Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-10 / 41. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 41-ik szám. r-----------------------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Edmund Vasváry, Editor Rev. Samuel Horváth, Managing Editor Rev. Sigismund Laky, Associate Editor Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a cimre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............. $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: _..........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Í Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. V-------------------------------------------------------------REFORMÁTUS SZEMMEL A REFORMÁCIÓ ÜNNEPE. Októberben vagyunk, a reformáció hónapjában s kétségkívül legtöbb egyházunk máris készülődik október 31-nek, a nevezetes wittenbergi napnak megünneplésére. A református egyház mindenkor nagy ünnepnek tartotta ezt a napot, annyira, hogy kedvéért hajlandó volt a saját kimagasló napjairól is megfeledkezni. Igaz, hogy a reformáció hatalmas áradatát Luther fellépése indította meg. Az azonban, hogy magát a reformációt Kálvin reformálta meg s vitte diadalra, szintén ilyen nagy igazság. Az is tagadhatatlan, hogy a kinyilatkoztatott igazságokat Kálvin theológiai rendszere foglalja össze a legtökéletesebben- Azt sem lehet kétségbe vonni, hogy Európa és az egész világ történelmének további kialakulására a kálvinizmus mérhetetlenül nagyobb befolyást gyakorolt, mint a lutherizmus. S ami bennünket magyarokat illet, nálunk a kálvinizmus egyenesen nemzetfenntartó, sőt nem egy esetben nemzetmentő erővé lett. Amikor tehát a reformáció emléknapját ünnepeljük, kézenfekvő, hogy abban Kálvinnak sokkal nagyobb és méltóbb helyet kell biztosítanunk, mint általában szoktuk. Mert hiszen nagy dolgok voltak azok, amik mint mértföldkövek, Luther pályáját jelzik. A hitnek és keresztyéni bátorságnak csodálatra méltó példáit adta a lavinát megindító reformátor, de nem illik elfelejteni, hogy Kálvin élete is épen úgy bővölködik a hit és az erkölcsi bátorság csodálatos példáival, mint a másik reformátoré. Ideje, hogy mi, reformátusok, a megreformált reformáció ünnepnapjává tegyük ezt a napot, elősorban Kálvin és a magyar kálvinizmus napjává. És talán nem is véletlen, hogy épen az október 31-ét követő nap, november elseje a kálvinizmusnak igazi kiinduló pontja. Amint Kálvin Luther után lépett föl, úgy követi nyomon ez a nap a Luther nagy napját. Mi történt ezen a napon? 1533 november elsején volt a párisi egyetem megnyitó ünnepe, amelyen a megnyitó nagy beszédet Cop Miklós, a nagyhírű iskola akkor megválasztott igazgatója mondotta. Cop Miklós nagyte- hetségü, szép tudományu fiatal ember volt, aminthogy nem is lehetett másképen, ha fiatal kora dacára is ennek a nagy hirü iskolának első emberévé tették. Cop benső barátja volt a szintén fiatal Kálvin Jánosnak, aki akkor Párisban tartózkodott. Nagyon valószinü, hogy azt a beszédet, amelyet Cop elmondott, barátja, Kálvin János készítette. Ez a beszéd óriási feltűnést, sőt: megbotránkozást keltett. Cop fényes pályafutása azonnal derékba tört, menekülnie kellett, de elmondott beszéde megindítója lett az igazi francia reformációnak. Béza, Kálvinnak egykorú életrajzírója maga is azt mondja erről a beszédről, hogy az Kálvin gondolatmenetét tartalmazza és a Kálvin-kutatók jó része ma is osztja ezt a véleményt. Cop által maga Kálvin beszélt az ámultán hallgató egyetemi gyülekezetnek. Ebben a beszédben, amelynek túlnyomó része megmaradt, az egész Kálvint látjuk. Alapgondolata az, hogy az üdvösség bizonyossága az isteni kegyelemtől van, hit által, vagyis az egyetlen közbenjáró és nem a cselekedetek és szentek által. Itt hangzik el először a reformáció legfőbb alapelve, amely igazi fundamentuma a kálvinizmusnak, hogy a meg- igazulás az Istennek ingyen való kegyelméből történik és a hit egyedüli irányadója- zsinórmértéke a biblia. A nevezetes esemény, a kálvinizmus igazi kiinduló pontja eddig csak a történelem lapjainak volt egyik érdekes adata. A protestáns világ csaknem kizárólag Lutherről beszél a reformáció emléknapján s Kálvinról elfeledkezik, mintha Kálvin csak utánzója lett volna Luthernek. Nekünk a reformáció ünnepét elsősorban református ünnepé kell tenni, Nem jelenti ez Luther nagyságának kisebbh tését, de azt igenis jelenti, hogy Kálvin alakját is az őt megillető világításban kell odaállítanunk a saját népünk elé. Vegyítsünk uj hangot a reformáció megünneplésébe. Luther dörgő hangja mellett halljuk meg a Kálvin csöndes, komoly, inkább az észhez szóló tanításait. A wittenbergi kalapácsütések mellett halljuk meg a Kálvin ludtollának halk percegését is. Az a toll irta meg az Isten országának igazi alkotmányát! TUDAKOZZÁTOK AZ ÍRÁSOKAT OKTÓBER 11, vasárnap. “És mikor közeledett, látván a várost, sira azon.” (Luk. 19:40.) Olvasandó: Jel. 19:5-13. Az Ur Jézusról csak két ízben olvassuk az evangéliumokban, hogy könnyezett. Sirt hü barátjának, Lázárnak koporsójánál és könnyezett Jeruzsálem hűtlen fiainak makacs engedetlensége s megitéltetése miatt. Oh, hányszor hangzott az Ur hívogató szava ehhez a néphez. Egyszer szelíden, mint lágy tavaszi szellő, majd mint a vihar szava. De hiába volt. Hát vájjon a magyar nép fiai és leányai megbecsülik-e az ő meglátogatásuk idejét ? OKTÓBER 12, hétfő. “Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen. (Luk. 11:35.) Olvasandó: Máté 6:5-15. Borzasztó dolog Istennek és az ő igéjének ismerete nélkül, teljes lelki sötétségben élni! De még borzasztóbb Isten igéjének világosságából meglátni egy-egy sugarat s nem követni azt! A pogányokhoz eljuttathatja Isten kegyelme a világosságot. De a világosságot ismerő keresztyén állapota sokszor olyan, mint az olyan emberé, aki a tüzet nem világitó és melegítő eszközül használja föl, hanem könnyelműen játszik vele. OKTÓBER 13, kedd. “A gonosz személyének kedvezni nem jó, — elforditani az igazat az ítéletben.” (Példab. 18:5.) Olvasandó: Luk. 1:10-11. Mily fájdalmas ,hogy még a jó keresztyének gyakran odajutnak, hogy valami érdekből, vagy személyes vonzalomból, gonosz, istentelen emberek pártjára állanak. Van azonban egy még veszélyesebb és még gyakoribb esete annak, hogy a gonosz személyének kedvezünk: ha bensőnkben támad fel a gonosz a Kisztus ellen! OKTÓBER 14, szerda. “Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti sziveiteket.” (Zsid. 3:7-8.) Olvasandó: Lukács 18:1-8. Rettenetes lesz, ha az örökké valóságból visz- sza tekinthetünk és meglátjuk, hogy a halogatásnak szörnyű biine Istennek mennyei kegyelmét tékozolta el! Mert a halogatás a legdrágább javak egyikét, az időt prédálja el. Mert drága az idő, nagy a súlya ennek a szónak: Ma. Ma fogadd el azt, amit neked Isten mond. OKTÓBER 15, csütörtök. “Óh Isten, milyen drága a te kegyelmességed ;az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.’” (Zsolt. 36:8.) Olvasandó: János 16:23-33. Mily boldog ember az, aki ismeri Istennek kegyelmét ! Akinek bűnei megbocsáttattak, aki tudja azt, hogy ő általment a halálból az életre cs semmi el nem szakíthatja őt Jézus Krisztustól. Az ilyen ember boldog hittel tud menekülni minden veszedelem elől az Urnák szárnyai alá. OKTÓBER 16, péntek. “Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között.” (II. Kor. 2:15.) Olvasandó: Lukács 18:9-17. A keresztyén egyéniség olyan mint az illat, amelyet nem lehet elrejteni. Amint Ézsau ruháin a vak Izsák is megérezte a mezőnek illatát, a melyet megáldott az Ur (I. Móz. 27:27), úgy még a lelkileg vak világnak is meg kell éreznie azt az illatot, mely a hivő lélekre az Ur kies mezején tapad. OKTÓBER 17, szombat. “Te pedig, amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te balkezed, mit cselekszik a te jobbkezed.” (Máté 6:3.) Olvasandó: Lukács 21:29-38. Ha az adakozók közé tartozol, akkor sincsen minden rendben, ha akármilyne bőven adakozol is. Vájjon csakugyan Istennek adod-e, amit adsz ? Nem keresed-e a emberek elismerését és- ma- gasztalását? Ha csak az embereknek adsz, akkor adósa maradsz Istennek.
