Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-24 / 4. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 4-ik szám t-----------------------------------------PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rév. Charles Papp, Rév. Sigismund Laky. EDITOR IN CHIEF: Rev. MICHAEL TÓTH, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit. Mich. Tel. Cedar 4237 BUSINESS MANAGER: JULIUS FODOR, 7911 West Jefferson Ave. Detroit. Mich. Tel. Cedar 0414 V________________:__________J AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE Mindennemű közlemény a felelős szerkesztőhöz küldendő. Előfizetési és hirdetési dijak az üzletvezetőhöz küldendők. Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Editor’s Address: 8016 Vanderbilt Ave. Detroit, Mich. == Tel. Cedar 4237 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. r---------------------------------N KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Papp Károly, Lackawanna Laky Zsigmond. New Brunswick FELELŐS SZERKESZTŐ: TÓTH MIHÁLY, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 ÜZLETVEZETŐ: FODOR GYULA, 7911 West Jefferson Ave. Detroit. Mich. Tel. Cedar 0414 V___________________________y Történetek és gondolatok Egy apa Íróasztala mellett dolgozott, mikor kis fia beszaladt hozzá. A gyermek kint játszott a hideg téli levegőn s a játékkal együtt járó gyors mozgás jól felhevitette. Mi- kor apja dolgozószobájába ért, a fütött szoba jóleső melegében kezdte csak érezni felhevült- Ségét s ennek az érzésnek a hatása alatt hirtelen ezt a kérdést intézte az apjához: “Apácskám, tessék megmondani, hogy honnét jön a meleg?” Az apa kissé meglepődve válaszolta: “A tüzből, fiacskám.” De a kis fiúnak ez nem volt elég. Kisvártatva újból megszólalt: “Hát az a meleg, á melyiket kint érez az ember nyáron, az honnan jő?” “Az meg a napból,” — felelte az apja. “Hát a napot ki adja?” — faggatta tovább apját a gyermek. “A jó Isten,” hangzott a válasz. “De hát a jó Isten honnét jő ” •— akarta megtudni a gyermek. “Ő az, aki mindenütt ott van, aki minden mindenekben,” — válaszolt az apa. A gyermek elhallgatott és gondolkozva állt az apja előtt. Az apa látta, hogy az utolsó feleletet nem értette meg a kis fiú és már hozzá akart látni, hogy valami magyarázatot tartson a fiúcskának az Istenről, midőn a gondolatokba merült kis gyermekarc felderült, fezeméi felcsillantak s ezt kérdezte a kis fiú: “Ugy-e, apácskám, az a melegség, a mit p szivemben érzek, az is a jó Istentől jön?” “Úgy van, fiam, Tőle jön, — szólt az apa és Tőle jön minden ezen a világon.” A komoly kisfiú erre igy felelt: “Hogy minden Tőle jön, az is szép, de azt én, látja apácskám, nem tudom, hogy lehet. De mert a szivem melegsége is őtőle jön, most már tudom, most már ismerem a jó Istent.” S az egészséges, életvidám gyermek kacagó, friss és boldog arccal és szívvel szaladt ki, hogy játsszék tovább. Az apja utána nézett, boldog' mosoly játszott az arcán, majd fel.vette a jegyzőkönyvét és ezt irta belé: “A kis fiam megindult azon az utón, a melyen sok öreg tudós is csak alig tud botorkálni. Áldassék érte Istennek szent Neve!” * * * Lincoln Ábrahámnak, Amerika és a világtörténelem egyik legnagyobb és legnemesebb gondolkozásu államférfiénak egyik leg- megszivlelendőbb gondolata és állandó életelve volt; “Álljunk meg a kötelességünk mellett félelem nélkül és hathatósan. Az én célom elsősorban nem az, hogy nyerjek, avagy győzzek, hanem hogy igaz legyek. Vezérlő elvem nem a siker elérése, hanem az, hogy életem és annak mindennemű tevékenységei méltók legyenek azokhoz az erkölcsi eszményekhez, melyeket megismertem és melyeket hirdetek. Annak, ki az igazságot a sikernek elébe helyezi, a bukás is győzelem. S az ilyen győzelem többet ér, mint a földi sikerek csillogása, melyeket erkölcsi ideáljaink lassú és kényszerű eladogatása által vélünk megszerezni, de melyeket sokáig meg nem tarthatunk.” * * * Ezen a földön a legszomorubb dolog keresztyén szempontból nem az, hogy Krisztus születése után közel kétezer esztendővel a világ lakosságának csak vagy egyharmada keresztyén, hanem az, hogy a megkeresztelt emberek életében olyan kevés bizonyságát látjuk a Krisztus szerint való életnek. Óh, a keresztyének nagy számban élnek a földön, de a munkás és élő keresztyénség kicsiny miben- nünk. * * * Munkálkodj azon, hogy lelkedben soha ki De haljon az az égi szikra, melynek neve: lelkiismeret. * * * Az emberi -indulatok, érzések és törekvések nyomán néha áldásos, nemes cselekedetek jönnek létre, de van egy érzés, melynek gyümölcse minden esetben káros és ez a büszkeség. Gőgből lehetetlen jócselekedeteket létrehozni, amint hogy a bojtorjánról nem lehet fügét szedni. * * * Csak erényes emberek képessek arra a magasságra felemelkedni, hogy embertársuk egészsége és becsülete iránt bizalommal viseltessenek. Igaz, hogy sok becsületes ember csalatkozik azokban, a kikbe bizalmát helyezte, de viszont a mi bizalmunk egyúttal azt is jelenti, hogy mi magunk megbízhatók vagyunk és másfel 1 a részünkről mutatott előzetes bizalmatlanság sok esetben egyenes okozója annak, hogy embertársaink is elveszítsék bizalmukat irántunk. * * * Azt akarod, hogy kellemes emberré légy? Ne feledd, hogy erre nem juthatsz el álmodozás, hanem kemény, sokszor keserves munka által. Az álmodozás megpuhit, a jellem acélját pedig a felelősségteljes munka kalapácsa kovácsolja keményre. * * * A ki nem ismeri azokat a törvényeket, a melyeken ez a világ felépült s melyek szerint a világ nagy gépezete működik, olyan, mint az az ember, aki nem tud tájékozódni a saját szülővárosában. A ki nem ismeri az ő életének magasabb szellemi törvényeit és örökkévaló célját, az olyan, mint az éhes ember, kinek elébe raknak egy pompás ebédet s ő nem tudja, hogy mit csináljon a kívánatos, párolgó eledelekkel. Sokan vannak, kik nem ismerik a világot, de jaj, mennyivel nagyobb azoknak a száma, a kik a saját életük legfőbb dolgaival nincsenek tisztában. * * * A bolond emberek egyik jellemző vonása, hogy másokban mindig hibákat keresnek és vélnek feltalálni, magukat ellenben tökéleteseknek tartják. * * * Négy dolog, mely sohasem jő vissza: a kimondott szó, az ellőtt nyíl, az elmúlt idő s az elszalasztott alkalmak. * * * A természet Istennek az arca. Ő ezen keresztül mutatja meg nekünk Önmagát a legközelibb, a legegyszerűbb módon. És mégis milyen kevesen vannak azok, kik a természet egyszerű és érthető rendjében és törvényeiben Istennek arcát veszik észre s' komolyan törekszenek arra, hogy Istennek err 1 a látható arcáról az Ő felséges gondolatait léolvassák. * * * Ha komoly és értékes tudást akarsz, dolgoznod kell érte, ha maardandó és nemes élvezetet akarsz, küzdened kell, mig azt megszerezheted, ha művész akarsz lenni, hosszú tanulásnak sokszor keserves iskoláját kell végigjárnod. Az igazán nagy dolgok nem jönnek könnyen, csak úgy maguktól. Munka és kitartás az eredményes élet legfőbb törvénye. Csak az az élet lehet igazán boldog, mely a munka, a céltudatos és komoly tevékenység szeretetének légköréből szívja éltető és tápláló erőit. ...................... .................._
