Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-07-28 / 30. szám

30-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. újságcikkekben, könyvekben, színházak műso­raiban, filmeken ostorozza és kigunyolja a kon­zervatív vallásos felfogást, mely a tiszta erköl­csöket, az Istenfélelmet és a kegyes vallásossá­got ápolja és terjeszti, fanatikusoknak, bigot- n-ak, álmodozóknak és túlzóknak, a “modern” ember ellenségeinek igyekszik feltüntetni azo­kat, akik keresztyén elvek szerint élnek és gon­dolkoznak és Isten parancsolatainak érvényt akarnak szerezni. De amiként nem lehetett hatalommal és erő­vel elfojtani a meggyőződést és nem lehetett hallgatást parancsolni azoknak, akik lelkűk legmélyebb meggyőződését követve bizonyságot tettek Krisztusról és bátran hirdették, hogy ez a világ Krisztusé kell legyen, épenugy nem le­het hatalommal és erővel a tömeget Isten pa­rancsolatainak való engedelmességre vezetni. Ennek csak egy útja van: meggyőződésünket híven követni és a nagy tömeg előtt Krisztus­ról bizonyságot tenni. Aki keresztyén, az legyen keresztyén, aki Jézusról neveztetik, az legyen mindig, mindenben és mindenütt Jézusé! Nagy Sándor macedón királynak a hadseregében szol­gált egy hasonló nevű gyáva katona, akinek a király egyszer felháborodva mondotta: Vagy változtasd meg a nevedet, vagy légy vitéz 1 Ez szól nekünk is. Legyünk méltók a világban Krisztushoz. A korszellem és a divatos gondolkozás igen sok keresztyén ajkán megnémitja az élet Igéjét. Gyáva keresztyének vagyunk mi, ha a világ előtt meghátrálunk és a tömeg akarata szerint gon­dolkozunk és cselekszünk, ha mi is uszunk az árral. Mit ér a mi keresztyéni hitünk és meg­győződésünk, ha a templom falai közé szorít­juk, és kinn a világban a jónak és gonosznak a nagy harcában nem vagyunk Krisztus tulaj­donai? A keresztes háborúk idején a vitézek karjára vörös posztó keresztet varrtak s igy indultak el, hogy a Szentföldet a pogányoktól meghódítsák. Ma is egy keresztes háború fo­lyik, hogy ezt a világot a pogány gondolkozás­tól szokásoktól és erkölcsöktől megszabadítsuk. Nem hordozunk magunkon valami látható je­let, de a szivünkbe zárva kell hordoznunk a Golgotha keresztjét, hallhatóvá kell tenni ke- resztyénségünket Jézushoz méltó beszédünk által és láthatóvá Istennek engedelmeskedő életünk és cselekedeteink által. “De olyan nehéz a világ előtt bizonyságot tenni”, mondjuk, vagy gondoljuk sokan. Való­ban, sokkal nehezebb, mint zsoltárt énekelni a templomban és imádkozni odahaza a hajlé­kunkban. Ahol közel érezzük magunkhoz Is­tent, bátran vallást teszünk róla, de hitetlenek társaságában olyan könnyen megtagadjuk Őt. Péterek vagyunk igen sokan és bűnbánó lel­kűnknek milyen vigasztalás Jézusnak eme leg­nagyobb tanítványára gondolni, aki megtagadta Mesterét. (Máté 26 : 69-75.) De ha mi is tud­nánk olyan keservesen sirni, mint Péter, mikor megtagadjuk Jézust, a bünbánat könnyei meg­tisztítanák életünket és erőssé tennének a vi­lág előtt való bizonyságtételre. Mert Pétert az őszinte bünbánat könnyei acélozták meg s ké­sőbb a börtön szenvedéseit is örömmel hordozta a Krisztusért s ha egykor egy szolgálóleány előtt megtagadta is a Krisztust, a jeruzsálemi tanács előtt már nem fél és inkább engedel­meskedik Istennek, semhogy embereknek. (Csel. :27-29.) Ez volt a jelszava a keresztyén hőseinek. Luther egy egész világgal szemben követte meg győződését és nem ijedt meg a legnagyobb földi hatalmasságoktól sem, elégeti a pápai átok bulláját akkor, amikor milliók és milliók retteg­tek a pápa hatalmától. Bátorságával jogot szerzett nekünk arra, hogy Isten Igéjét ke­zünkbe vegyük és evangéliumi eszményeink szerint gondolkozzunk. Kálvin inkább elhagyta Genfet, de meggyőződéséből, Isten akaratából nem engedett s inkább Istennek engedelmes­kedett akkor is, amikor cégéres bűnösöktől az úrvacsorát megtagadta pedig fegyveresen je­lentek meg a templomban, hogy az úrvacsora kiszolgáltatását követeljék. Nagy feladatok előtt áll nemcsak az egész keresztyénség, hanem minden egyes gyülekezet. Ifjúsági Egyesületekben és a gyülekezetekben is mindenütt ott a nagy többség, mely nehezen akar engedni Istennek és mely előtt a komo­lyabbak is bezárják az ajkukat. Az a helytelen elv vezérli ami életünket, hogy két ember több, mint egy és száz több, mint tiz. Számban igen, de nem az Isten dolgaiban. Isten és az ő egyháza dolgaiban nem számit a többség, ha a hitetlen és gonosz életű. Illés több, mint négy száz prófétával szemben védelmezte Isten ügyét. Nem tudnánk ezt mi is megtenni? Ne áldozzuk fel Isten ügyét a többség kedvéért! Az egyház megtisztításának feladata ti reátok vár, Istenfélő és Krisztusnak engedelmeskedni akaró ifjak! Aki Krisztusénak vallja magát, az legyen közöttetek a hangadó. Ne ássa el meg­győződését, még ha a többség másképen gon­dolkozik is. Isten nem a többség szerint fog megítélni minket. A harctól ne féljen senki. A vihar kifesziti a vitorlákat, de jó kormányos kezében kettőzött erővel halad a hajó a cél felé! Az egyház hajójának ti lesztek a kormányosai. Rajtatok áll, Isten országa felé vezetitek-é, avagy oda, ahová a tömeg, ez a világ akarja! Balogh ref. püspök szózata a esetiekhez. 'Nagyarányú kongresszust tartottak a cseh köztársaság protestáns egyházai a pozsonyi Evangélikus Házban. A meg­nyitóülésen mintegy kétszáz delegátus vett részt. Eljöttek a cseh protestáns egyházak kiküldöttei, a tót luteránusok lés a német luteránus egyházak kiküldöt­tei. A református egyházat Balogh Elemér magyar ref. püspök képviselte a kongresszuson és egyháza képviseleté­ben hatalmas beszédet mondott. A beszéd történelmi távlatokkal kezdődött. A magyar és cseh protestánsok viszonyát világította meg a történelem folyamán, elmondva, hogyan fogadták be a nagy magyar protestáns fejedelmek, Bethlen és Rákóczy György, a fehérhegyi csata után a cseh protestánsokat s hogyan te­lepítették le őket nálunk faluszámra. Szó­lott a Prágában tanuló magyar protes­táns prédikátorokról s felemlítette az is, hogy 1759-ben a református magyarok stipendiumokat tűztek ki azoknak a tót tanulóknak, akik tót nyelven hirdették az igét. Az itt elmondottak — emelte fel azután hangját Balogh ref. püspök — a magyarok mellett szólnak. Nem bántotta a magyar a cseheket, miért is bántotta volna, hiszen osztálytársa volt a zsarnokság alatt való évszázados szen­vedésben. Hassatok oda tehát, — fordult azután a püspök a cseh és morva pro­testáns papok felé, hogy egyházi tör­vényeink szentesítést, honosság nélkül gyötrődő lelkészeink, tanítóink és test­véreink honosságot nyerjenek. Lépjetek közbe, hogy saját lelkész- és tanítóképző intézetünk és minden egyébb szükséges iskolánk lehessen. Adassátok vissza kisa­játított egyházi földejinket és állítsátok meg azt a törekvést, hogy ezentúl még több kisajátitassák. Ahol pedig földet osztanak a szegény embernek, hadd kap­jon ott a szegény magyar is. Ellég nagy baj az, hogy II. Rákóczi Ferenc birtoká­ból most kétszázezer hold francia tőke­pénzesek kezébe jutott, holott a fran­ciáknak saját hazájukban is sok műve­letlen földje van. Az Isten titeket úgy áldjon meg, ahogy ezt az igaz és méltá­nyos kívánságot prágai testvéreiteknél és hatóságaitoknál támogatjátok és meg­valósítjátok. A beszéd mély hatást gyakorolt a kon­gresszus tagjaira, különösen a tót lute­ránus papoknál aratott sikert. Jó anyag, becsületes munka és szokatla­nul olcsó kölcsön. Ha építkezni akar, élőszóval, telephonon vagy levélben hívjon fel. Az építkezést megbeszélni Pittsburgh környékén lakó hon­fitársaimhoz szivesen elmegyek, fe Í A. legközelebbi 30 napon belől egy hatszobás faházat (Frame ■ Building), keményfa padlóval, : fürdőszobával, fűtőkészülékkel | (Furnace) egyszóval teljes mo- [* dern berendezéssel felépítek 5000 ^ DOLLÁRÉRT Minden tekintetben teljesen | felszerelt modern tégla házat pe- § dig 6800 DOLLÁRÉRT. Rendkívül olcsó kamatra 5 SZÁZALÉKRA megfelelő köl­csönt szerzek. A kölcsönt törlesztheti méltá­nyos havi részletfizetéssel is. MOLNÁR JÓZSEF magyar építész és vállalkozó 215 Erie Street, McKeesport, Pa. Telephone: McKeesport 25120. *•-----------------

Next

/
Thumbnails
Contents