Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-06-16 / 24. szám

24-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal szeretete a megtérő -bűnöst a gonoszság pok­lának legmélyebb helyzetéből is kimentette, ezt mondván neki: Ma velem leszel a paradi­csomban (Luk. 23,43.) Mikor az Isten megváltó akarata szerint a legnagyobb kinok közt is ■elvégezte a megtérő -gonosztevővel szemben a megváltás munkáját, -akkor gondoskodó sz-ere- tet-ét mutatta meg édes anyja iránt, ezt mond­va neki, Jánosra tekintve: Itn-hol a te fiad és Jánoshoz igy szóla: Imlhol a te anyád! Ez volt az Ő harmadik szava a kereszten (Ján. 19, 26-27). Déli 12 órakor elsőtétedett az ég. A sö­tétség tartott délután 3 óráig. Ekkor hangzott -el J ézus ajkáról a 4-i-k szózat: Szomjuhozom, mely kifejezte azt a rettenetes, epesztő fájdal­mat, melyet a ker-esztrefeszités okozott. A sze­gek bevetése teljesen megzavarta a vérkerin­gést. Ajkai elszáradtak, -kicser-epesedte-k Eddig a nap sugarai perzselték a kereszten. Egész teste csak u-gy égett a gyötrő hőségtől. Való­sággal elepedt, úgy, hogy a katonák megszán­ták, felnyujtottak hozzá rossz vizes ecetes bort, amilyet ők használtak. A gyötrődő Megváltó -ennek csiepjeit is szívesen fogadta, mert ezt nem azért adták, hogy e-lkábitsák és elvegyék öntudatét. Ez a szó volt az, mellyel kifejezte az ő nagy szeret et-ét irántunk, mellyel a mi üd­vösségünkért a legborzalmasabb testi szenve­dést is elszenvedi. Délben nagy vihar és föld­rengés támadt. Mély sötétség borult a világra s felhangzott a Megváltó -ajkáról az 5-ik szózat: Eloi, E-loi, Lamina Sabaktani ? Vagyis: Én Is­tenem, én Istenem! miért hagyál el engémét ? (Márk 15,34-39; Zsolt. 22,2). Azt fejezte ki ezzel hogy minden embernek le kell fizetni a halál adóját, -vagyis a bűn zsoldját. Ő sem kivétel. Emberré lett, testünket és bűnünket magára vette, igy neki is ki kell üríteni a keserű po­pokért. De a leggyötrőbb eUhiagyatottságban is odaadó szeretettel van Isten -iránt, azért “Az ő Istené”-nek szabaditását bizonyosan várja. Ha­todik szavával: Elvégeztetett! azt fejezte ki, hogy befejezte küldetését: a megváltás mun­káját. Szeretete diadalmaskodott. Szabad ma­radt minden bűntől s biinnélküli szeretetének ereje mindazoknak megváltására szolgál, akik hisznek ő benne. Erre következik a hetedik, az utolsó szózat: Atyám! a te kezeidbe teszem le az én telkemet (Luk. 23,46) s -ezeket mond­ván meghala. E szavával Jézus határozottan -ki­fejezte, hogy az ő lélet-e a halál által az Atyával közösségbe jut és azoké is, kik hit által befo­gadják őt. Jézus halálának pillanatában (délután 3 óra­kor) ketté hasadt a templom kárpitja, mely -el­zárta a szentek-sz-entjét még -a templomi gyü­lekezet elől is. (Márk 15,38.) így mindenki előtt, aki hisz megnyílt Jézus önfeláldozó ha­lála által az Istenihez vezető ut. A nagy vihar­ban és földrengés következtében meghasadtak a sziklák, a sirók is megnyíltak, melyekből igazaknak és szenteknek élete jött ki, hirdetve hogy cask Jézus halála által adatik örök (élet Ezek Jézus feltámadása után azoknak jelentek meg, akik hittek (Máté 27,51-53.) A százados pedig látva mindezeket, megrémülve bizonysá­got tett Jézusról, ezt mondva: Bizony Istennek Fia vala ez! (Máté 27,54.) Az egész sokaság pedig látván ezeket, mellét verve megtérej mig Jézus ösmerősei és a galilei asszonyok távol­ról nézték ezeket! (Lukács 23,48-49.) Péntek este arimátiai József elkérte Pilátus­tól Jézus holttestét. Pilátus jelentést kért a századostól, hogy me-ghalt-e már Jézus s mikor az azt jelentette, hogy meghalt, akkor átadatta Tózsef-nek -a holttestet. A vitézek nem csak Jé­s testét, de -a gonosztevők testjeit is levették 'resztfáról, hogy halott, hanem egy a vité­ziek közül dárdával döfte át az ő oldalát, mire vér és viz jött ki Jézus testéből (Márk 15,42-45; Ján. 19,31-37.) Akkor József begöngyölte Jézus holttestét illatos szerekkel együtt gyolcs lepe­dőkbe -és közel a Golgothához egy uj sziklasir- ban helyezte el, nagy követ téve annak szá­jára, a zsidók pedig a sir őrizetére kirendelték a templom őrségét, miután a szik-lasir száját elfedő nagy követ lepecsételték. (Ján. 19,38-42; Márk 15,46; Máté 27,66.) De az élet fejedel­mét nem lehetett igy -sem örökre a sírba zárni. ARANYIGE: Isten a mi hozzánk Való szere- tetét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt éret­tünk A Goligotihán ott szenvedett, A bűnömért tett eleget. Ott áldozott szent vérivel, Éltet (adott gyötre-knivel. Óh Golgotha, gyásznak hegye, Hol Jézus értem véreziett. Óh, Golgotha áldás hegye, Hol megszervezte üdvömet! Óh Jézusom! Miként lehet, Hogy igy szeretsz te engemet ? Hogy felvevőd keresztedet iS értem adád szent éltedet! Óh Golgotha, gyásznak hegye, Hol Jézus értem vérezett. Óh Golgotha, áldás hegye, Hol megszerezte üdvömet! (Hal. 5.) Kérdések: 1. Kiktől származott az ia gondolat, hogy Jézus keresztre feszitessék ? (Ján. 19,6.) 2. Hány órakor feszítették Jézust keresztre? 3. Mik voltak Jézus utolsó szavai? 4. Mi történt a templomban, mikor Jézus meghalt ? 5. Mi történt a földön? (Mtáé 27,52-51.) 6. Mi volt a százados vallástétele ? ((Márk 15,39.) 7. Mikor vétetett le Jézus holtteste a ke­resztről ? 8. Hogyan viselkedett a sokaság? (Lukács 23,35: Lukács 23,48.) 9. M-enny-i ideig volt Jéz-u-s a keresztfán? 10. Miképen viselkedtek a galileai és a Jeru- zsálemi asszonyok ? (Márk 15,40-41 ; Lukács 23,28.) • Murányi János buffaloi ref. lelkész. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 1928 junius 24. ISMÉTLÉS. Jézus, mint Megváltó. Olvasásra: Sofoniás 3:14-17. Heti Biblia olvasására. H. A dicsőséges Megváltó. Márk 9:1-10. K. A szolgálatrakész Megváltó. Márk 10:35-45. Sz. A megjutalmazott Megváltó. Márk 11 :1-10 Cs. Jézus a tanító. Márk 12:1-12. P. Jézus a szenvedő. Márk 15 :1-15. Sz. A hatalmas szabadító. Sof. 3:14-20. ARANYIGE: Válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok. Józsué 24:15. BEVEZETÉS. Az első évnegyedben tanultunk az Isten or­szágáról, úgy, amint Jézus tanított példázatok­ban és az élet jelentőségeiben. A második ne­gyedévben pedig tanultunk Jézusról, mint Meg­váltóról. Az egész könyvet talán három részre lehetne osztani: a megsz-entelődés, a szolgálat és az önfeláldozat. E három felosztás fejezete alatt tanultuk végig Márk evangéliumát és az utosé fejezetet most fogjuk átismételni. 1. Jézus szenvedése. Márk 8:27-37. ARANY IGE: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő ke­resztjét és kövessen engem. Márk 8:34. 2. Jézus feltámadása. Márk 16:1-8. ARANY IGE: Mert -én élek, ti is élni fogtok. Jáno sl4:l9. 3. Jézus megdicsőülése. Márk 9:2-29. ARANYIGE: Aki én bennem marad én pedig pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt. János 15:5. 4 Jézus és a család. Márk 10:2-26. ARANYIGE: Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat. Ef. 6:2. 5. Mi-b-e kerül Jézust követni. Márk 10:17-27. ARANYIGE: Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szivetek is. Máté 6:21. 6. A dicsőség elnyerése szolgálat által Márk 10:35-45. ARANYIGE: Mert -az -embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és adja az ő életét vakságul sokakért. Márk 10:45. 7 Jézus utolsó útja. Márk 11:1-8. ARANYIGE: Im-e jön néked a te királyod. Z-ak. 9:9. 8. Jézus tanít a templomban. Márk 12:13-34. ARANYIGE: Mert úgy tanítja vala őket, mint akinek van hatalma. Máté 7:29. 9. A gonosz szolgák. Márk 12:1-12. ARANYIGE: Tudja az Ur az igazak útját, a gonoszok u-tja pedig elvesz. Zsoltár 1:16. 10. Jézus eláru'ltatása és halála. Márk 14:1-42. ARANYIGE: Mindazonáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. Mák 14:36.. HALÁLOZÁS. Súlyos csapás lérte a sárospataki főis­kolát május 10-én Harsányi István theol. tanár elhunyt ával. Munkás életének 55. évében hagyta itt szerető családját s drá­ga főiskoláját, melynek falai között töl­tötte el — lehet mondani — (élete na­gyobb felét. Előbb mint tanuló, majd fő­gimnáziumi vallástanár, s 10 lév óta theo- logiiai tanár és főiskolai főkönyvtárnok szinte hozzánőtt az Alma Materihez. Pá­ratlan szorgalommal végezte kötelessé­gét úgyis mint tanuló, úgyis .mint tanár és könyvtármolk s -értékes munkásságát nemcsak a főiskola becsülte meg, nem­csak hallgatói ajándékozták meg igaz szeretettel, 'hanem a különböző tudomá­nyos társaságok is jutalmazták. A Ma­gyar Tud. Akadémia irodalmtörténeti bizottságánák s. tagja, az Irodalomtört. Társaság és Néprajzi Társaság vál. tag­ja, a debreceni Tisza István Tud. Társa­ságnak rendes tagja, -a Prot. írod. Tár­saság választmányának volt tevékeny tagja. Munkás életének delén szerető szive megszűnt dogobni s követte a min­den élők utján nemrégen elhunyt anyó­sát s nagynevű apósát Radácsi Györ­gyöt, a halál kapuján át az örökkévaló­ságba. Mélyen sújtott családjának s a fő­iskolának fájdalmában őszinte szívvel osztozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents