Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-31 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik szám AZ IGE FÉNYÉNÉL • V____________________________________________________________ A BIBLIA Ne ijedj meg nyájas olvasó, nem kriti­kát akarok mondani ez alkalommal, ha­nem csak egy kis rövid elmélkedést, egy kis számadást tartani afelett, ami nincs, de ami jó lenne, ha volna. Előttem fekszik négy Uj Testamen- tom: a sokat emlegetett Moffat-féle for­dítás, a hires Goodspeed-féle fordítás, — egy aranyos kis Bijon kiadás és egy Pock­et Testament League kiadásában megje­lent csinos, bőrkötéses, kis Uj Testamen­tum. Nem számolom el a többit, amely még ezenkívül található angolban, de megemlítem, hogy azok között is vannak nagyon szép kiadások, mint pl. a Holtz- mann-féle. Azonban ez mind angol. — Fi­nom lapjaik szinte kínálkoznak az olva­sására, csinos, ízléses kötésük csábitólag integet feléd és ha megpróbálod, éppen a zsebedhez illik. Irigylem az angolokat azért a sok szép Uj Testamentomukért, amelyekkel rendelkeznek. De éppen ez fordítja a figyelmet a mi Bibliánkra. Összehasonlítva az angol Bib­liával, nagyon el vagyunk maradva. Olyanforma az arány a magyar és angol Biblia között, mint a csőszkunyhó és az amerikai felhőkarcoló között. Ez áll min­den tekintetben. Aránylag is talán tized- résznyi Biblia sem fogy el a magyarok kö­zött, mint az angolok között. Mig ott 100 gyháztag közül 95-nek egész biztosan van Bibliája, addig nálunk éppen megfordít­va van, száz közül talán ötnek ha van. Hová lett az a szeretet, amellyel a magyar nép a Biblián csüggött? Azelőtt minden családnak volt Bibliája, amely a család­nak nemcsak naplója, hanem mindennapi életszükséglete volt. Ha egy-egy oszlop kidőlt a családból, vitte magával az élet­ben hűséges utitársát, a Bibliát. Lassan­ként több Bibliát temettek el igy, mint amennyit újra vásároltak. Eleinte ott volt minden asztalon a Biblia és a mun­kából hazatérő gazda abból olvasott fel a családnak. Mennyi szépség is lehetett abban, mikor egy ilyen család áhitatos arccal figyelt a családfőre, amint az ol­vasta József csodálatos történetét, Dávid Zsoltárait, Jézus életét stb. Hová lett ez mind? Eltemettük a Bibliákkal. S most mi a helyzet? A Bibliatársulat nyomat ugyan Bibliákat, de csak ott, a hol szükségét érzi uj kiadásnak. Nálunk a régi kiadás sem fogyott el, igy újat nem is adnak ki. Ott van felhalmozva a sok régi kiadású Biblia a könyvkereske­dők raktáraiban, eszi a por, senkinek se kell. Hiszen az is, akinek van Bibliája, a padlásra hajítja fel, hogy ne legyen út­ban mindég. Ha igy haladunk, rövidesen odajutunk, hogy csak a papok fognak néha egy-egy Bibliát venni, de azt is csak az a szerencsétlen teszi, akire nem maradt elődjétől örökségül. Honnan van az, hogy népünk úgy el­fordult a Bibliától? Vizsgáljuk meg, s olyan okokat találunk, amelyeken kis fá­radtsággal segíthetünk és mindjárt na­gyobb keletje lesz a Bibliának. Az egyik hiba a fordítás. Ne-értsen senki félre, én nem a fordítást akarom kritizálni, hanem a nyelvet. Az a nyelv jó volt azelőtt egy félszázaddal, de ma már a mi nyelvünk' is csiszolódott valamit és bizony sok he­lyen érezzük, hogy a Bibliánk nyelvünk kiforrása alatt fordították le. — A sok “vala” szinte fárasztólag hat az emberre olvasás közben. Megpróbálták revideál­ni, de sajnos ezek a példányok még nem jutottak el a nép közé, különben addig revideálták, hogy mikorra a revideált ki­adás kikerült a sajtó alól, akkorára az is ósdi lett. Uj, a mai nyelven készült fordítást kell a nép kezébe adni, amely az ő nyelvén szóljon hozzá hogy ne kelljen sokszor gondolkoznia a szavak értelme felett. De a másik és fontosabb követelmény az, hogy tegyük a Bibliát alkalmassá a nép számára. Értem ez alatt azt, hogy ad­junk a nép kezébe olyan Bibliát, amit magával vihet. A mi Bibliáink rendsze­rint vaskos kötésben készülnek. — Jók ezek az otthoni használatra, de bizony senki sem cipeli magával őket, mert ne­héz kezelni. Valamikor foglalkoztam Bib­lia árusítással. Mikor szép kiállítású Bib­liát vittem a nép közé, szinte kapva-kap- ták és- megadtak érte minden árat, csak­hogy megszerezhessék. Egy urinő azelőtt soha nem olvasott Bibliát és mikor meg­látta, hogy van a többi között egy nagyon szép bőrkötéses kis Ujtestamentom, — örömmel vásárolta meg, mert azt vihette mindenhová magával. Eddig háromféle zsebkiadás került ki a sajtó alól. — Egy revideálatlan teljes Biblia, egy revideálat- lan Uj Testamentom és egy revideált. Ez utóbbi néhány hét alatt elfogyott, a mi szintén csak azt mutatja, hogy vannak emberek, akik hajlandók olvasni a Bibli­át, ha az a mai kor színvonalán áll min­den tekintetben. Mikor megjelentek Ma­gyarországon az amerikai YMCA. kiadá­sában angol Uj Testamentomok, sokan megvették, bár angol volt, de olyan ked­ves megjelenése volt, hogy az emberek figyelmét felkeltette. Ha az angolt meg­veszi, mennyivel inkább megvenné a ma­gyart, ha az olyan alakban jelenne meg, mint az angol. Azonban a legjobb kiadású Bibliánk is messze elmarad még az ol­csóbb és silányabb kiadású angol Bibliák mellett is. Itt az ideje, hogy a népünkkel törőd­jünk. Ne halogassuk a dolgot. Mégis csak szégyen, hogy Amerikában majdnem min­den nemzetiség adott ki a népe nyelvén Bibliát, csak mi nem tudunk kiadni. Ne lessük azt, hogy mit produkál a megnyo­morított óhaza, hanem induljunk el a ma­gunk lábán egyszer. Itt egyenesen az ame­rikai magyarságra vár a feladat, hogy egy csinos kiadású Bibliával lepje meg az összes magyarságot. Ha annak a rengeteg italnak, amit népünk fiai elfogyasztanak, az árának csak tizedrésze menne erre a célra, akkor nagyon rövid idő alatt ki­lehetne adni egy uj, modern Uj Testa- mentomot. Ne várjuk azt, mig valaki lefordítja, van jó, modern fordítás, mely Czeglédy Sándor győri lelkész munkája, — vagy ha más nem volna, revideáljuk a régit, de adjunk valamit a magyar nép kezébe, mert egyszer csak későn lesz már. KOVÁCS KÁROLY. VASÁRNAPI ISKOLA (Folytatás a 6-ik oldalról) magunkról, Istennel és az Ő törvényeivel többé nem akarunk törődni? Egész éle­tünknek imádkozásból kell állania, azaz akár szólunk, akár cselekszünk, sőt ha csak gondolunk is valamit, az Istenhez kapcsoljon az s ne elszakasszon Tőle, te­hát mind gondolatainkban, mind beszé­deinkben és mind cselekedeteinkben Isten legyen előttünk mindenkor és az Ó törvé­nyei vezessenek minden utón. Akarjuk-e hát, hogy beteljesedjék raj­tunk az Ur Jézus imádsága? Ha igen, is­merjük meg az Istent, a mi Atyánkat és az Ő akaratát az Ur Jézusban és az Ő evangéliumában és szüntelen imádkoz­zunk, úgy éljünk, mint Isten gyermekei­hez illik, legyünk tehát az Ur Jézus igaz tanítványai: akkor mi is megtaláltuk a földi boldogság útját és az örök élet ös­vényeit. ARANYIGE: Szent Atyám, tartsd meg eket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. János cv. XVII. 11. HANKÓ M. GYULA. MENEELT BELL CO. TROY, N. Y. and 220 Broadway, N.Y. BELLS

Next

/
Thumbnails
Contents