Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-07 / 1. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 1-ső szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL DETROITI EGYHÁZ ÜNNEPE, mely e (hónap 22-én lesz megtartva, templom, iskola és papiak felszentelési ünnepély keretében, egyike lesz a rég nem látott országos ünnepélynek. Detroiti ref. egylház számban, erőben, alkotásban a legelső gyülekezetek sorában áll. Az az óriási gyárváros magához csalogatta a magyar munkásokat Amerika minden részéről és egypár évtized alatt Detroit városa a legnépesebb magyar kolóniák közé sorozódott. A reformátusok eddigi kicsiny templomukban nem fértek meg s uj templom építésére került a sor. Az uj templommal együtt gyönyörű, monumentális iskolát és lelkészlakot is épített az egyház. Most már az épületek készen állanak, január 22-én lesz átadva •mindegyik épület a gyülekezet használatára. Erre az ünnepélyre készül a detroiti egyház és az amerikai reformátusság. Mert a detroitiak öröméiben mindnyájunknak osztoznunk kell. Örülünk annak a páratlan 'haladásnak, annak az erőpróbának, melyet a detroiti egyház oly nagy ’mértékben felmutatott. Úgy tekintjük ezt a nagyszerű építkezést, mint egy újabb sarkkövét az amerikai magyar reformátusság megerősödésének és haladásának. Dr. TÓTH SÁNDOR szívélyes kéréssel fordult az egyházakhoz és a lelkészekhez, hogy Dr. Souders jeltelen sírjához emlékkövet állítson a magyar reformátusság. Mivel a felhívás az ünnep előtt juthatott el az egyházakhoz és a lelkészeikhez, igy sokan elfogfoglaltságuk miatt nem tehettek eleget kötelességüknek. Most ismiételten kérjük .foglalkozzanak ezzel az üggyel, tegyék meg ajánlatukat, hiszen oly csekély összeg jut egy-egy egyházra és lelkészre, hogy bizony annak az elintézése nem kíván sok időt. Dr. Tóth Sándor tanár ur proponálására szép dolog volna ha hus- vétra készen állna a sirkkő. De meg is lesz, ha igyekszünk adományainkkal! Küldjük be adományunkat a “Reformátusok Lapja” szerkesztőségéihez. ANGOL-MAGYAR KULTURTÁRSASÁG alakult Magyarországon abból a célból, hogy a két nemzet közt a barátságot ápolja, a két ország között levő szoros kapcsolatokat mélyítse, az angolszász kultúrának megismertetésében az angol közvéleménynek Magyarország kulturális viszonyairól való helyes tájékoztatást nyújtson. A Kulturtársaságban látjuk a református püspököket is. Micsoda óriási 'értéket tudna kiaknázni egy ilyen társaság működése itt Amerikában, ha azon célból alakulna meg, hogy az amerikai kultúra helyes ismeretén keresztül a magyar kultúrát is be tudnák vinni, avagy megtudnák ismertetni. Egy ilyennemü organizáció szükségét érezzük már régen, mert ha volna egy szervezett kultur- társaság, akkor könnyebb munkával lelhetne elvégezni azokat a nagy feladatokat, melyeket elénk rak saját magunk sorsa, helyzete és hazánk iránt érzett kötelességeink tudata. így pedig ezek a mindnyájunkat érdeklő kérdések csak az utszélen hevernek, várjuk mig valaki jelzőtáblának felállítja. Érdekes tudni azt, hogy mig Magyarországon igyekeznek az összekötő kapcsot szorosabbá tenni, addig az amerikai magyarság java része futva menekül az amerikaiak elől, ahelyett, hogy barátságot kötve szolgálná, 'faja, nemzete javát. Helyes és szükséges volna megszervezni az Amerikai-Magyar Kulturtársaságot! Az országos református ifjúsági titkár. A Kér. Ifjúsági Egyesületek szövetségének ága Dobos Károly, négyéves amerikai útjáról hazaérkezett lelkészt választotta meg országos • titkárává. így a református egyház ifjúsága közötti munka gazdát kapott e képzett titkár személyében. Munkáját az egyház hivatalos vezetősége megbízásából is végzi. Eddig Pécelen és Rákospalotán tartott előadást, az ottani Ref. Kér. Ifjúsági Egyesületben. Bibliák átdologozott kiadásban, igen alkalmasak Biblia osztályok, Ifjúsági Körök használatára. — Ára 80 cent. Keresztyén tanítás és imádságok 1 dollár. A SZABADAKARATRÓL. Irta: BORSOS ISTVÁN, ref. lelkész. (Folytatás.) Schenkel tlheólogus szerint az ember nem gép alkatrész, vágy bábu vagy játékszer az Isten kezében, akit Isten oda dob, áhova akar, még csak nem is olyan teremtménye, mint az ásványok, növények,, állatok, hanem az EMBER az ÉLŐ SZENT IGAZ ISTENNEK MUNKATÁRSA. Amit az Isten az ember által tesz, az emberep keresütl az Ó LELKE és ERKÖLCSI ÉLETE felhasználásával történik, Isten az EMBER tudását felhasználja. Az ember mindent szükségszerű-’ ségből tesz. Metafizikai ’szempontból nem szabadon, de viszont önként és igy emberi szempontból szabadon. — Az ember úgy él, mintha életének és sorsának Ő maga lenne kizárólagos Uta. Úgy él, mint egy nagy tengeri hajó utasai, akik a maguk kicsi életkörükben szabadon mozognak a maguk kis sf’érájukban, de voltáképen od’a jutnak, ahova a “KORMÁNYOS” akarja. Isten úgy hordozza, vezeti a mii életünket, a mint a szülő a maga kicsi gyermeke életét. Az a gyermek a szó igazi értelmében véve NEM SZABAD, de a maga kicsi életkorét tekintve SZABAD, mert önként, kedvvel élheti végezheti az életét, de csak olyan életet, amit a szülő számára megenged, elhatároz, másképen teljesen a szüle hatalmában van. Pelargius, Heackel, a socialdemokra- ták, a darwinisták, még Darrow ügyvéd szerint is az ELET rabság, az Isten gondviselésébe vetett hit szerint SZABADSÁG. Isten bűnre nem teremt senkit, a Ibiin erkölcsi tény, tehát emberi specialitás, tehát az EMBER (maga felelős Istennek. KÁLVIN szerint életünknek főcélja az, hogy a szó szoros értelmében rabjai legyünk az Istennek, EZ az úgynevezett “theológai szabadság”. Nem az a fő dél, hogy minél függetlenebbek legyünk Istentől, hanem , hogy minél nagyobb függésben AKARTUNK azt akarja, amit az ISTEN AKAR. Egyszóval nem is tudjon mást tenni, csak a JÓT. Minden Isten kezében van, ez a metafizikai vonal: tehát nincs szabad akaratunk, minden úgy történik, ahogy az Isten akarja. De az ember felelős a maga cselekedeteiért, mert szabadon választhat a jó és rossz között, ez ’az etikai vonal : az erkölcsi élet sférája a maga sérthetetlenségében, tehát van: “SZABAD AKARATUNK, mely feltétles. A KÁLVINISTÁK Choisy bölcsész
