Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-06-16 / 24. szám

24-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal keresztül. Mindaddig, mig ez csak álom, álom marad a háború megszűnési lehe­tősége, gondolata is. Kötelességünk imádkozni a világ bé­kességéért, hogy halál hörgéssel, sir- dombbal, emberi gonoszság miatt, öz- veggyel, árvával ne legyen tele e föld. Ez csak akkor következik be, ha eljön közénk az Isten országa. Azért minden nap tiszta szívvel imádkozzunk: Mi Atyánk jöjjön el a Te Országod! Ámen. Keresztyén Ifjak Társasága, (CHRISTIAN ENDEAVOR SOCIETY.) Rovatvezető: Csontos Béla, ref. lelkész. Tárgy jumiu'S 24-re. Missziói vonatkozások és lehetőségek a szórakozásokban. I. Kor. 9:19-27 Mindennapi emelkedésre: H. junius 18. A munka törvénye, az őszin­teségre és a “hivalkodás” kikerülésére való tö­rekvés törvénye a szórakozásnak is. — Máté 20:20-23 K. junius 19. Együttes munkára nevel. Esdrás 4:3. Sz. junius 21. Önvizsgálatra és a szabályszerű­ség betartására szoktat. Példabeszédek 13:3. 11. Tim. 2:5. Cs. junius 21. Megkívánja a tisztátalanságok kerülését. Zsidók 12:1-3. P. junius 22. Nemesíti a lelket. I. Theas 2:5-12 Sz. junius 23. Igazságosságot és egyenességet követel. I. Péter 2:12. “Még mindig a szórakozásról kell olvas­nunk” ,kiálthat fel e sorok olvasója, gondolván, bogy ez mégis csak sok egy kicsit. De jó dolga lehet annak a vintondalei papnak, mert fia eny- nyit IR a szórakozásról, akkor mennyit SZÓ­RAKOZHAT valóban ? Nos hát a vontondalei papnak egyetlen szórakozása, hogy írhat a szó­rakozásokról. Különben is ezeket a sorokat egy gondosan összeállított vezérfonal alapján írjuk, mely minden vasárnapra megadja a főbb gondo­latokat s amint látni fogjuk, nem ok nélkül fog­lalkozunk most már talán negyed Ízben ezzel a kérdéssel, mert még mindig van elég mondani­valónk róla. Egy újabb szempontból kell vizs­gálnunk a szórakozást s meg kell néznünk, van- nak-é a szórakozásnak missziói vonatkozásai és lehetőségei ? Figyeljük meg elsősorban az I. Kor. 9:22-23 verseit. Pál a zsidóknak zsidóvá, a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, a törvény nélkü­lieknek törvény nélkülivé, az erőtleneknek erőt­lenné lett. Ennyi arca volt Pálnak ? Aszerint változtatta folyton a meggyőződését, hogy ki­vel találkozott és kivel beszélt? Nem. Ő min­dig és mindenki előtt a Siaulusból lett Pál volt, Isten elhívott szolgája és apostola, Krisztus vé­rével szerzett munkatársa, az evangélium legna­gyobb bajnoka. Egyforma erővel hirdette ő min­denkinek a Krirsztusban megismert igazságot. De figyelemmel volt arra, ki az, akinek hirdeti mindennél drágább meggyőződését. S amikor megismerte, először igyekezett kapcsoló ponto­kat keresni. Abból indult ki, ami az embereket érdekelte, hogy meggyőzze arról, ami kell, hogy legjobban érdekelje. Messziről indult el, hogy lassan, de annál biztosabban a célhoz érjen: hogy megnyerje őket Krisztusnak. Nem Krisz­tusból indutl ki, de Hozzá ért el, nem Vele kezdte, de Vele végezte, nem a Golgothára ve­zette egyenesen az embereket, de előbb-utóbb ott borult le együtt azokkal, akikhez Isten kül­O'/»'­dötte. Ne értsen félre senki, már _azt mond­juk, hogy talán játszott is volna“ velük, csakhogy megnyerje és Krisztus szolgájává tegye őket. Ez az egyik fontos vonatkozása a szórakozásnak és egyúttal nagy lehetősége is. Az ifjak és gyermekek érdeklődésének közép­pontjában a szórakozások állanak. Egyfelől ter­mészetesnek tartjuk ezt, de másfelől sajnálko­zunk is felette. Kell a szórakozás, mert az olyan mint az orvosság. Győgyit, nemesit, felüdit, uj erőt ad a komoly munkára, egészségünket elő­mozdítja stb. Ezért természetes. De a szórako­zás méreg is lehet, mely öl, ha túlságos mérték­ben élünk vele. Megöli a komoly dolgok iránti érdeklődést, ia szorgalmat, a képességeket, elra­bolja az annyira drága időt s egyenesen útját vágja annak, hogy tehetségeinket kifejlesszük, hogy mint szokták mondani, valamik lehes­sünk. Amelyik ifjúsági egyesület munkavezető, vagy vasárnapi iskolai munkás, belátván a szórako­zásoknak ezt a fontosságát, a szórakozó gyer­mekek, vagy ifjak között maga is szórakozni fog, eléri azt, amit olyan szülők gyermekeinél tapasztalunk, akik maguk is eljátszogatnak gyermekeikkel. Az ilyen gyermek bizalmasabb, őszintébb az otthont jobban szereti és értékeli és ami a legfontosabb: szüleit jobban szereti. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, csak annyit hangsúlyozunk, hogy a szórakozásokat használjuk fel arra, hogy lelkeket nyerjünk meg s állítsuk azokat magasabb célok szolgálatába. Mert a szórakozás tanít, nevel s alkalmas esz­köz arra is, hogy evangéliumi igazságokat szem­léltessen előttünk és plántáljon át a lelkűnkbe. A szórakozások célja a legtöbb esetben: első­nek lenni! Gandoturik-é arra, hogy a lelki élet is egy n.agy küzdőtér .melyen egy szüntelen tar­tó verseny folyik, hogy elsők legyünk! Mert a cél itt is ez. Hányán vannak közöttünk, akik azért az elsőségért küzdenek, hogy elsők legye­nek Isteninek rés tjz ő egyházának hűséges és alázatos szolgálatában? (24 v.) Győzni, győzni, győzni! Ez a jelszava Amerikának ipari, gazda­sági életben, “busiiness”-ben, az Ízlésben, a szó­rakozásban, a sportban, a szépségben, öltözkö­désben stb. stb. Ennek kell a jelszónak lenni a lelki életben, a mi keresztyéni magatartásunk­ban, az Isten országának munkájában is. Hány­nak szent célja közülünk elsőnek lenni Krisztus követésében, a szolgálatban? Melyikre van nagyobb szükséged már itt ez életben ? A rom­landó koszorúra, vagy a romolhatatlanra ? Figyeljük meg továbbá, hogy mennyi türe­lem, kitartás és próba kell ahhoz, hogy vala­ki a szórakozások és sportok terén első legyen, vagy egyáltalán valamire vigye! Hol marad e mögött a mi keresztyéni igyekezetünk ? Próbá­lunk valamit egyszer s ha nem sikerül elmond­juk százszor, hagy ezt nem lehet. Ki látott már olyan embert, aki egy félórái tanulás alatt elsa­játította a tenniszjátékot ? A sikerhez sok pró­ba, türelem és kitartás kell! Jók akartok lenni, ifjak ? Először meg kell próbálni jónak lenni, sokszor, igen sokszor. És AKARNI kell jónak lenni és kitartóan küzdeni érette. Sókkal köny- nyebb dolog az aranyat kibányászni, a salaktól elválasztani, mosni, stb., mint a jóság terén elő­rehaladni és magasra jutni. Nagyobb küzdelem ez mindennél, mert a legnagyobb ellenséget kell legyőzni: önmagunkat. Győzni csak az fog, — ezt tanuljuk az élet iskolájában és szórakozások közben is — akit sók kudarc sem tud megfélemlíteni! A győze­lemnek egy biztos záloga van : kudarc után újra kezdeni! Aki versenypályán valamikor győzött, ezt a győzelmet sok kudarc árán szerezte meg. Ne búsuljon az, aki a jóra való törekvésben sokszor és sokszor kudarcot vallott már. Búsul­jon az, aki feladta a küzdelmet és lehorgasztot- ta a fejét. Mert aki.újra kezd, annak még van reménye, d'e aki feladta a küzdelmet az a saját zászlóját tiporta a sárba. Milyen nehéz volt meg tanulni szépen írni, olvasni, rajzolni ,ennél na­gyobb, gyönyörűségesebb feladat: gonosz indu­lataid, tisztátlan vágyaid és bűnös szokásaid felett győzelmet aratni. A szórakozások és sportok megkívánják az önmérsékletet, a komoly önvizsgálatot és a folytonos traninget. Vigyük át ezeket a lelki életbe! A naponkénti training :a lelki életben a csendes órák, reggelenként és esténként néhány percnek a megszentelése, Isten Igéjében való elmélyedés, őszinte társalkodás Istennel s a na­ponkénti komoly önvizsgálat. Ezek nélkül nem lehet semmire sem menni. De viszont nincs na­gyobb, mint amikor valaki így kiálthat fel: “sikerült legyőzni gonosz indulataimat, sikerült megfékezni bűnös vágyaimat”, vagy: “ismerem már az én bűneimet, melyek ellen küzdenem kell erősen, ha nem akarom, hogy hiába éljem le az életemet”! megsanyargatja testét mindenki aki győz­ni akar! Evésben, alvásiban, pihenésben csak annyit engednek meg maguknak, amennyi nem veszélyezteti a biztos győzelmet, hanem egyene­sen hozzásegíti őket. Uralkodnak a testükön! Próbáld meg ennek az erős akaratnak a szá­zadrészét belevirtni a lelki életedbe! Próbálj meg meg uralkodni gerjedelmeiden, ne hagyd eler- nyedni és úrrá lenni a testet a lélek felett (mert kérlelhetetlen zsarnok tud lenni) hanem hajtsd szolgaságba és parancsolj neki! (27 v.) Figyeld rneig végül, hogy milyen nagy figyel­met fordítasz a szórakozások és sportok köz­ben a szabályoknak a betartására és milyen igyekezettel figyelmeztetel bárkit, ha az előirt szabályok ellen vét! Fordítsd ugyanezt a figyel­met a' lelki élet szabályainak a betartására is (I. Tim. 2:5), mert azért nem tudunk feljebb emelkedni, tökéletesedni és Krisztushoz hason­lóbbá lenni, mert sok “szabálytalanságot” köve­tünk el. És ugyanazon igyekezettel és Krisztus tanítványához illő szeretettel emlékeztesd társai­dat arra, ha a keresztyéni élet fövényeit és sza­bályait megszegik Azért adott Isten nekünk okosan gondolko­zó észt ,hogy meglássuk a testi életnek nagy ta­nulságait s azokat alkalmazzuk lelki életünkre. Mindkét világ Istené, ezért igyekezzünk hát mindenekben a megismert törvényeknek enge­delmeskedni. Vannak-ié tapasztalatai valakinek arról, hogy akit sokféle utón próbált megnyerni összejöve­teleken való részvételre, de eredménytelenül, végül is közös szórakozás után sikerült ? Megengedhető-é vasárnap a szórakozás ? Mit jelent: tökéletesedni a lelki életben? Mit jelent: elsőnek lenni Jézus követésében? Milyen értelemben van ihelye a “veréeny”-nek a keresztyéni életben ? BIBLIAI KÉP ZSIDÓ TEMPLOMBAN. A portlandi zsidó templomban gyö­nyörű, színes ablakokat állítottak be és egyet a városban lakó protestáns keres­kedők ajándékoztak. Erre az ablakra ma­ga az egyház Íratott fel Jézus szavaiból és az uj szövetség egyik legszebb törté­netét örökítette meg az ablaküvegen. A felavatási beszédet Dr. Wise new yorki rabbinus tartotta, alapigéül véve Mala- kiás 2:10 versét: “Nem egy atyánk van_é mindnyájunknak? Nem egy Isten terem- tett-é minket?”

Next

/
Thumbnails
Contents