Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-07-28 / 30. szám

■nr - ' — .............- • • ' ................... " 2-ik oldal. (AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 30-ik szám. AMERIKAI MAGYAROK TÍZPARANCSOLATA. Amerikai magyar gyermek magyarul is tanuljon. — Min­den szülő vésse szivébe a ma­gyarság tízparancsolatát. I. Én vagyok az léletek for­rása, több mint ezer éve! Bár­merre vet a sors, bármilyen életre kényszerit a végzet, sohase felejtsd el, hogy ma­gyarnak' születtél. II. A ’büsilce magyar nevet hiába vedd ajkadra. Ne szavak­kal mondjad, de tettekkel bi­zonyítsd hogy magyar vagy. III. Ne feledkezz meg a ma­gyar múlt tiszteletéről. Ezer év viharai közt őseid őrizték meg a nemzetet az elpusztu­lástól, a rájuk való emlékezés mindig ünnep legyen neked. IV. Tiszteld a magyar jövőt gyermekeidben, mert csak igy lehet nemzeted örökéletü a földön! V. Ne öld meg a hitet gyer­mekeidben nemzeted iránt, ne szolgáltasd ki mindenre fogé­kony lelkűket idegen istenek­nek. VI. Ne orozd el gyermekeid­től a magyar oktatás lehetősé­geit, mert a magyar anyanyelv ad magyar tudást s magyar élethez való jogot! VII. Ne pazarold el gyerme­keidet, a nemzet vércsöppjeit, a magyar nyelv elhanyagolá­sával. Mindenki elvész a ma­gyarságnak, aki nem tud ma­gyarul ! VIII. Hamis próféták színes ígéreteiért ne add el a magyar jövőt. Ne higyj a csábitó sza­vaknak, nem gyermeked javát, Washington és Kossuth Az Észak-Amerikai Egyesült Államok éle­tében,Washington György neve, a mérhetetlen tiszteletet és örökkévalóságot jelképezi. Egy ember, aki egész életét egy eszme szolgála­tába állitja s aki, amidőn eléri célját és meg­alkotja az amerikai köztársaságot, akkor visz- szavonul birtokára s bár az általános szeretet és ragaszkodás újra és újra hívja a hatalmas köztársaság élére, ő ott marad Mount-Verno- non, mint cincinnátus s ott is fejezi be életét. Washington György nevét a hatalmas köztár­saság ifjú fővárosa hordozza büszkén, de Was­hington György neve az egész emberiségé s nincs a földkerekségnek egy zuga, ahol ki ne gyulnának az arcok, ha Washington György nevét kiejtik. Amily csodálatos és a maga ne­mében emberileg fenséges jelenség ez, a gon­dolatok egész raja kinálkozik, amely megma­gyarázza és magyarázatát adja a név varázs­latának. Egy világrész történelme fűződik e névhez, tehát maga a világrész nagysága és jelentősége adja meg annak a névnek súlyát, varázsát, hírnevét, soha nem halványuló örök becsét. Kossuth Lajos hazájában, egy maroknyi kis nemzetért s egy, — a világűrben elenyésző kis országért s annak szabadságáért és füg­getlenségéért harcolt. A csodás történelmi té­nyek lezajlása után, idegen hatalmak kiköl­csönzött erejével letörték a magyar szabadsá­got s a hazáját veszített Kossuth Angliában, majd Amerikában szolgálja a népek szabad­ságának szent tüzét. Csodás játéka a sorsnak, hogy Washington nagy müvének befejezésé­nél Kossuth Lajosnak jutott szerep s a láng- ielkü Kossuth, mérhetetlen módon segített be­fejezni a washingtoni fundamentumra épített köztársaság hatalmas épületét. S ha ma va­laki az amerikai nép leikébe tekint s ott keresi a szabadság oltárát, úgy ott e két fénylő ala­kot láthatja; Washington Györgyöt és Kos­suth Lajost. Nem magyar fantom és elfogult képzelődés ez, hanem élő valóság. Mert élő valóság az, hogy a köztársasági elnökök hires palotájában, az ismeretes és nevezetes Fehér Házban, annak dísztermében, két szobor áll egymás mellett: Washington György és Kos­suth Lajos szobra! Nem magyar propagandá­ból született e gondolat és e világot jelentő tény, hanem az amerikai lelkek érzésvilágából nőtt ki és lett élő valósággá. Majdnem azt kérdezzük, hogy vájjon őrzi-e a magyar tár­sadalom az ó és uj-hazában egyaránt annak jelentőségét, mit képvisel és mit hirdet ez érettünk és nekünk, elárvult magyaroknak?! Az igazi nagy Kossuthot, az általános emberi­ség nagy Kossuthját megismerni, Magyaror­szágból is el kell zarándokolni Amerikába, hogy ott a magyar: a magyarral találkozva egyesülve, a magyar lélek méltóképen meg­termékenyüljön Kossuth Lajos prófétai nagy­ságától. Hogy egy világrész Washingtont szülhe­tett, ez előtt mélyen meg kell hajolnunk; de hogy egy kis nemzet, egy elhagyatott, rokon­talan kis ország Kossuth Lajossal ajándé­kozta meg az egész emberiséget, ez előtt meg kell állania a számum homokjának és a vég­telen tengerekre vigyázó világitó tornyok tűz szemének. Washington György és Kossuth Lajos! Két egyenlő hatalmas óriás. Washington Ameri­kája és Kossuth elárvult Magyarországa?.... Mily megszégyenítő tetemrehivása a müveit világ büszke népeinek, amelyek hazug béke- szerződéseken keresztül kerékbetörték a tör­ténelmet és az igazságot! Dr. VÁKÁR P. ARTUR. MAGYAR KERESZTYÉN IFJAK EGYESÜLETE. (Hungarian Christian Endeavor Union). Rovatvezető: Csontos Béla, ref. lelkész. Tárgy augusztus 5-re: A tömeg gondolkozása és a személyes keresztyén meggyőződés. Cse­lekedetek S :27-29. Mindennapi elmélkedésre-: H. julius 30. Áron követi a tömeget. II. Mózes 32:1-8. K. julius 3l.Jézus követi meggyőződését. Já­nos ev. 18:28-40. Sz. aug. 1. A tömeg útja. Máté 24:36-42. Cs. aug. 2. Illés, az Ur bátor prófétája. I. Kir. 18:17-30. P. aug. 3. Péter megtagadja Jézust. Máté 26:69-75. Sz. aug. 4. István győz. Csel. 7:54-60. A z ötszáz és nem tudom hány milliót szám­láló keresztyénségnek, ha cs,ak legalább a fele volna valóban keresztyén, nemcsak az összes többi vallások felett, de az életben mindenütt nyert ügye volna. Olyan hóditó erővel bírnak, melynek semmi és senki nem árthatna. De fáj­dalom, nagy része csak megkereszteltetett a Szentháromság egy örök Isten nevében, de nem él Isten nevének dicsőségére. Hát még a ke- resztyénségen kívül álló nagy embersokaság? Nem mondhatjuk azt, hogy mindazok, akik ke­resztyéneknek nevezik magukat, valóban Krisz­tus követői, de azt sem állíthatjuk, hogy akik nem keresztyének, azok Krisztusnak mind el­lenségei. Mert “sok juh van :az egyházon kívül és sok farkas van az egyházon belül”. (Augus­tinus). A juhok száma azonban az egyházban is és az egyházon kívül is kevesebb, mint a farkasoké. Krisztus hü követőinek számával, még ha sok millióra tesszük is, egy még na­gyobb tömeg áll szemben, mely gondolkozásá­ban, erkölcseiben, világnézetében és szórako­zásaiban nem a keresztyénség nyomdokain ha­lad. Ilyen tömeg mindig élt, mióta az emberiség elszaporodott. Fellázadt Isten ellen már a Noé napjaiban, mikor Isten özönvizet bocsátott a földre, a Bábel tornyának építésekor, Mózes és Áron idejében aranyborjút csinált (Áron en­ged a tömeg szavának!), Illés és a többi pró­féták ajkára a tömegnek az istentelen élete adja a feddőző és ostorozó szavakat; a tömeg ül­dözi Jézust és feszíti végül keresztre, (Pilá­tus!), Péter apostol és társai .ajkán a tömeg akarja elnémítani az evangéliumot, ez a tömeg akarta ledönteni trónjáról Istent a francia for­radalom idején s a tömeg juttatta az orosz né­pet a kommunisták vérengző és az eget fe­nyegető kezeire. De tévednénk, ha azt hinnők, hogy a tömeg a történelemnek csak ezekben a nagy esemé­nyeiben játszott szerepet. Élt, hatott és rombolt a történelem minden idejében s mikor arra az idő elérkezett, felcsapott a szenvedélyek lángja s nyomában pusztított a hitetlenség és a ké­telkedés. A tömeg ma is él és végzi a maga Istenellenes propagandáját mindenfelé, itt Ame­rikában is. Követeli a szórakozások engedélye­zését vasárnapra, harcol az egyházak és hit ellen, de nemzeted vesztét áhitja, ki fiadat, leányodat magyar nyelv tői elriassza. IX. Ne kivánd a másét, de a magadét ne engedd. X. Tűrj, szenvedj, éhezz, de magyar voltodat soha, semmi­ért meg ne tagadd. Csak igy mentheted át nemzetedet az igazság győzelmének szebb korába. Magyar iskola, magyar egy­ház, magyar egyesület, ez az amerikai magyar Szenthárom­ság.

Next

/
Thumbnails
Contents