Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-01-07 / 1. szám

1 -sö szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik olcuí A miai tárggyal kapcsolatban föl lelhet kérni a tagokat arra, hogy alakítsák meg a vasárnapi iskolával kapcsolatban a Bibliai osztályt. A vezető beszédéhez. Az örökidőkre szóló könyv. Aki figyelmesen vizsgálja a könyvkereskedések kirakatait, hama­rosan észreveszi, hogy az odia kitett könyvek és füzetek heilyöket gyorsan átengedik mások­nak. A legtöbb irodalmi termék nem is viszi többre egy ilyen kirakati szerepléssnél, kisebb részök ér csak uj kiadásokat. Egy jó könyv el­élhet tíz, húsz évig, tovább is; mégis előbb vagy utóbb utoléri a sorsa: elfeledik. Meglehet, hogy beszállásolják valamelyik könyvtárba, ahol tu­dósok forgatják, akik a könyv korának vizsgá­latába kívánnak elmerülni; ám korunkkal eleven összekötttetésbe az ilyen könyvek sohasem kerülhetnek, bárhogy csodáljuk is őket. Egy könyv kerüli el csupán a könyvek közös sorsát: ez a Biblia. Ezt se el nem feledik, se felül nem múlják. Évszázadok, sőt ezredek vo- .nulnak el felette és szépségén még sem esett folt, életerejének teljében van ma is. Sőt, ami elég csodálatos, ez az erő gyarapodott. Az a befolyás, amelyet a Biblia földünkre gyakorol, hasonlíthatatlanul nagyobb ma, mint ezerévvel ezelőtt. Míg egyébb könyvek idővel veszítenek jelentőségükből, addig a Szentirásn'ak hatalma és tekintélye évszázadok múltával csak nőttön nőtt. (Goethe.) Az első reformátusok és a mi öreg atyáink mindennap hűségesen olvasták a Bibliát. Sajnos ma sok református osak diszként tartja házában a SzentirástJ Egyszer megkérdeztem 22 gyer­mektől, hogy olvassa-e a család otthon a Bib­liát ? Csak egy felelt igennel. A C. E. tagokat a “Pledge” arra kötelezi, hogy mindennap olvas­sák a Bibliát. Betartod-e hűségesen ígéretedet? Akkor kezdesz egész ember lenni, ha a Bibliá­nak szorgalmas olvosói közé állasz. Az a nap, a melyen elhatározod magad arra, hogy a Bibliá­val élsz, reád nézve uj életnek kezdetét jelenti. Augusztinus, Luther, Kálvin, Bismarck, Lincoln, Roosevelt, Bethlen, Coolidge, Bocskay, Kosstuth, Arany, Hegedűs Lóránt, és a többiek, mind azért lettek nagy emberekké, mert mindennap szorgal­masan olvasták a Bibliát. A Biblia lelkitükör és ha azt mindennap szor­galmasan olvasod, benne megtalálod magad is. De Istenem és magadon kívül megtalálod még a Bibliában az örökmodernséget, a csalhatatlan zsinórmértéket, embereket, akik nem bölcsek, de életűkkel ejtenek fogjul. Nagy emberek a Bibliáról. Scott Walter, a nagy angol iró, halálos ágyán igy szólott hozzá­tartozóihoz. “Adjátok ide a könyvet!” S mikor tudakolták, hogy melyik könyvet érti, ezt vála­szolta. “Csak egy könyv van: a Biblia.” Napoleon, a franciák hires császára a követ­kezőket mondotta a Bibliáról. — “Az Evangé­lium nem könyv, hanem élőlény, amely cse­lekedni, hatni tud, oly erővel, mely mindent le­győz ami útjába áll. Nem unom meg, hogy ol­vassam és pedig naponként ugyanazon élvezet­tel.” Newton. “Az evangéliumot úgy kell olvasni, mint a végrendeletet, de nem ahogyan az ügy­véd, olvassa, hanem ahogyan az örökös. Az ügy­véd józan, hideg, vizsgáló ésszel olvassa, de szive nem tud róla. Az örökös elragadó örömmel olvassa és minden mondatnál magasztalja az örökkéhagyó jóságát.” Heine, a Bibliáról, mint könyről, a következő­ket mondotta. — “Szükségem van egy Istenre, aki segíteni tud. A Biblia a legjobb könyv, ami­hez viszatértem, mióta tapasztaltam, hogy a hellenizmus és a filozófia nem segítenek rajtam.” Kant, igy szól a Bibliáról. — A Biblia a leg­drágább kincsem, ennélkül nyomorult lennék. Horthy Miklós. “A Biblia az én első törvény- könyvem.” Voltaire azt mondotta, hogy “100 év múlva a Biblia elfeledett, ismeretlen könyv leszen, leg­feljebb lomtárakban akadhatunk rá, ott se sze­repel másként csak korábbi .nemzedékek balga­tagságának dökumentumiaképen.” És ma.... ? Ma ugyanabban a Párisban ahol Voltaire-nek ez a jóslata papirra vettetett, ott van a brit biblia- társulatnak egy raktára, amely évenként elad nem kevesebb, mint 250.000 Szentirást. Miaga Voltaire már rég halott. Remegések és kétségek közt halt meg gyávamódra; halálát barátai is szégyelték. A magyar Bibiláról meg 1925-ben is 29.145, 1926-ban pedig 48.639-et adtak el. Mi a különbség? Hasonlítsuk össze egy olyan országot, mint pld. India, ahol nem olvassák a Bibliát, egy olyan országgal, mint pld. Anglia, ahol olvassák a Bibliát. Nagy különbség a hajós kapitányra nézve az, ha van a hajón iránytű, (compass,) vagy ha nincsen. A Biblia az élet iránytűje. Az éhségtől haldokló emberre nézve nagy különbség az, hogy van-e táplálék a számára vagy nincs. A Biblia a lélek táplálója, nélküle meghalnunk. Te olvasod-e mindennap a Bibliát, tudako­zod-e az Írásokat? Mert Jézus azt mondja, “azok ban van a ti örök életetek, és ezek azok a me­lyek bizonyságot tesznek én rólam. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. Olvassátok tehát az írásokat “Mert a melyek régen megír,attak a mi tanulságunkra Írattak meg, hogy béktiirés által és az írásoknak vi­gasztalása által reménységünk legyen”. ó Intermidiate C. E. Soc. Tárgy jan. 15-re. Miért és hogyan használjam Bibliámat. 2. Tim. 2:15;3:l4-l7. Junior C. E. Soc. Tárgy jan. 15-re. Jézus győzelmet arat. Máté 4:1-11. IMíMIííFíml 3-ik szám. 1928 január 15-re. COPYRIGHTED BY PROVIDENCE LITHOGRAPH CO. Jézus és a bűnösök. Márk 2:1-17. Olvasásra: A tékozló fiú története. Lukács 15:11-21. Az öntelt bűnös. Lukács 18:18-30. A megtérő bűnös. Lukács 19:1-10. A város feletti ítélet. Lukács 19:41-46. ítélet a hamis próféták felett. Máté 23:23-33. A megbocsátás áldása. Zsolt. 32:1-11. ARANYIGE: Nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre. Márk 2 :l7. BEVEZETÉS. Jézus elindult tanítványainak társaságban, hogy tudtul adja az embereknek küldetésének célját. Útja nem messze ért el, mert szegények, betegek, szenvedők állták el útját és mivel Jézus ezekhez jött, leült velők beszélgetni. Épen egy házban tart beszédet, amikor emberek hoztak beteget Jézushoz, de mivel az ajtón keresztül nem férhettek, felmen­tek a ház tetejére s azt felbontották és Jézus elébe eresztették a beteget. A hallgatóság nagy csodálkozásra Jézus megbocsátja az ember bű­nét, meggyógyitja és elbocsátja reménységgel. Azután aimikor onnan elmentek, az utcán találá Mátét, akit elhívott tanítványának, elment há­zához, ahol a vámszedőkkel és bűnösökkel leült és velők vacsorázott. Emiatt az Írástudók zú­golódtak, hogy a bűnösök barátjának vallöttta magát. A beteg öröme. Négy ember hozott Jézushoz egy beteget. Talán testvérei, jóbarátai voltak azok, akik őt elvitték, akik nem bírták elvi­selni a szenvedésnek már a látszatát sem. A hogyan Jézus elé érnek, hát cselekedetükért di­cséretet kapnak magától a Jézustól. Nagy volt hitük ereje. A hitnek az erejével vitték beteg barátjukat Jézushoz, és hitükben nem csalat­koztak meg. Sikert értek, mert mind a négynek egy volt a célja s ezt a célt nem engedték elté­veszteni, ezért a célért minden akadályt elhárí­tanak. Micsoda fenséges tanítás ez a mi szá­munkra, almikor minden kis akadálytól vissza­riadunk, félreállunk. A tudósok tudatlansága. Az írástudók kezdet­től fogva vigyázták Jézust s azonnal figyelmez­tették, ha a törvényükbe ütköző dolgot csele­kedett. Igenám, csakhogy Jézus az élettel fog­lalkozott és nem a könyvekkel, az életet javította és nem a könyvekbe irt törvényeket szigorí­totta. A mikor a beteget elébe hozták azonnal meggyógyította, amit a törvénytudók nem tehet­tek meg. Jézus ezzel a tettével megmutatta, hogy mily keveset tudnak az Írástudók. Sőt ezenkívül még parancsot is adott neki: vedd fel a te nyo- szolyádat és eredj haza. Ezzel azt akarta meg­mutatni Jézus, hogy el kell rontani, meg kell semmisíteni azt a környezetet, amely fogva tart bennünket. így nem lesz alkalom visszamene­külni a betegségbe, a bűn helyére, hanem egye­nesen követni a Mestert. A bűnösök barátja. Mátéval, a vámszedővel találkozván Jézus, elhívta tanítványának és a vámszedő ott hagyta hivatalát, követte Jézust. Mátét, a vámszedőt bűnösnek állítatták lenni az emberek csak azért, mert publikánus volt, mert hivatala az volt, hogy a néptől az adót be­szedje. Hányszor van ma is, hogy egyesek meg­ítélik felebarátjukat, mert nem olyanok, mint ők, vagy bűnösnek mondják mások állítása mellett. Jézus eljött, hogy megtanítsa az embe­reket arra, hogy nem a munkában, hivatalban van a gonoszság, hanem az emberben s attól függ milyen szándékkal, milyen céllal végezzük dolgainkat. Az ember viselkedése, gondolkozása érzése szentesíti a munkát is. Soroljunk fel eseteket, amikor a Jézussal való foglalkozás betegnek vigasztalást, bűnösöknek megtérést idézett elő! Szavazás az uj tiszántúli főgondnokra. Hódmezővásárhelyről jelentik: A refor­mátus presbitérium most határozott a tisztántuli református egyházkerület fő- godnoki tisztségének betöltéséről. A prés bit erűm nyolc szavazatát nagybányai vi­téz Horthy István nyugalmazott lovassá­gi tábornokra adták.

Next

/
Thumbnails
Contents