Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-24 / 4. szám

4-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LATJA 7 oldal CSENDES ÓRA HOL VAN ZEBEDEUS? IMA i Megváltó Jézusom! te mondottad, hogy: “aki engem követ, nem járhat sötétség­ben, hanem övé lesz az élet világos­sága!” Uram! téged akarlak követni, úgy akarok élni, hogy szivem mozdu­lásai, elmem gondolatai, cselekedeteim kedvesek legyenek előtted. Hogy te le­tekintve egeidből s látva életemet, örömö­det, kedvedet találhasd abban. Erre vágyik szivem, te magad is ezt várod tőlem, és mégis, összetörve, alázat­tal igy kell kiáltanom: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!” Könyörülj, mert akaratom van ugyan a jóra, de azt véghez, nem vihetem. Könyörülj rajtam és osz­lasd el szivem sötétségét, hogy világosan láahassam a te akaratodat, élvezhessem javaidat, kiszabadulhassak a világ csábítá­sainak tőreiből. Jöjj hozzám, adj világosságot most is. Uram egy a kívánságom. Az, ami a vak emberé volt: hogy lássak! Lássam a te szépségeidet, lássam, érezzem jelenléte­det, lássak látomásokat, úgy élhessek, úgy járhassak e földi életben, mintha lát­nálak téged láthatatlant. Azért, „aki mindenha él, hogy esedez­zen érettünk”, Jézusért, hallgasd meg imádságomat. Ámen. TANÍTÁS. Márk 1:20 “És ők atyjukat, Zebedeust, a nap­számosokkal a hajóban hagyva, utána ménének.” Ez az első és az utolsó eset, a mikor Zebedeusról hallunk. Többet nem szól róla az irás. Miért? Hol van Zebedeus? A fiai, Jákob és János, Jézussal men­tek. Az Ur legkiválóbb tanítványaivá let­tek. A megdicsőülés hegyére magával vit­te a két testvért, a Gecsemáné kertjében velük imádkozott. Jakab mártírhalállal pecsételte meg az Ur iránti hűségét és szeretetét. János az utolsóig kitartott. Ott állt a kereszt tövében. Jézus reá bízza édes anyja gondozását. A feltámadás reg­gelén ő fut hamarabb a sirhoz, a tenger­parton ő ismeri meg Jézust. A két fiú követte Jézust és az Ur cso­dálatosan alkalmas eszközzé tette őket, meggazdagitotta életüket, általuk milliók életét. A fiuk elmentek, de hol van Zebe­deus? Zebedeusnak a felesége is ott volt Jézus követői között. Olvashatjuk róla, hogy a fiai iránti túlzott szeretettől vezé­reltetve egyszer azt kéri Jézustól: “Mond, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban, egyik jobb kezed felől, a másk bal kezed felől.” Máté 20:20. A felesége, a fiai Jézus követői kö­zött. De hol van Zebedeus? Hol van? Ott maradt a hajóban a napszámosokkal a hálókat kötözgetve. A fiai talán hívták is. Kérték; édes anyjuk­kal együtt kérték: “Jöjj apánk, men­jünk együtt. Nézd, mama is jön!” Zebedeus talán fel sem vette a fejét, a háló felé hajolva, szorgalmasan kötöz­getve kiáltotta: “csak ti menjetek, én nem érek rá”. És otthon maradt. Mily sokan maradnak otthon ma is. Az asszo­nyok, az édes anyák ott vannak a tem­plomban. Hol marad a férfiak jó része? Hol? Éppen vasárnapra akadt egy kis re- perálás, tevés-vevés, egy kis elintézni va­ló. Éppen vasárnap. Nem mehetek. El va­gyok foglalva. Rosszat tett Zebedeus? Nem. Hisz, ha meg nem foldozza a hálót, akkor a hala­kat nem tudja megfogni, akkor nem lesz meg a mindennapi kenyér. Miért hibázott hát mégis? Mert csak a hálóval, halakkal, csak a napszámosok­A CSENDES ÓRA SORRENDJE: (Házi istentisztelet tartására gyüjtsd össze szeretteidet, hívd meg szomszé­daidat.) 1. LXVII. zsolt. 1, 2 v.: Ur Isten áldj meg... 2. Bibliaolvasás: Lukács 12 rész 13 — 34 versig. 3. 100 dics. 1, 2, 3. Nagy Isten téged imád... 4. Ima: Tanítás előtti ima, és akit a Lé­lek indít, imádkozzék. 5. Tanítás: Hol van Zebedus? felolva­sandó. 6. Ima: tanítás utáni és a családtagok rövid fohászokat mondanak. 7. Úri ima, együttesen, fennhangon. 8. 289 dics. Feljebb emeljetek, feljebb. . . 9. Áldás: A mi Urunk Jézus Krisztus­nak kegyelme legyen mindnyájunkkal. Ámen. kai törődött, nem maradt ideje Jézussal foglalkozni. Beletemette magát a földi élet dolgaiba és elfeledkezett a lelkiek­ről. A mulandóért lemondott az örökké­valóról. Mit vesztett Zebedeus? Nem látta Jézust, az ő csodálatos cse­lekedeteit, az emberek iránti könyörülő szeretőiének megnyilvánulását. Nem lát­ta a bélpoklos megtisztítását, a Bartime- us meggyógyitását, Lázár feltámasztását. Nem látta Jézus szeretetének legcsudála- tosabb jelét, nem látta a keresztet. Nem látta Jézust szenvedni, gyötrődni, éret­tünk meghalni. S mert mindezeket elmulasztotta megnézni, szemlélni, lelke szegény és si­vár maradt, nem fogant meg benne a csudálatos, boldogító üzenet: Isten sze­ret, Isten törődik velem, Isten megvál­tott. Zebedeus nem hallotta Jézust. Nem volt ott a hegyen, nem hallotta az Isten országáról szóló üzenetet, nem hallotta Jézus ígéreteit, biztatásait, vigasztaló be­szédeit, nem hallotta Jézus imádságát. János és Jakab halották és lelkűk csudálatos változáson ment át, tartalom­mal, szeretettel, hittel, remélni, bízni tu­dással, látomásokkal telt meg. Zebedeus lelke pedig sivár, üres maradt. Napról- napra érzéketlenebbé lett. Kihalt belőle az érdeklődés. Elközönyösödött. Megke­ményedett. Elélettelenedett. Lassankint kihalt. Rettenetes állapot ez, mikor idejut valaki. Zebedeus idejutott. Úgy járt, mint a vakondok. Isten adott szemet a vakondoknak, de mivel mindig a föld alatt turkál, a sötétben él, nem használ­ja szemét, a szemidegei elsorvadnak, a szeme meghalt. Van szeme, de nem lát. Isten nekünk is adott olyan szemet, amivel megláthatjuk, megtapasztalhatjuk Istent, megláthatjuk mindenkiben és min­denben a szépet, a nemeset, az istenit. De ha nem használjuk e szemet, elsorvad az. Lelkünk kihal, életünk elközönyösödik, nem tudunk lelkesedni, szívből örülni, nem tudunk hinni, szeretni, nem tudunk remélni. Hol vagy Zebedeus? Itt vagyok a napszámosokkal. Kötözgettem a hálót. Őh Istenem! de sok Zebedeus van a mi amerikai magyar református népünk kö­zött is. Mily soknak lelkét tompítja el, tölti ki teljesen a dollár utáni vágy. Mily sok atyánkfia sorvasztja el, őrli meg tet- tét-lelkét, csakhogy minél hamarább ösz- szekuporgasson valamit, autót, házat ve­gyen. Rossz dolgot tesz? Nem- De tehetne jobbat is! Szerezhetne értékesebb javakat és kincseket is. Nem szabad engedni, hogy belefuljon lelkünk a hétköznapi, az anya­gi gondokkal való foglalkozásba. Ha nincs időnk, teremtenünk kell időt lel­künk ablakainak kitárására, hogy beára­molhasson az áldott, üdítő, megújító leve­gő, Isten Lelke és üzenete. Mit veszített Zebedeus? Elveszítette az alkalmakat. Elkésett. Sohasem felej­tem el egyik tanárom mondását: “Fiam, .mig volt mivel, nem volt mit. Most, hogy van mit, nincs mivel.” Azt értette alatta, hogy mig volt ép, egészséges foga, mig volt mivel enni, nem volt mit enni, (mert. a diákokat nem valami hires koszton ne­velték fel még az én időmben sem), most pedig, mikor már van mit enni, nincs mi­

Next

/
Thumbnails
Contents