Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-06-16 / 24. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 24-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act ot March 8, 187!/. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood. Pittsburgh, Pa. Ravasz László akadémiai székfoglalójáról és a júniusi ref, nagy gyűlés céljairól, A Dunamell'ék református püspökét, Ravasz László dr.-t 'harmadéve választotta meg tiszteletbeli tagjává a Magyar Tudamányos Akadémia. Csaknem azóta foglalkozik székfoglalójának témájával tanulmányát az Akadémia nagygyűlésén mutatta be. Felkeresték a püspököt és megkérték, mondja el, milyen szempontok alapján oldotta meg feladatát. Ravasz László ezeket mondotta: — A témám: “Pál (apostol) Athénben’’ lés az egfé'sz keresztvénségről nyújt áttekintést. Az első részben a tanulmány azt mutatja ki, hogy a sémi vallásos prófécia a Pál apostol személyében tni'képen találkozik a hellenista világgal és a hellenizmusnak nagy történelmi evolúciója során előállott, “preformált edényei” mi- képen teltek még uj tartalommal. Az antik és a proflétizmus találkozásából lehet megérteni az egész középkornak, mint egységes, egyetemes és kényszerű kultúrának a keletkezését. — De ugyanez a koncepció magyarázza meg a középkori, egységes kultúra meghasontását is, amiből előbb a reneszánsz állott elő s amelynek nyomán azután a 'felvilágosodottság nagy szellemi áramlataiban a hitnek és az ismeretnek világa újból kettévált s a jelenlegi, modern művelődésnek szaggatott, szétágazó űdividuális (és rendszertelen kultúráját ’kialakította. Ez a történeti szemlélet azonban átvisz annak az elvi kérdésnek megvizsgálására, hogy a kultúra alakításában mi szerepe vn a hitnek és az ismeretnek és e két tényező nagy együttes alkotásának: a vallásnak és a tudománynak. — A megoldás az, hogy jelenlegi kultúránk egy egyet mes válságon áthaladva, uj korszak előtt áll, amely a maga jelenlegi helyzetében és Ígéreteiben nagy hasonlóságot mutat azzal a (korszákkal, a mikor Pál apostol Athénben megjelent. Krisztus és az emberislég találkozásának uj fodulata előtt állunk, ’a “siró magvetés” szenvedésekkel, de ‘egyszersmind Ígéretekkel teljes korszakban, amelyben nyugodtan tehetjük fel életünket eljövendő nagy aratások kockázatára ..... Ezután felvetették a kérdést a püspök előtt, mi a célja és a programja a junius első napjaira tervezett, második református nagygyűlésnek. A második budapesti nagygyűlés az elsőnek, a tavalyinak, nyomdokain halad ennek tanulságait kívánja tovább értékesíteni. Kerülni fog minden patvarkodást, — az egyházat belülről akarja (építeni. Abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy saját portánkon ‘annyi tennivalónk van, 'hogy éppen emiatt nincs időnk a mások háza előtt seperni. — Kiemelkedő gondolata lesz e nagygyűlésnek: az egyházi és a nemzeti újjászületés ‘kapcsolatainak megvilágítása, a magyar társadalom, a magyar család, a magyar református gyülekezetek, az egyházszociális feladatok, a sajtó, az állam stb. szempontjából. Megkérdezték még Ravasz Lászlót, milyen érzelmekkel fogadja Rothermere lord fiának magyar földre érkezését. — A magyar léleknek — mondotta a püspök ur — van egy különös sajátsága: az tudniillik, hogy jobban szereti a .király fiát, mint magát a királyt. Még pedig — mondja mosollyal — matematikailag kiszámítva, (kétszer jobban szereti. Először szereti a fiúban az apát, a saját szivével s annak minden hálájával és ragaszkodásával. Azután pedig szereti a fiút, az apa szivével, annak minden gyendégségével és büszkeségével. Ezért volt nagyon jó gondolat, hogy addig is, amig Rothermere lord maga jöhetne el, elküldi m'aga 'helyett a fiát. — Rothermere lord nevét maholnap úgy fogják ismerni minden magyar házban, mint Kossuth Lajosét és jelenleg tanyákon, falusi malmok alján egy uj magyar legenda szövődik egy kimondhatatlan nevű angol úrról. Ennek a legendának ad uj táplálékot a Sir Hamsworth látogatása. — Szívből kívánom, 'hogy illusztris vendégünk lássa és hallja meg utján a láthatatlan sebekből feltörő biboros t'anuságtételt és érezze meg a Rákóczi kiáltványának sürgető és a tizenkettedik órát beharangozó szavát: recrudescunt inclyte gentis hungariae vulnera..... A HÁBORÚRÓL Irta: Borsos István ref. lelkész. A háború kétségkivül nagyon rossz, de egy nemzet leigázása még iszonyabb, még nagyobb rossz, mint egy védelmi háború. S a Biblia tanításából úgy látszik, egy nemzetnek kétségtelen joga van mint utolsó eszközhöz folyamodni, ba létezése, fennmaradása vagy jogai megmentéséről van szó. Erre érti a Szent könyv a Biblia, hogy hallani fogtok a háborúról. Ha 'hazánk ellenséges hadaktól támadtatok meg, ha joga, szabadsága, területi egysége veszélyeztetve van : kötelességünk : “elrontani szántó vasainkat, s fegyvert csinálni azokból s kardot kötni oldalainkra s harcolni ami fiainkért, a mi leányainkért, a mi (feleségeinkért, és a mi hazánkért, hogy meg ne szeplősit- sék húgainkat ,meg ne becstelenitsék az édes anyákat. Igaz meg vagyon írva: “A gonosznak ne álljatok ellene gonosszal, de a Szent írás mint értelmes lényekhez szól hozzánk, háborút pedig csak az elvetemült emberi agy, elbizakodottság, az emberbe bujt Sátán kezd, igy a józan eszü Államnak, állami hatóságnak kötelessége, hogy a gonosznak ellene álljon, hiszen azért felsőbb hatalmasság, azért adatott kezébe, a bírói pallos. Jaj neki, ha az bizonyosodnék be, hogy hiába viseli. Azért a 'háború kérdésében “absolut” tilalmasságról, fájdalom, az emberi gonoszság miatt nem igen lehet beszélni. Nagyon természetes a világ biróságok felállítása sokat segíthet, csökkentheti a háború esélyeit. Sokat segíthet a gyermekek nevelése, az iskolai tankönyvek átalakítása. Oly jellemrajzok tanítása, a melyben a nagyság “a jellem s béke sze- retetben” domboruljon ki. A (háború kérdése megoldása a családi életben van letéve. Ha igaz az a közmondás, amely kéz a bölcsőt ringatja, az kormányozza a világot, a jövő nemzedéket úgy lehet le szoktatni a háborúról, ha az édes anyák már a bölcsőnél elhatározzák, sőt elébb, még a szivök alatt hordják magzatuk, elhatározzák: “NEM KELL HÁBORÚ.” De akkor adjuk vissza a nőt az édes anyát a családnak. Akkor ki a gyárakból a nőket, a leendő édes anyákat. A tőke fizesse, úgy a férfit, hogy ne kellessen a mindennapi kenyérért a nőnek elhagyni csendes családi tűzhelyét s robotolni áldott állapotban napi 10-12 órán
