Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-24 / 43. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 41-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Edmund Vasváry, Editor Rev. Samuel Horváth, Managing Editor Rev. Sigismund Laky, Associate Editor Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............. $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ..........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Í Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879.-------------------------------------------------------> REFORMÁTUS SZEMMEL ‘TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT.....” A magyar fővárosnak szenzációja van mostanában. A budapesti rendőrség elfogott egy Rákosi nevű embert, aki a szomorú emlékű kommunista uralom alatt népbiztos volt s aki társaival együtt megszökött a bukás után, aki azonban titokban visszament Magyarországra, hogy ott kommunista forradalmat szítson. A próbálkozáson rajta vesztett s mivel hamisítás, rablás, gyilkosság és hasonló bűnök címén emelnek vádat ellene, jövendő sorsa alig lehet kétséges, l A kihallgatások folyamán a volt népbiztos, aki még egészen fiatal ember, makacs, konok magatartást tanúsított. Hogy mi mindenről volt szó a vallatásban, nem igen érdekel bennünket. Elhangzott azonban egy olyan kijelentés is, amelyet akarva, nem akarva, meg kellett jegyeznünk. Amikor a volt népbiztost megkérdezték, hogy élnek-e még a szülei ezt válaszolta : — “Nem tudom.... de nem is érdekel ..... engem csak az eszme érdekel, amelyet szolgálok.” Elég világos beszéd egy fiú szájából, aki országoknak bujdosója s aki a vérpad árnyékában áll. Elég érthető nyilatkozat egy olyan ember részéről, aki a zavar idejében a vezéri sorba kapaszkodott s aki vezetni, tanítani, irányítani akart és akar ma is milliókat. Bennünket megdöbbentett ez a pár szó, mert az emberi léleknek olyan mélységeibe enged bepillantást, amilyen mélységeknek létezését magunk sem hit- tük.Lehet, hogy a kommunista erkölcstan nem tanítja a szülők ellökését és megvetését s nem követeli meg, hogy a gyermeket ne érdekelje a szülők sorsa, akiknek életét talán épen a gyermek élete, gonoszsága, bűnei tették pokollá. Lehet, hogy a kommunistának szabad szeretnie a szüleit és törődhetik velők, ha épen úgy tetszik neki. De ebből az égbekiáltó kijelentésből az is nyilvánvaló, hogy a vezérek, akik az összeomláskor elsők voltak a futásban s akik nyugodt lélekkel hagyták ott a visszazuduló áradat bosz- szujának a félrevezetett munkásságot: szüleikkel is épen annyit törődnek, mint azzal a néppel, amely helyettünk, az ő bűneikért szenvedett. Azok előtt, akik lapunkat olvassák, nem szükséges a szülők iránti szeretet kötelességéről beszélni. Nincs is szándékunkban ezt tenni. Azt azonban lássa meg mindenki, az is, aki közömbös a kommunizmussal szemben, hogy az a ta- nitás, azok az emberek, akik előtt semmi sem szent, nemcsak az isteni igazságokat próbálják összetörni és kiölni az emberi szivekből, hanem még azokat a nemes emberi érzéseket is, amelyek isteni parancs nékül is élnének a szivekben. A KERESZTYÉNSÉG ÉLET EREJE. (Dr. Rittelmeyer után Dr. Herczegh József) Sok évszázaddal ezelőtt élt Párisban egy Ábrahám nevű gazdag zsidó kereskedő. Egyik komoly keresztyén barátja újra és újra kérte őt, hogy térjen át a keresztyén vallásra, hogy igazán boldog lehessen. A sok-sok kérésre végre Ábrahám igy felelt: “Jó; legyen amint akarod. De előbb én elutazom Rómába, hogy megfigyeljem Krisztus földi helytartójának, meg a kardinálisoknak, meg a papoknak az életét. Ha úgy találom, hogy ők csakugyan úgy élnek, mint ahogy tanítanak, akkor én is keresztyén leszek.” Megijedt erre a derék keresztyén, mert tudta, hogy milyen tapasztalat vár barátjára Rómában. Ezért arra hivatkozott, hogy van Párisban elég sok alacsony és magasrendü pap, vizsgálja meg azok életét. Minden rábeszélése azonban hiábavaló volt ,mert Ábrahám megmaradt elhatározása mellett, hogy Rómába megy. Elutazott tehát és mindent úgy talált, amint buzgó keresztyén barátja félve sejtette: a papok élete bűnökkel volt teljes. Ábrahám vissza ment Rómából és barátjának legnagyobb meglepetésére megkeresztelkedett. Cselekedetét igy igazolta: “Ha a keresztyénség, képviselőinek igazán bűnös élete dacára nem ment már régen tönkre, hanem még inkább erősödik ,akkor csodálatos életerő lakozhat benne ; olyan életerő, amely csakis az örökkévaló hatalmas Istentől jöhet.” Testvér nem áll-e ez a fájdalmas igazság a mi magyar kálvinista Sionunkra is ? TUDAKOZZÁTOK AZ ÍRÁSOKAT OKTÓBER 25, vasárnap. “Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtelen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényietek, mint csillagok e világon.” (Fii. 2:15.) Olvasandó: Jer. 35:1-10. Vannak emberi életek, melyek fénylenek. A kik Jézus Krisztust elfogadták életük Urává, a kik a Vele való közösségben járnak és az ige lelkűk tápláléka, azok életéből mennyei fény árad. Mily csodálatos hivatás: olyan életet élni, mely fénylik, mint csillagok e világon! Ez a te életed, ha igazi keresztyén vagy. OKTÓBER 26, hétfő. “Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” (Ján. 3:3.) Olvasandó: Máté 25:31-46. Újjászületés nélkül nincs keresztyénség. Hiába írják össze a “Keresztyének” számát, t. i. azokét, akik valamely keresztyén felekezetnél el vannak könyvelve, — ez semmiről sem ad felvilágosítást. A keresztyénként nyilvántartott félmilliárd ember túlnyomó része nem keresztyén, mert nem született újjá. OKTÓBER 27, kedd. “Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen.” (Róm. 1:18.) Olvasandó: Pál 14:21-31. Nagyot kacag a sátán, valahányszor hallja, hogy a bűnös ember a maga léhaságában hogyan nyugtatja meg szivét: majd megbocsát az Isten. Holott nyilvánvaló Istennek haragja, amellyel az ember hitetlensége ellen fordul. OKTÓBER 28, szerda. “Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentéi népének; az ő országa örökkévaló ország és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.” (Dániel 7:27.) Olvasan- • dó: Luk. 12:31-40. Napról napra nagyobb a keserűség szivünkön. Magyar lelkünk nem tud belenyugodni abba a helyzetbe, amit a jelenlegi nehéz idők hoztak reánk. Kevesen vannak azonban, akik ezen idők megváltozását olyan hatalomtól várják, mint Isten. OKTÓBER 29, csütörtök. “Öltözzetek föl azért .....könyörületes szivet..... megbocsátván kölcsönösen egymásnak .... miképpen a Krisztus is megbocsátott néktek.” (Kol. 3:12-13.) Olvasandó: Luk. 12:41-48. Adj hálát Istennek azért, hogy az Ő igéje megint arra figyelmeztet, amiről talán szívesen megfelejtkeznél. Azt a kérdést szögezi komolyan a szivednek, hogy vájjon megbocsátottál-e azoknak, akik ellenek vétkeztek? Mindegyikünknek van megbocsátani valója. OKTÓBER 30, péntek. “Az én Istenem be fogja tölteni minden szükségeket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen, a Krisztus Jézusban.” (Fii. 4:19.) Olvasandó: Luk. 18:18-30. Az apostol a messze távolbál, Róma városából maga előtt látja a fílippí gyülekezetei. Látja sok titkos és nyilvánvaló szüskégét. Mégis egész bizonyossággal hirdeti nekik, hogy Isten be fogja tölteni minden szükségeiket. OKTÓBER 31, szombat. “A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg öt.” (Ján. 1:10.) Olvasandó: Péter 2:7-17. A világ nem ismerte meg az igazi Jézust akkor, amikor eljött a földre s nem ismerte azután sem, amikor már eltávozott. Kevesen voltak, a kik elmondhatták magukról, hogy szivükben ismerik a Megváltót. A reformáció ezt az ismeretet akarta visszahozni.
