Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-12-26 / 52. szám

52-ik szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

3-ik oldal

EGY IRGALMAS SZAMARITÁNUS *

Oberlin, a jól ismert lelkész és emberbarát, mint lelkészjelölt utazott egy alkalommal Strassburgból. Tél volt. A föld mélyen hóval födve és az utak szinte járhatatlanok. Elért az útja feléig és már a hegyek közé jutott, amikor úgy kimerült, hogy nem volt képes többé egyenesen megállni. Hirtelen halálosan átfázott és álom vett erőt rajta. Istennek ajánlotta magát és kiszolgáltatta magát annak, amit ő a halál álmának érzett. Fogalma sem volt, meddig alhatott, de hirtelen kezdte érezni, hogy valaki kelti öt. Előtte állott egy szegény szekeres ember kék blúzban és szekere nem messze tőle. A mentője egy bort és ételt adott neki és visszatért belé az élet

..... Aztán felsegítette a szekérre és a legközelebbi faluba vitte. Oberlin áradozott a köszönetben és pénzben kinált fel neki, melyet a jóltevő visszautasított. “Csak kötelesség egyiknek a másikán segíteni — szólt a kocsis — és az közel áll a megbántáshoz, jutalmat ajánlani fel ily szolgálatért.” “Akkor hát — szólt Oberlin — mondja meg nekem legalább a levét, hogy hálásan Isten elég vigyem imádságomban.” “Látom, — mondá a kocsis — ön az evangélium szolgája. Kérem, mondja meg nekem az irgalmas szamaritánus nevét?” “Azt nem tehetem, ■—• szól Oberlin — mert nem jegyezték fel.” “Nos hát, amig megtudja ön nekem mondani az ő nevét, engedje meg, hogy visszatartsam a magamét.”

WEBSTER DÁNIEL TEMPLOMA.

Webster Dániel államminiszter és hires szónok, sohasem ment istentiszteletre a nagy templomokba, hanem mindig London külvárosi kis templomaiban hallgatta az Isten igéjét. Mikor megkérdezték, hogy miért csinálja ezt, azt felelte: Azért mert a nagy templomokban úgy fogadnának, mint Webster Dániel minisztert, itt pedig ismeretlen vagyok s úgy prédikálnak nékem, mint Webster Dánielnek, a bűnösnek.

“Neked hány karácsonyod volt eddig? Nem azt értem, hogy hányszor érted meg e szent napot, hanem hogy megérted-e egyetlen egyszer is, hogy számodra az Isten világossággá legyen? Eloszlott-e csak egyetlenegyszer is szemed elől az a félelmes sötétség, amely életed szomorú rejtelmeit takarta? Felragyo- gott-e csak egyszer is előtted az az arc, az Ő arca, akiben az Isten világossággá lett ? Ha igen, volt karácsonyod. AKKOR volt, mert AKKOR született meg neked a Krisztus.” (dr. Makkai Sándor.)

VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE.

1. szám. január 3, 1925.

CCPYR:.! '

AZ IGE TESTTÉ LETT.

lános 1:35-49

Jézus tanítványa, akit legjobban szeretett, János apostol áll előttünk fenséges evangéliumával. Ebben az evangéliumban a hit csodás ereje égi világosságot gerjeszt és az embert fölfelé vezeti, hogy megláttassa vele az isteni gondviselés megmagyarázhatatlan jóságát. Ebben az evan- géilumban a reménység soha el nem hervadó mezejére lépünk. Tömören látjuk itt az öröm, boldogság béke és szeretet ékes virágait. De az apostol céltudatosan irányt is jelöl a reménység felé, nehogy eltévesszük utunkat az élet ezerféle, szövevényes térségein. Itt mutatja be az apostol a szeretet igazi mértékét, hatását, de legfőbbképen annak forrását, amikor igy szólott: az Isten szeretet. Ebben az egy mondásban egy egész evangélium van elrejetve.

Az evangélium bevezetése kezdetről beszél, mintha a teremtés története ismétlődnék meg benne. Csakhogy itt nem a természeti világ szép rendjéről tanít, hanem a lelki emberről, a benső életben végbemenő átalakulásról, az Isten Szent Lelkének bennünk munkálkodó, vezérlő, javító, átformáló erejéről, a melyet a legna- nagyobb és a leghasznosabb felfedezésnek tekinthetünk az emberiség történetében.

Jézus az ige, az Isten gondolatának hordozója és ez mindent megmagyaráz,, amit gyönge elménk felfogni nem képes. Ennek az igének, vagy életnek fényével világította meg az emberi kötelességeket és uj értelmet nyert általa a kötelesség: reá világított a bűnre, annak romboló hatalmára és az embert a bűn felett, lelki tisztaságának uralkodójává helyezte: fényt és értéket adott az egyszerű, de becsületes munkának, ami által a haladás, előmenetel, az ember világának átalakulásai várhatók; ezt a fényt hullatta a kis gyermekre mikor megáldotta őket, a szenvedőkre és szegényekre, akiket felemelt: a betegekre, a kiket meggyógyított.

Jézus forrása tehát az isteni szeretetnek, a mi életünk pedig egy megüresedett korsó. El kell merülnünk a szeretet forrásában, hogy szivünk és lelkünk megteljék az ég áldásainak harmat- cseppjeivel. Mert minden ő általa lett és nála nélkül semmit sem lett, ami lett. Ö benne van az élet és ez élet vala az emberek világossága: Ez az igazi világosság, amely megvilágosit minden embert.

ARANYIGE: És az ige testté lett és lakozék miközöttünk (és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki

teljes vala kegyelemmel és igazsággal. János

X :14.

Vasárnapi iskolai lecke kezdőknek.

A régi világban, egy uralkodó családban történt, hogy a nagyapa, aki egyszersmind király is volt, gyűlölködött kis unokájára, akitől féltette koronáját, királyi hatalmát. Egy napon magához hivatta szolgáját, akit arra kért meg, távo- litaná el kis unokáját fényes palotájából. A szolga engedelmeskedett. De ahelyett, hogy elveszítette volna a gyermeket, elvitte egykori ismerőséhez, aki pásztorkodásból élt. Később, mikor már a királyi gyermek felnőtt, bárányokat őrizett a mezőn. De bárhogyan igyekeztek őt pásztori szokásokra ránevelni, tanitani, ő megmaradt királyi ifjúnak. Erezte, hogy hivatása nagyobb, nemesebb, mint a pásztori foglalkozás s érezte, hogy ő királyi sarjadék.

Egy napon az ország bajba esett. Ellenség vette körül. Az ifjú elérkezettnek látta óráját, hogy kilépjen a tett szinterére és megmentse hazáját. Gondolata beteljesült. A nép királlyá választotta és ő olyan bölcsen vezette népének sorsát, hogy a történelem hálásan emlékezik meg róla, mind a mai napig.

Jézus eljött, mint egy reggeli világosság és minden kis gyermekre a királyi méltóság fényét árasztotta. Felavatta őket az Isten országának polgáraivá, hogy ne felejtkezzenek el eredetükről. Hogy pedig valaki hivatott, királyi gyermek legyen Isten előtt, akkor úgyis kell élnie, viselkednie. Nem szabad egy percig sem lemondani ama javakról és talentumokról, melyek biztosítják őt Isten gyermekének méltóságáról. A vasárnapi iskola előkészít a mennyei világosság befogadására, hogy mint a piciny világok a nap fényében bontakozanak ki a maguk szépségével, úgy a mi életünk is a krisztusi világosságban nyerje meg az Isten előtti kedvességet.

Végső elemzésben mi volt az oka nemzetünk és egyházunk sok évszázados istenellenes rabigájának? Nem az, hogy akarunk nem volt elég erős, sem az hogy a fejünk nem volt elég tiszta, sem az, hogy az ügyességünk nem volt elég körmönfont, hanem az, hogy a szivünk nem volt elég szabad! A magyar földnek, a magyar egyháznak azért volt eddig annyi istenellenes ura, mert a magyar SZIVEKNEK parancsolt nagyon sok ur az Istenen kívül: parancsolt az Arany- Ur, parancsolt a Gyönyör-Ur, és talán még ezeknél is jobban a Felfuvalkodott- ság és Tunyaság-Urak. (Révész Imre dr.)

LELKÉSZEK ÉS TANÍTÓK FIGYELMÉBE.

Újévtől kezdve ismét négy oldal terjedelemben lesz kinyomtatva a vasárnapi lecke, két csoportba osztályozva: kezdők és haladók számára. Ez az egyedüli módszer a helyes tanitás és modern vasárnapi iskolák számára.

Kérjük a lelkész és tanitó urakat, hogy rendelésüket minél előbb küldjék be, mivel utórendelést nem fogadhatunk el.

A vasárnapi lecke, négy oldalas nagyságban t/á cent példányonkint.

REFORMÁTUSOK LAPJA Box 448 Homestead, Pa.