Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-08-04 / 31. szám
31-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. tervet fejeznek ki, ennélfogva szükséges annak gyakorlása. Pál apostol a szabadság mellett harcolt. A vallásszabadság mellett, melyet nem lehet betűvel elölni, nem lehet szokások rabláncaival lekötni. Abban állapodtak meg tehát, 'hogy egyedül a Krisztus szellemében fogják gyakorolni a vallást, testvérükké fogadnak minden más nemzetbelieket is. A vallásszabadság születése. Ha láthatnánk Pál apostol ragyogó arcát, amint tüzes lelkesedéssel védi az igazságot, a szabadságot. Ha hallhatnánk ékes beszédét, amint az igazság nyelvén beszél a keresztyének érdekében. Ez a látvány feltüzelne bennünket is egyházunk, vallásunk igazságának felkarolására. Pál szavai nyomán született meg a vallásszabadság. Isten előtt nincs személyválogatás, minden gyermekét egyenlőképen fogad, egyformán adja áldásait is mindnyájunkra. A türelmetlenek. De sok bajnak volt már az okozója a türelmetlenség. Aki másban meglátja a legkisebb gyengeséget, de önmagában sok rosszat eltakargat. Ezek világbirói szerepet töltenek be, de önmaguk felett a világért sem mondanának ítéletet. Ilyenek voltak a farizeusok. Aki ilyen ember, nem keresztyén, de inkább farizeus és azoknak vallását követi. Egy édes anya bánkódott rossz gyermeke miatt, aki elhagyta a szülei házat csak azért, mert atyja megdorgálta. Bánkódása betegséggé fajult, ugyanannyira, hogy orvos kezelése alá került, sőt már az orvos is lemondott róla. Ekkor az volt az egyedüli kivánsága, hogy fiát még egyszer megláthassa. Az apa azonnal izent is tékozló gyermekének, aki viszatért s mikor meglátta beteg anyját könnyezni kezdett. De mihelyt meglátta atyját a szobába hátat fordított neki. Az anya könyörgött fiának, hogy kérjen bocsánatot atyjától, kérte az apát bocsásson meg gyermekének. Mindkettő haj- lithatatlan maradt. Közelgett az óra, az anya készen volt a nagy útra, egyik kezével megfogta a fia kezét, másik kezével pedig férje kezét tartva hozta össze a két engesztelhetetlent. Az anya élete föláldozása árán hozta meg a békességet. Sokszor ilyen áldozatok állanak a békesség mellett, sőt Jézus is igy áldozta fel életét, hogy békességet nyerjen e világ. MAGYAR KERESZTYÉN IFJAK EGYESÜLETE, (Hungarian Christian Endeavor Union). Rovatvezető: Csontos Béla, ref. lelkész. Tárgy augusztus 12-re: A siker és a boldogulás igazi alapja. Máté 7:1-5., Józsiié 1:8. Mindennapi elmélkedésre: H. augusztus 6. A gazdagság értékelése. Márk 19:17-27. K. augusztus 7. A hatalom értékelése. Dániel 4:29-34. Sz. augusztus 8. A világ értékelése. I. János 2. 15-17. Cs. augusztus 9. Isten akaratának értékelése. — Csel. 2:22.24 P. augusztus 10. A boldoglás útja. I. Zsoltár 1-6. Sz. aug. 11. Jő bizonyságtétel. I. Mózes 5:24., — Csel. 16:36. Siker és boldogulás, e két szó magában foglalja minden idők emberének egész élet pro- grammját. Azért állítják egymás mellé e két szót, mert ez egyikkel a kitűzött életcél elérését, a másikkal pedig az elért életcél erkölcsi tartalmát és értékét akarjuk jelölni. Vannak, akik a sikeres életet abban látják, ha valaki pénzt tudott gyűjteni és csak azt az életet tartják érdemesnek, amelynek egyetlen célja a pénzszerzés. Vannak, akik emelkedni akarnak, nagyobb hivatalt, nagyobb megbízatást, több tekintélyt nyújtó állást hajszolnak s ha nem érhetik el életük célját, azt mondják, hogy hiába fecsérelték el életüket. Vannak, akiket az uralomvágy vezet s csak akkor van örömük az életben, ha parancsolhatnak akár egy szükebb kis körnek, családtagjaiknak, baráti körüknek, vagy nagyobb közösségnek: egyesületnek, egyháznak, vagy még nagyobb közösségnek, városnak, vagy épen egy népnek. De nevezhető-é például az elért gazdagság igazi sikernek ? Állítsunk egymásmellé két egyformán gazdag embert. Az egyik igaz utón, becsületes munkával, sok önmegtagadással és nagy erőfeszítéssel lett gazdaggá, a másik hasonló nagy erőfeszitéssel, de annál több becstelenséggel és hazugsággal. Az egyiknek minden lépését áldják, a másikat átkozzák. Az egyik önző fukar, a másik jókedvvü adakozó és ha tud, segít másokon. Az egyik ott fog le a munkása béréből tiz centet, ahol tud, a másik tudja, hogy méltó a munkás a maga jutalmára. Az egyik nem látja elérve a célját, bárrmennyire látszik is ez róla és bármennyire mondja is magáról, mert a szerzett ezrek és milliók újabb ezrekre és milliókra teszik éhessé és ezért örökké boldogtalan, a másik csendes megelégedéssel eszi kenyerét, hálákat adván a sikerért Annak, Aki adta azt s ezért élete jótéteményekben gazdag, derűs és boldog. Amazé a látszólagos siker és láthatatlan boldogtalanság, emezé a látható siker és az igazi boldogság. Az egyik ember esetében a sikerrel nem járt együtt a boldogság, mert gazdasága önző gazdagság s az önzés boldogtalanná teszi a szegényt is, akinek csak centjei vannak és a gazdagot is, akinek milliói vannak. A gazdagság helyes avagy helytelen értékelése szüli a boldogtalanságot, vagy a boldogságot. (Márk 19:17-27.) Vegyük a másik életcélt, az emelkedést, a nagyobb tekintélyre való törekvést. Egyesek lassan, mások bámulatra méltó gyorsasággal emelkednek, jutnak mindig előbbre és tesznek szert mindig nagyobb tekintélyre. Vannak, akiknek az ilyen sikereit nyomban követi az emberek csalódása és kiábrándulása, mert rájönnek, hogy a sikerhez megvesztegetéssel, sok hazuggal és alaptalan ígéretekkel jutottak. Igazi siker-é ez ? és lehet-é boldogság abban a szívben, melyet folytonosan vádol egy belső hang: te mesterkedéssel jutottál előre, te lehazudtad volna a csillagokat is, te becsaptad és megvesztegetted volna a saját édesapádat is! És az ilyenek mellett vannak, akik hűségűkkel, szorgalmukkal és példás magaviseletükkel érdemeseitették magukat arra, hogy előbbre jussanak. Látszólag mi különbség e kéttéle ember sikere között, de ia szivekben ott a különbség. Az egyik érzi a lelkiismeret vádját s ezért sikere maga a boldogtalanság, a másik a szív és a lelkiismeret tiszta örömével ad hálát az előmeneteléért az áldásokat osztogató Istennek, akié minden hatalom és minden tekintély. (Dániel 4:29-34). Rokon e célkitűzéssel a hatalomra és uralom- ratörés, a parancsolni akarás. Figyeljük meg, milyen különbség van az e téren elért siker és siker között? Gondoljunk két család párra, kik közül egy egyik hozzátartozói félnek és rettegnek a család fejétől s ezért engedelmeskednek, a másik hozzátartozói csakúgy lesik a családapa ajkát, szinte még a gondolatait is eltalálják és szerétéiből engedelmeskednek. Parancsol mindakettő, de az egyik zsarnoki hatalommal, a másik a belőle sugárzó, tekintéllyel párosult szeretettel; engedelmeskednek mindakettőnek, de az egyiknek azért, mert ami parancs, az parancs, nélkül, hogy gondolkoznának, a másiknak azért, mert tudják mindarról, amit a családfő akar, ho-gy jó. Ez a kétféle helyzet megtalálható és könnyen felismerhető iskolákban, egyesületekben, egyházakban, községek és városok igazgatásánál és a politikai életben. A vége az szokott lenni, hogy a parancsolni, uralkodni akaró maga marad. Mert annyit majdnem mindenki meg tud állapítani, hogy önzetlen szolgálatra való készség vagy hányaveti, kérkedő és gőgös vezetni akarás van-é a hatalomvágy mögött ? A legjobb családfő az, aki a családot szolgálja s mindenben az éri el a legnagyobb sikert, aki legjobban tud szolgálni másoknak ? — (Ján. 13:1 -17.) Mi hát a siker és a boldogulás alapja? A banki betétkönyv ? Az elért hatalom ? A befolyás ? A nevünk, mely mindenütt ott szerepel ? Távolról sem. Hanem a jellem. A jellem lassabban nő, mint a pénz, de biztosabb sikert eredményez. Nem mindenki jellemes, aki előre megy, de aki jellemes, az biztosan előre megy. Tekintélyt lehet szerezni pénzzel, összeköttetéssel, és sokszor egy örökölt névvel is, de becsületet és tisztességet csak jellemmel lehet kiérdemelni. Mások felett uralkodni és másokat lehet engedelmességre bírni kancsukával, hatalommal, erőszakkal, és ököllel, de önként csak a jellem előtt szoktak meghajolni. A mi célunk a siker és boldogulás, de a jellem eszközeivel. Nem a más végzett munkáját kritizáló, hanem a maga kötelességét maradék nélkül elvégző ember. Nem a más hibáját kutató, kákán is csomót kereső, hanem a maga hibáit jél ismerő ember, akinek eszményképe a Krisztus és aki az igazi sikert abban látja ,ha neki engedelmes- kedhetik. (Máté 7:1-5.) A jellemes ember első jellemvonása, hogy magával törődik és azokkal a dolgokkal, amik reá bizattak. Az igazi siker és boldogulás titka nem a saját gondolataink követése, hanem Isten gondolatainak keresése és az ő szent akaratának cselekvése. Sok ember másként gondolkoznék magáról, ha tudná, hogyan gondolkozik róla Isten. Akinek élete sikertelen, aki nincs megelégedve a környezetével, önmagával, aki boldogtalan, a kinek balul ütnek ki a dolgai, annak azt a tanácsot adjuk, hogy gondolkodjék Isten törvényeiről, “éjjel és nappal” és majd megtudja, miért nincsen “jó szerencséje” és miért nem “boldogul.” (Józsue 1:8.) FINOM TEMPLOMI CSÖVES ORGONA ELADÓ. A magyar templomokban kivételesen használható ORGONA, írjon bővebb felvilágosításért és árjegyzékért. A. J, Schantz, Sons & Go. ORRVILLE, OHIO. Nyári iskolához tanfüzetek, bibiliai történet, Történelem, Földrajz, gyermek- szindarabok megrendelhetők VERES JÓZSEF kántortanitónál 221 Johnston Ave., Pittsburgh, Pa.
