Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-08-04 / 31. szám

4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 31-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. PublUhed Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. ■Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flower» Ave., Hazelwood. Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL ZARÁNDOK ATYÁK. A mult tavasszal félezer Kossuth-za- rándok járt itt Amerikában, amely láto­gatás feltétlenül nagy előnyt és óriási erkölcsi tőkét rakott le .a jövendő szá­mára. Már akkor rebesgették az ameri­kai magyarok, hogy ezt a látogatást visszaadják. Még a Kossuth-zarándokok jelenléte alatt megalakult egy bizottság Clevelandban, s kimondották Magyaror­szágba való zarándoklást. A jövő héten elindul a csoport. Isten segítse, vezérelje őket! Egyet azonban szeretnénk meg­mondani azoknak, akiket érdekel a figyel meztetés, hogy odahaza ne képviseljék az amerikai magyarságot, sem a reformá- tusságot: hanem mindenki a maga képét viselje. Itt csak a múltban szerzett ta­pasztalatok alapján szólalunk fel s el akarjuk hárítani azokat a kellemetlensé­geket, amelyben bő részünk volt ily lá­togatások után. A Kossuth-zarándokok célkitűzéssel jöttek, a magyar igazságot emelték föl, szólaltatták meg Ameriká­ban. Vájjon találna-e a mostani zarándok csoport olyan hangot, amelybe beleve­gyülne mindnyájunk szive dobbanása? Aligha lehet ilyenről még csak álmodni is. De amiként a Kossuth zarándokoknál is az utóhangokból tudtuk meg és értet­tük meg a magyar zenét, úgy majd itt is az utóhangokból állíthatjuk össze a za­rándokok himnuszát. KAPUZÁRÁS ELŐTT állanak a nyári magyar iskolák. Pár nap múlva vagy hét múlva üres lesz az iskola, csendes lesz a templomudvar. A magyar gyermekek is kikerülnek a ját­szótérre, melyet élvezhetnek még egy darab ideig. Az egyházak dicséretet ér­demelnek azért az odaadó munkásságért, amelyben részesítették a magyar gyer­mekeket. Nem maradt egyetlen egyház sem tétlenül, minden helyen volt nyári magyar iskola. Meghoztak minden áldo­zatot, amit csak a nevelés, az iskolázás megkövetel. Nem maradhatunk adósak azokkal szemben sem, akik heroikus tü­relemmel Végezték a tanitást. Az egy­házak munkába állították a legjobb erőt, a tehetséges magyar tanítókat, tanítónő­ket. 'Ezek a tanítók többnyire már ame­rikai születésű magyar fiuk és leányok. Örömmel zárjuk be az iskolákat, mert sikeres munkával számolhatunk be és amig ilyen eredményt mutathatunk fel, addig biztosítva van az amerikai magyar ság jövője. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁST szavazott meg a Keresztyén Ifjak Egyesülete Csontos Béla, vintondalei ref. lelkésznek, miért a Reformátusok Lap­jában hétről-hétre ir fényes irói képes­séggel a magyar református ifjúságnak. A homesteadi konferencián felolvasták szép, tanulságos cikkét, mindenki meg­elégedéssel fogadta s kérte a konferen­cia a szerkesztőséget arra, hogy tovább­ra is biztosítsa Csontos Béla lelkész urat az ifjúsági rovat megírására. Van-e szebb munka, mint a magyar gyermekekkel és ifjúsággal való foglalkozás ? És azok, akik hűségesen dolgoznak a jövő érdeké­ben, akik egy percig sem hagyják él he­lyüket, akik hétről-hétre vetegetnek az egyház mezején, olyan munkát végeznék, amiről nem felejtkezhet el az utókor sem. Szép az elismerésnék ilyen hangú nyilatkozata s fogadja Csontos tisztele- tes éppen olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel és lelkesedéssel ajándékozta meg őt az amerikai magyar református ifjúság. A szociálista kérdés megoldatlan ma­rad örökre tisztán materiálist alapon, Krisztus nélkül. Megujhodott lelkekre van szükség, hogy az anyagi világ meg­újulhasson. Ha ezt a sorrenden felcserél­jük, vagy Krisztust kihagyjuk, egy lé­pést sem tehetünk a megoldás felé. Már Pasteur kimutatta, hogy az ős- nemződés agyrém. A materiálizták azon­ban a helyet is megjelölik, ahol az ős- nemződés a mesebeli időkben végbe­ment : az indiai Óceánon volt ez, Le­muria. Nagy kár, — mondják — hogy az egész Lemuria mindenestül a tenger­be sülyedt! Persze, az élet keletkezése ezzel megmagyarázva nincs. A VASÁRNAPI ISKOLÁK VILÁGKONFERENCIÁJA LOS ANGELESBEN. 1928. Julius 11—18. Los Angeles egyik vezető üzletembere beszélgetést folytatott Dr. Magillel, a világkonferencia egy nagyon tevékeny és befolyásos delegátusával és egyebek között a következőket mondotta néki: “Nem tudom megérteni, mi hozta itt ezt a sok népet össze. Ötven nemzetnek a képviseletében jöttek delegátusok. Em­lékszem reá, előre megmondta Ön, hogy ez így fog lenni, azonban azt hittük, csak a nagyobb zaj és behirdetés kedvé­ért beszélnek igy. Hanem a sok nép mé­gis itt van, saját szemeimmel látom és nem tudom megérteni, mi hozta őket ösz- sze? Én azt hittem, hogy az egyházak szét vannak szakadva”. “Igaz, hogy az egyházak szét vannak szakadva.” válaszolta Dr. Magill, “ha­nem sokkal nagyobbak azok a dolgok, melyek össszekapcsolják, mint amelyek elválasztják az egyházakat. A mi vezé­rünknek, Jézus Krisztusnak a szeretete és hatalma hozott bennünket össze”. SEREGSZEMLE. Pia seregszemlét tartunk és próbáljuk áttekinteni a világkonerencia méreteit, valóban a legfontosabb kérdés, hogy mi hozta az embereket össze a világ minden tájáról ? Mert öt földrésznek ötven nemzete küldött Los Angelesbe delgátusokat a vasárnapi iskolák világkonferenciájára. Nem sorolhatom itt fel mind az ötven nemzetet, csak néhányat említek meg: Angliából 18, Indiából 21, Kinából 53, Kanadából 68, Japánból 193 delgátus jött el, Magyarországból id. Victor János lett kiküldve s rajta kívül hárman voltunk még magyarok a konferencián. Érdekes lesz megjegyezni, hogy Németország kiküldöttje ugyancsak budapesti lakos s egyik beszédében külön is kiemelte ezt a tényt. Természetesen legtöbb delegátus Ame­rikából került ki. Nincs az Egyesült Ál­lamoknak olyan állama, honnan ne jöttek volna. Kalifornia állam volt a legna­gyobb számmal képviselve 3931 delegá­tussal, Michiganból 42, Washingtonból 100, Illinoisból 129, New Yorkból 138, Ohióból 153, Pennsylvániából 471 delegá­tus volt kiküldve. Felekezetek szerint a methódisták 1747-tel vezetnek, azután következnek a baptisták 174, a presbyteriánusok 1099

Next

/
Thumbnails
Contents