyén ifjak szervezkedése és munkaköre? Itt már a keresztyén élet tesz bizonyságot arról, ogy nagy szükség Van az evangélium tanulására és gyakorlására. Ma a gyakorlati keresztyénségről beszél mindenki. De hogyan lehetünk gyakorló keresztyének, ha nem tudjuk mit kell gyakorolnunk? Ide szövődik be a keresztyén ifjak társasága, Krisztus hadserege, akik hűséges ígéret alatt járnak a gyakorlatra, szivük, lelkűk nemesítésére. Ennek a kis hadseregnek az ajkán zendül lelkesítő ének, ima, ismétlődik ki az evangéliumi szeretet, a krisztusi alázatosság, a tarsusi hit, és az örökkévaló reménység. Hogy mi értéke van ezeknek, amikor átszivárog az embersziven és kivirul az erkölcs színes virágában ? Mintha azt kérdez- nők, mi értéke van a napfénynek a virágszin- ben? Hiszen a napfényt a virág sziliéből többé kiszedni, elválasztani nem lehet, épen úgy nem lehet az evangélium sugárait az emberi élettől elválasztani, de az életen meglátnunk igenis lehet. Miért szervezkedett a C. E.? Azért első sorban is, hogy megtanuljanak a fiatalok szolgálni. Micsoda nagyjelentőségű szó ez, ha a kellő értelemben használjuk és alkalmazzuk. Sokan feltennék eme kérdést, hiszen a Keresztyén vallás a szabadságot irta zászlójára, miért hangoztatjuk most a szolgálatot? Azért, mert Isten szolgálata nélkül nincs szabadság, jog, iglazság. Mindaz, amit most korunkban élvezünk az Istent szolgáló, benne bizó emberek hagyták reánk, akik Istent szerették teljes szívvel, lélekkel, teljes erőivel. Istent és embertársunkat szolgálni a legnagyobb öröm, boldogság, de egyszersmind a legfőbb jó is. Ezen a szolgálaton keresztül csillog ki a mi érték, hasznavehetőség van bennünk. Másodsorban pedig azért szerveződött az ifjak társasága, hogy megtanuljuk önmagukat ismerni. Az Isten minket megajándékozott kibeszélihetet- len lehetőségekkel, de ezek a lehetőségek mind el veszíthetik jelentőségüket, ha nem tudjuk felismerni, ha nem tudjuk használni, miként az egy tálentumos ember, aki elásta a neki adott ajándékot, mi is elássuk nemtörődömséggel az Isten által adott tálentumot. Magunkat úgy ismerjük meg legjobban ha társaságba vagyunk. Ott tűnik fel hibánk, tévedésünk, elmaradásunk. Ez a társaság pedig az evangéliumon keresztül magasra emeli ki a jézusi jellemvonásokat, hogy ahoz közeledjünk, olyanná formálódjunk. Ebben a társaságiban megtanuljuk, hogy valami bízatott ránk Istentől és ezt a megbízatást nem lehet eldobni, mert azért kaptuk, hogy nyerekedjünk vele, bizonyságot tegyünk általa. Továbbá a Keresztyén Ifjak Társasága nagy célt tűz ki az ifjúság elé. És mi volna más ez a cél, minthogy dolgozzunk együttesen a Krisztusért és az Egyházért. Ezt pedig elérni csak úgy lehet, ha a Biblia örök szavait tartjuk szem előtt: “Imádkozzál és dolgozzál!” Van-e szebb kép, mint mikor az ifjúság együtt imádkozik, van-e nagyobb hatalom és erő, mint az ifjúság együttvaló munkálkodása. Legyen a mi összejövetelünk a lelkesedésnek forrása, az isteni ajándékok kifogyhatatlan tárháza! Bizonyságtétel. Vált ember, aki megjárta az élet sokféle ösvényét, még a hitetlenségnek göröngyös útját is, de mikor a C. E. ima órájára eljött, meglátta az 'élet célját s felismerte hivatását. A C. E.-nek megvan életmentő hatása. Egy másik alkalommal, egy ember tévedt be az imaórára, aki nem ismerte Krisztus tanításait, itt amint az ifják tanulták a Bibliát, ő is felismerte Jézust. A C. E.-ben megvan a szolgálatra kész erő. MEMENTO. Klepp Péter, az S. H. S. királysági református egyházmegye főesperese, 1927 december 29-én “által ment a halálból az életbe.” Temetése január 1-én volt a torzsai református templomban. Egy hűséges harcossal ismét kevesebb az őrállók sora, de egy ragyogó csillaggal gazdagabb az égbolt. LAPUNK UJ KÉPVISELŐI. Ifj. Menyhért István, Bridgeport, Conn. Dr. Nagy János, Elizabeth, N. J. Gaboczy István, Homestead, Pa.
