Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-08-04 / 31. szám
2-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 31-ik szám. í ISTENEMBER Nem szabad megelégednünk azzal, hogy a bűnt kerüljük, hanem cselekedjünk valami jót és pedig ezt tehetségünk szerint. Akinek sok adatott, tegyen többet, akinek kevesebb, a kevésből is juttasson másnak. Nemcsak anyagi javakra célzunk, hanem lelki és erkölcsi jókra is, főképpen ezekre. Az igaz keresztyének próbaköve nem a bűn nélküli, magábavo- nult, úgynevezett szent élet, hanem hogy mennyi jót cselekedett másokkal. A jó keresztyén mindenkor kész szolgálatra, áldozathozatalra. Sok nagy rangban, köztiszteletben élő ember távozik naponként ez árnyékvilágból és nem érezzük hiányukat, haszontalanul éltek. Istennek törvényeit meg-megtartották, a két legnagyobb kivétel: Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Sok előkelő társadalomban élő és forgó nő hál meg naponként, haláluk nem okoz kárt senkinek, ha csak nem a divatáru- soknak, a színházaknak és mulatóhelyeknek. Ezek nyomtalanul eltűnnek, amint életük is erkölcsileg nyomtalan volt. A keresztyén valláson kívül sok más vallás létezik. Mindegyik kisebb és nagyobb mértékben tanítja és tartalmazza az istenit, a jót. Azonban biztosnak vehetjük a keresztyénségnek diadalát a többi vallások felett. A keresztyénségben az Isten maga szól az emberiséghez az ő Fia, az Ur Jézus által. Dr. Robert E. Speer ezt a témát fejtegette minap egyik szent beszédében. “Mi a keresztyénségnek viszonya a többi vallásrendszerekhez? Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a többi vallások pusztulásra szánvák. Mert olyan eszmékkel és tanításokkal vannak megkötve, amelyek a modern világban meg nem állhatnak. A közeli jövendő évek már szemtanúi lesznek a nem-keresztyén vallások bomlásának. Meg is értek a pusztulásra, mert csak az emberi természet alacsonyabb állati tulajdonságaira hatnak, míg a ke- resztyénség az emberi lélek finomabb és nemesebb minőségét teremti elő. Egy keresztyén sem lehet jobb és nemesebb, amint azt a keresztyénség tanítja, mig sok nem keresztyén vallásnak a követője jobb és nemesebb vallásának tanításánál”. Hála és hálátlanság — sok szó esett már erről a szószéken és vallásos lapokban. Különösen panaszkodunk, hogy a fiatalság, a gyermek hálátlan szülei iránt. De nemcsak a gyermek, a fiatalság hálátlan, hanem mi felnőttek, szülők, papok — sokszor a hálátlanság sarával illetjük azokat ,akik velünk jót cselekesz- nek. A hálátlanság a legközönségesebb és legbrutalisább bűn. Közönséges, mert könnü elkövetni, brutális, állati, mert az állati természethez legközelebb áll. Itt van egy fiú, aki oly könnyen felejti, mennyi szenvedést és áldozatot hozták érette szülei, mig becsületesen felnevelték, iskoláztatták, önállóságra segítették. Amikor atyja öreg napjaiban nehézségre, nélkülözésre akad, a fiú könnyelműen mondja: Magamra is van elég gondom, nem tudok atyámon segíteni. Itt van a leány, aki semmivel sem járul hozzá a család fentartásához, hanem keresetének utolsó centjét önmagára, a divatra költi. Ez is rut hálátlanság. Itt van a férj, aki munkájából hazatérve jó Ízletes ebédre és kényelemre számit, de nincs neki hálás köszönő szava és érzelme felesége iránt, aki szintén nehezen fárad a háztartásban. Itt van az asszony, aki sokat költ és férjének csak a sok fizetni való számlát mutatja. Ezek mind hálátlanok. Amikor a szülők megöregesznek, ki fogja gondjukat viselni? Az élet erre nézve sok szomorú példát tud felmutatni. A gyermekek sokszor gazdagságban, kényelemben élnek, amit legtöbb esetben a szülőknek köszönhetnek, az öreg szülők pedig nyomorognak, nélkülöznek vagy a szegényházba kerülnek. E tekintetben sokszor megszégyenítek a zsidók a hálátlan keresztyéneket. A zsidó magához veszi, házába fogadja atyját, anyját, öreg szüleit, sokszor távoli rokonait is és gondoskodik róluk. Legyen bár orthodox vagy nem orthodox, a mózesi törvény betűje szivébe íródik: Tiszteljed atyádat és anyádat! -— R. W. Courtney. Milyen a mennyország? Hol van a mennyország? Ezekre a kérdésekre különböző időkben különféleképpen feleltek meg az emberek. Voltak olyanok, akik a Jelenések könyvének példázó szavait szó szerint vették és azt hittték, hogy a mennyország arannyal és drágakövekkel kirakott hely, hol az idvezültek egész napon át az angyalokkal együtt hárfáz- nak és halleluját énekelnek. Jézus a mennyeknek országát még itt a földön hirdette. Tanított minket azért imádkozni, hogy jöjjön el és pótolja minden szükségeinket, könnyítse életünket, nemesítse fáradságainkat, munkánkat, tegyen minket hasonlatossá ő hozzá. Ez a mennyországnak földi része alapja az igazság és szeretet. Ne várjuk, hogy az Isten cselekedje a jót, mi pedig tétlenül várakozunk az Isteni kegyelemre. Az imádságunkat kisérjék jó cselekedeteink, mert az Isten az emberek által hajtja végre az ő akaratát. Nobile olasz generális az éjszaki sark felfedezésére indult hatalmas léghajóval. Expedíciója szerencsétlenül végződött. Léghajója elpusztult. Társai egy páran szintén elpusztultak. Amikor a mentő expedíció többi heti fáradságos keresés után reájuk akadt, legelőször a Nobilet a vezért helyezték biztonságba. Ez emberi dolog, sokan szemére vetik Nobile- nek, hogy vezérhez, kapitányhoz nem illendő módon cselekedett, amikor életveszélyben forgó hős társait a fagyos jégmezőkön hagyta. Ez pedig isteni dolog: Jézus Krisztus, aki könnyen elkerülhette volna a halált, mégis életét feláldozta mindenekért, az egész világért. Értsd meg a különbséget! VASÁRNAPI ISKOLA! LECKE33-ik lecke. 1928 augusztus 12. A jeruzsálemi tanács. OlV. Csel. 15:1-35. Heti tanulásra. H. A gyülekezetek háborgatása. Csel. 15 :1 -5. K. A türelmességre való intés. Csel. 15 :1 -5. Sz. Az ösezekülönbözések kiegyenlítése. Csel. IS: 12-21. Cs. Az együttélés és munkálkodás törvénye. Csel. 15:22-35. P. Vallásszabadság. Csel. Gál. 5 :1 -15. Sz. Egyesülés Krisztusban. Eff. 2:11-21. V. Keresztyén egység. Zsolt. 133:1-3. Bevezetés. Az apostolok által elkezdett munka hatalmas erővel terjedt mindenfelé. Zsidók és pogányok örömmel fogadták az evangélium örömhirét, valahol csak hirdették a tanítványok és az evangélisták. Szép, békességes életet éltek az első keresztyének, imádkozással, énekléssel, a Szent- irás olvasásával foglalkozták. De a zsidók, különösen az az elem, melyik Jézust is örökösen háborgatta, nem nézhette a békességet, nem tűrhette a keresztyén vallás terjedését. E végből elindulttak és uj tant tanítottak, amely abból állt, hogy először a zsidó vallást kell elfogadni, mert csak úgy idvezülhet, csak úgy tartatik meg Isten által, hogyha a zsidó vallást és annak törvényeit betartja. E miatt zúgolódás és háborúság támad a keresztyének közt. Pál és Barnabás elindultak Jeruzsálembe a tanács gyűlésre, melynek hivatása volt a békességet helyreállítani a gyülekezetekbe. A széthúzás. Egy bizonoys tömeg elindult Jeruzsálemből, hogy felzavarják a gyülekezetek békességét. Farizeusok, vagy abból a csoportból átkeresztelkedett zsidók. Ezek üldözték Jézust is, ezek vonták kérdőre minden tettét. Ugyanez az elem behúzódott a keresztyének közé. Ott ugyanazt csinálta, amit Jézussal. Ez a csoport kezdte vetegetni a széthúzás, a versengés magvait. De az Isten kegyelme, gondviselése az uj egyház felett hathatósan kiterjedt és megmentette az első keresztyén egyházat a rombolástól, a belső viszálytól. Az igazságos határozat. Pál és Barnabás képviselték az egyházakat. Voltak a tanítványok közt is egynehányan, akik amellett foglaltak állást, hogy csakugyan a zsidó vallás az egyedüli idvezitő vallás, tehát annak törvényét kell betartani minden embernek aki idve- zülni akar. A zsidó szokások egy-egy isteni
