Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-24 / 4. szám

4-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 oldal Keresztyén ifjak társasága KRISZTUS EGYHÁZÁNAK EGYSÉGE. Boldog idők- Ki ne óhajtaná, hogy ma is úgy éljünk, mint az első keresztyé­nek, a mikor a sokaságnak szive-lelke egy volt.. De nagyon ránk férne ebből a boldogitó fénysugárból csak egy veti- tés is. Azonban nem kell azt hinnünk, hogy az a világ egészen tökéletes volt. Akkor is úgy volt, mint ma: ahány fej, annyi nézet, annyi elütő észjárás. Ma­guk az apostolok is összeütköztek egy­mással. Egy dolog azonban soha sem hiányzott: Jézus iránti való szeretet és az ebből fakadó másik nagy érzés: az embertársak igaz szeretete. A mi ko­runkban is erősek az ellentétek az élet nagy kérdéseiben: sokszor annyira eltá­volodnak a felfogások egymástól, hogy kölcsönös megértésre, semmi remény se marad, bár a jóakaratot egyik oldalról se lehet kétségbevonni. Ez még nem vol­na a legnagyobb baj. Manapság azon­ban hiányzik az, a mi az apostoli idők­ben mindenütt meg volt: az igazi, mély­séges krisztusi szeretet. Mindenütt ön­zéssel kerülünk szembe, mely csak az ő saját, drága énjét dédelgeti, mások irá­nyában pedig szűkkeblű, érthetetlenül el­fogult. A lehető legnagyobb mértékben hiányzik az a szent erő, a mit a régiek­nél megcsodálunk, megirigyelünk: a sze­retet, melynél fogva a hívők sokaságá­nak szive-lelke egy vala. Egy szív, egy lélek! Nem egy fej, egy nézet, egy módszer. Abban az idő­ben is voltak nagy eltérések. És a hívők sokaságának szive-lelke mégis egy volt. Az egyformaság nem is volna jó. Isten különféle adományokat osztogat az em­bereknek. És minél nagyobb az embe­rek száma, annál többféle adományra akadunk. A tehetségek, hajlamok, esz­közök és módok különfélék. Az aposto­li egyházban is sokan voltak már, nem­csak tizenkét férfiúról volt szó. A ke­letkezett egyház folyton gyarapodott —- különböző faj, különbőzé vidék, különbö­ző nevelésű s képzettségű emberek már az első egyházban is benfoglaltatiak. És mégis meg volt az egység. Téved az, a ki azt gondolja, hogy a nagy sokaság kizárja az egységet. Például szolgál az apostoli kor, hogy az igazi, krisztusi sze­retet csodálatos módon egybe tudja ol­vasztani az elemeket. Korunkban is meg­valósítható ez, de csak akkor, ha egy szív és egy lélek vagyunk a Krisztusban. Az ifjúsági körök gyönyörű célt tűz­nének ki maguk elé, ha munkálnák és kultiválnák ezt a hagyományos erőt. Azt pedig úgy érhetjük el, ha a bibliai osztá­lyokban és vallásos összejöveteleken hangsúlyozzuk a keresztyén vallás fun­damentális elveit: a krisztusi tanítás éle­tünkre kiható, megszentelő és nemesitő erejét. Igyekezzünk arra, hogy a ke­resztyén ifjúsági körök legyenek világi­tó lámpások a sötétben járóknak, sója a társadalomnak, élesztője a keresztyéni ORVOSI MISSZIÓK. A modern missziói munkának egyik nagyon fontos része a gyógyítás. Jézus maga nemcsak prédikált, nemcsak taní­tott, hanem gyógyított is. Könyörületes szive megindult a testi betegeken és segí­tett. rajtuk: meggyógyította őket. Jézus tanítványainak, a kik vállal­ják az Ur munkájának folytatását a föl­dön, mint a mellyel meg is bízta őket az Ur, nem szabad az elfogadott megbízást, csak részletesen teljesiteniök, s igy nem lehet megelégedniük azzal, hogy az evan­gélium prédikálásával és tanításával ter­jesszék az Isten országát, hanem gondos­kodtok kell a testi betegségek gyógyítá­sáról is. Egészen bizonyos, hogy úgy nem tudunk és nem is fogunk tudni soha gyógyítani, mint a hogy Jézus isteni ere­jénél fogva gyógyított. Ez azonban nem riaszthat vissza minket attól, hogy úgy gyógyítsunk, a hogy az Isten értenünk engedte a gyógyítást. Prédikálni sem tu­dunk úgy, mint Jézus urédikált. Taní­tani sem tudunk úgy, mint Jézus tanított. De mindenben igyekszünk legjobb tehet­ségünk szerint elvégezni a reánk bízotta­kat. Keresztyén népek között ma már a gyógyítás módjai és alkalmai meglehető­sen előrehaladott fokon állanak, ha hagy­nak is maguk után kívánni valókat. A nem keresztyén népek között azonban az orvosi tudomány és a kórház-intézmény nem olyan ismert fogalmak, mint nálunk. Siralmasan nagy is a testi betegségben szenvedők száma. Megdöbbentően sok esetben pusztulnak el az emberek azért, mert nincs a közelben, gyakran elérhető, távolban sem, orvos. A beteg gyógyít­ható volna, de nincs senki, a ki gyógyít­sa. hitnek. Hallgassuk csak meg, mit mon­dott a nagy reformátor í “A hívők sokaságának egysége drá- ga kincs, Istennek megbecsülhetetlen áh dása. Szívvel, lélekkel, vérünk utolsó eseppjével is arra kell törekednünk, hogy Krisztus egyházának szive-lelke egy le­gyen. Országokat bejárnék, életemet feláldoznám, csak hogy ezt elérjem.” Horváth Sámuel. Ezért vették be a külföldi misszioná­riusok programmjukba a testi betegek gyógyítását. A missziói állomások leg­többjén vannak orvos-misszionáriusok, a kik a szenvedő betegeken szívesen segíte­nek. Nagyobb missziói központok ren­desen felszerelt kórházakat is építettek. Sok életet mentettek meg ilyen módon. Sok vak nyerte vissza szeme világát, sok süketnek a fülei nyíltak meg a hallásra, sok sánta tanult meg ismét járni. Az orvos-misszionáriusok munkájá­val természetesen nemcsak a benszülöttek életbiztonsága emelkedett, hanem a pré­dikáló és tanító misszionáriusoké is. Az­előtt a misszionáriusok hatvan százaléka különféle gyógyítható betegségeknek esett áldozatul s helyükre nehezen lehe­tett újakat állítani. Érdekében állott a missziói hatóságok eredményes tevékeny­ségének, hogy a saját misszionáriusaik egészségét megvédjék, a mi több kiadás­sal jár ugyan, de végtére mégis takaréko­sabb. Az orvos-misszionáriusok kiküldése szükségképen illeszkedett bele az evan­géliumi terjeszkedés kereteibe. A misz- sziók a testnek épségben és egészségben tartásáról is gondot viselnek, jól tudván, hogy a test a Szentlélek temploma. RENDELJE MEG LAPUNKAT! Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja az egyedüli református folyóirat, mely úgy a Presbyterian, valamint a Reformed Church fönhatósága alá tar­tozó összes magyar református gyüleke­zeteknek hivatalos lapja. A Reformed és Presbyterian Boardok nagy áldozatokat hoznak, hogy ez a lap minél hathatósabban betöltse hivatását. íme most is uj, szép és ékes köntösben, szivet-lelket nemesitő tartalommal jele­nik meg. Legyen ott ez a lap minden református család asztalán. —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Bel- és külmisszió

Next

/
Thumbnails
Contents