Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-06-30 / 26. szám

4 ík oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 26-i'k szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly‘by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S.- A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX «48 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési díj: ...........Egy évre két doiläi, bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act ot March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Floweri Ave., Hazelwood, Pittsburgh, P«. REFORMÁTUS SZEMMEL Az Ifjúsági konferencia előtt állunk. Már most majdnem teljes képet adha­tunk arról, hogy honnan hányán fognak részt venni a gyűlésen. Két távollevő egy ház Toledo és Bridgeport, a hol az ifjú­sági munka a legszebb siker jegyében folyt eddig is, nagy számmal küld dele­gációt. A konferencia nagy súlyt fektet a csoport gyűlésekre, ahol a Keresztyén Ifjak Törekvő Társaságának munkaköre lesz megvitatva és újabb alapokra 'he­lyezve. Ennek a vezetésében csak azok vehetnek részit, akik eddig sikeres ered­ményt tudtak felmutatni az ifjúsággal való munkálkodásban. A gyakorlat szá­mit, nem a szónoklás. Az amerikai test­vérek egész serege mozgósít, hogy ve­lünk legyenek csütörtökön este, julius 5-én. HOOVER ELNÖKJELÖLT. Azok, akik már régen vannak Ameri­kában, szokásból tudják, hogy az elnök- választó év gazdaságilag a legrosszabb. Habár jó előre jelezték kiváló politiku­sok, hogy most nem kell félni a rossz munkaviszonytól, mert a politikának ma kevés befolyása van a gazdaság, ipar te­hén. Hiába a szokás, szokás marad. A pénzforgalom nagyon szűkös lett. A sze­gény ember sorsa aggasztó, megélhetés nehéz, a munkához való jutás lehetetlen. Mindenki éber figyelemmel kisérte a Republikánusok Konvencióját, vájjon mi mi fog történni, ki lesz az elnökjelölt? Hoover majdnem egyhangú jelölése de­rűs mosolyt vont az arcokra, édes re­ménnyel töltötte meg a szegénységben töprengő ember szivét. Hoover keres­kedelmi államtitkár, akinek kéziében volt letéve Amerika iparának vezetése, a há­ború utáni rekonstrukció, amely a világ összeomlásban Amerikát győzelmesen kivezette, az Hoovernek köszönhető. Magyarország érdekében is sokat tett. A Hoover segély akció mentett meg sok ezer magyar gyermeket az életnek. Hoo­ver jelölése eloszlat minden aggodal­mat, megválasztása pedig majd erős biz­tosíték lesz Amerika kereskedelmének !és iparának kiépítésére, REFORMÁTUS IRAT- TERJESZTÉSI KÖZPONT. Erről már sokat irtunk. Pár héttel ez­előtt a Reformátusok Lapja körlevelet küldött 'ki a lelkészekhez, hogy ennek a nagy kérdésnek megoldásához mindenki járuljon hozzá. Kevesen törődtek vele. Ha voltak is egynéhányak, akik jó ta­nácscsal szívesen 'elláttak, de már áldo­zatot meghozni nem voltak hajlandók, így egy darab időre abba maradt az ügy. A Reformátusok .Lapja igy téjákozatla- nul áll, ennek következtében a tanköny­vek megrendelése is elmaradt. A nyári magyar iskola megkezdésével sokan ren­deltek tankönyvet, katekizmust, de sajnos ezután -semmiféle könyv rendelést nem fogadunk el. Húszezer ember imájával végei ért a ref. nagygyűlés, Hatalmas tömeg nép verődött össze a Kossuth-szobor előtt, akik az ország minden résziéről zarándokoltak a nagy­gyűlésre. Amikor ia tért teljesen elborí­totta a néptömeg, a Kossuth-szobor tal­pazatára babéiíkoszorut helyezett el Czeg lédi Sándor, akinek beszéde után egyik főiskolai dalárda rázendített a Kossuth nótára, melyet húszezer református ma­gyar énekelt. Az ünepség után a tömeg átvonult a Szabadság-térre, ahol Barabás Samu, Kontra Aladár, Demjén István és Vargha Sándor az egyetemes református egy­ház nevében megkoszorúzta az irredenta szobrókat. Innen a tömeg az Iparcsar- nöjőba ment. Mind a húszezer ember ülő­helyet kapott a nagy helyiségben. Az elnöki emelvényen helyet foglaltak a se­lyem palástos főpapok diszrúhás világi főgondnOk. Majd megkezdődött a disz- gvülés, húszezer ember ajakáról felcsen­dült a zsoltár, Janka Károly egyház-ke­rületi főjegyző Bibliát olvasott, Baltazár Dezső dr. püspök beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a magyar reformá­tusoknak a -haza az első, ezenkívül min­den földi hatalom idegen nekik. Szá­munkra a történelmi haza — mondotta a püspök — egy és egész. Bízunk abban, hogy Istenünk megszabadít bennünket a gonosztól, attól a gonosztól is, mely a történelmi és isteni igazság ellenére ott is arat, ahol nem vetett lés ott is szüretel, ahol nem ültetett. Dókus Ernő a zsinat és-konvent világi elnöke beszélt azután. Elmondotta, -hogy a magyar -kálvinizmus élő folyam, amely­ben mindenki estvér és embertárs. Van­nak közöttünk szegények, gazdagok, de mindnyájan reformátusok és magyarok. Ez pedig azt jelenti: jobban szeretni, többet áldozni, munkásabbnak lenni, hin­ni és dolgozni. Hisszük, hogy Istennek -a magyar nemzettel nagy céljai vannak. Ajkunkra vesszük Bethlen Gábor utolsó sóhaját: “Ha Isten velünk, ki ellenünk”. Utánna dr. Németh y Károly a buda­pesti református egyházközség főgond­noka tartott beszédet, melyet Kuntz Al­bert a franciaországi reformátusok kép­viselője követett. Majd Beveridge Vil­mos -síkot missziói lelkész, Makláry Ká­roly kunhegyesi lelkész az egyházi köz­alapról, dr. Het-essy Kálmán kecskeméti lelkész -a ref. egyház anyagi helyzetéről, Tildy Zoltán tahi-tótfalusi lelkész a re­formátus sajtóról, Vincze Elek külsőso­mogyi lelkész-esperes a társadalmi élet kapcsolatáról nyújtott be javaslatot, Vik­tor János dr. budapesti theologiai tanár az ipari és mezőgazdasági munkásokhoz intézett beszédet. “AZ EGYHÁZ NÉGY ARCA”. Ravasz László dr. mondotta el ünnepi beszédét “az egyház négy arcáról”. — Az egyház első arca —■ mondotta Ravasz püspök, — a királynői arc, amely trónusán ülve, a világ fölé helyeztetett. Ez az egyház csak parancsolni tud és minden egyházban megvan a kísértés erre. Amelyik presbitérium összeeskü­szik a lelkipásztora ellen és éhbéren tart­ja, az ennek az uralkodó egyháznak a szolgája. Az egyház másik arca -a “ka­tona arc”. Az egyház sokszor gondolta, hogy embereiket meggyőződések válla­lására lehet kényszeríteni és különösen a történelem mutat föl ilyen korszakokat -minden egyház életében. Ezek a korsza­kok azok, amikor a lélek meggyőzése helyett a fegyver és az erősza-k uralko­dott fés amelyekkel 'kapcsolatban szeret­jük elfelejteni a magunk erőszakossá­gát, hogy annál inkább megemlékezzünk a másokéról. A harmadik a szenvedő mártir-arc, amelynek nincs semmi cse­lekvése, csak tűr. A római keresztyén­üldözések alatt szenvedett emberek, a magyar gályarabok, az Oroszországban milliószámra szenvedő görögkeleti test;

Next

/
Thumbnails
Contents