Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-03 / 40. szám
. 8-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 40-ik szám. NÉLKÜLÖZNI FOGJÁK A BEVÁNDORLÓKAT. Abban a 12 hónapban, amely június végével fejeződött be, az Egyesült Államokba való bevándorlás 68 százalékkal csökkent. Számos nemzet kimerítette a rendelkezésére álló csekély kvótát, de több ország, mint például Anglia, az ir szabad állam, Németország, Svédország és Csehszlovákia nem merítették ki a kvótjáukat. A 68 százalékos csökkenés azonban csak félig mondja el a történetet. Az ország lS ezer képzett munkást veszített el a visszavándorlás révén. A bevándorlási törvény tehát meglepően sikerült. Nemcsak megakasztotta a bevándorlást, hanem még más utón is veszteségére szolgál Amerikának. Olaszország a maga kivándorlóit szándékosan Dél- amerika felé irányítja, valamint Németország is. Angliából pedig inkább a saját gyarmatukra, Ausztráliába mennek a kivándorlók. Most még nincs semmi baj, akik azonban előre látnak, azok bajokat jósolnak a jövendőre. Az kétségtelen, hogy a nagy ipari városokban állandóan szükség van nagyszámú emberre, akik a nehéz munkát végzik. Azok, akik most végzik ezt a munkát, nemsokára kiöregszenek belőle s gyermekeik közül alig fog akadni, aki az apák helyére álljon. Az ilyen munka egy nemzedéken túl ritkán terjed. Az Amerikában élő apa, aki kenyerét csakugyan véres verejtékkel szerzi meg, azt akarja, hogy fia külömb ember legyen nála s ne kelljen úgy dolgoznia, a kenyérért, mint neki. Az a munkás sereget, amely a jövő nehéz munkáját fogja végezni, az ország hasztalan várja az Amerikában élő családok gyermekeitől. Erre állandóan friss munkaerő kell, amit csakis a bevándorlás szolgáltathat. Senki sem tagadja, hogy az akadálynélküli bevándorlást csakugyan meg kellett akadályozni, legalább is egy időre. De az is igaz, hogy ezt a szigorú törvényt nem lehet örök- életüvé tenni. A rohamosan fejlődő Amerikának uj munkaerőre mindig szüksége lesz. SZABAD IMÁDKOZNI A SZTRÁJKOLÓKNAK. Oklahoma állam Okmulgee megyéjében sztrájkolnak a szénbányászok. A sztrájkolok egy része szokatlan módszert választott arra, hogy a sztrájktörőkkel abbanha- gyassa a munkát. Többen imaórákat tartottak a bányák előtt, amikor azért imádkoztak, hogy küzdelmük sikerrel járjon. Négy ilyen embert a megye sheriffje a társaság panaszára elfogatott, de Doyle biró, az állami feljebbviteli bíróság elnöke szabad lábra helyezte őket s megsemmisítette a sheriff azon rendé? letét, hogy imaórát csakis a templomokban szabad tartani. így tehát a bányászok most már nyugodtan imádkozhatnak a szabad ég alatt is. Birói engedélyük van rá. MUNKÁSOK KELLENEK AZ UR ARATÁSÁBA. A presbiterián egyház költségvetése 82 uj hittérítő munkába állítását irányozta elő, de eddig csak 65 helyet tudtak betölteni. A missziók helyzete különösen Japánban követeli meg az erős és buzgó munkát, mert a presbiterián egyház az utolsó négy esztendő alatt harminc egyházi munkását veszítette el. UJ OTTHONT KERES TÖBB SZÁZ MENNONITA. Kanadából és Kansas államból mintegy 400—500 mennonita család indul el rövidesen Californiába, hogy ott a San Joaquin völgy egyik elhagyatott részén uj telepet létesítsenek maguknak. Mintegy 12.000 aker földet kötöttek le maguknak, a melyet 40—50 akeres farmokra osztanak föl maguk között. A mennoniták protestáns feleke- zete a 16-ik század elején alakult meg Hollandiában, egy Menno Simons nevű ember munkálkodása nyomán. Körülbelül 250 ezer lehet a teljes lélekszámúk, akik közül csak 55 ezer él az Egyesült Államokban. Elveik között a legfőbbek, hogy esküt nem tesznek semmire, fegyvert nem fognak, nem katonás- kodnak, a csecsemőket nem keresztelik meg s nem engedik, hogy a többi keresztyén felekezetekhez hasonlóan olyan lelkészeik legyenek, akik egyenesen erre készültek, sok esztendő tanulásával. Életük a lehető legegyszerűbb s legtöbbször mindenki mástól félrevonulva, egyedül élnek, külön telepeken. Az amerikai mennoniták leg nagyobb számmal Pennsylvániában, Ohioban és Marylandban élnek. Csekély számuk dacára sincsenek együtt, mert hat vagy hétféle különböző szervezetben élnek. A CHICAGÓI EGYETEM UJ TEMPLOMA A nagyhírű chicagói egyetem uj templomának építését már megkezdették. Az uj templom, amely a gót építészeti stilus egyik legszebb mintája lesz egész Amerikában, előreláthatólag egymillió 700 ezer dollárba fog kerülni. A VILÁG PROTESTÁNS LÉLEKSZÁMA. A stockholmi világgyülésen előadott statisztikai adatok szerint a világ protestáns népessége 195 millió lélek. Ez a statisztika a protestánsok számát az Egyesült Államokban 74 és félmillióra teszi, Angliában 47 millióra, Németországban 4 millióra. Ezek a világ legnagyobb protestáns országai. Utánok következik Svédország ötmillió 700 ezer lélekkel, Hollandia 3 miliő 600 ezerrel, Magyarország hárommillió 300 ezer, Svájc kétmillió 200 ezer, Dániában hárommillió 200 ezer, Nor végiában kétmillió 300 ezer, Romániában egymillió 300 ezer, Csehszlovákiában kétmillió százezer protestáns él. A francia protestánsok száma egymillió négyszázezer. A számítások a legnagyobb körültekintéssel készültek s igy hiteleseknek fogadhatjuk el őket. Magyarország tehát Hollandiával együtt egyenlő lélekszámmal az ötödik helyet foglalja él a világ összes nemzetei között. PROTESTÁNS KÓRHÁZAK AMERIKÁBAN. Az Egyesült Államok területén ösz- szesen 540 olyan kórház van, amelyet valamelyik protestáns felekezet atrt fönn. A kórházak körülbelül 50 ezer beteget tudnak ellátni. Ezek a számok azonban sokat veszítenek jelentőségükből, ha összehasonlítjuk a katholikus egyház hasonló irányú tevékenységével. A jóval kisebb lélekszámú katholikus egyház 725 kórházat tart fönn, 75 ezer beteggel. A katholikus egyház helyzetét azt teszi könnyebbé, mert számos női szerzetes rendje van, amelyek kizárólag a betegek épolásával foglalkoznak. A protestáns kórházak külön szövetségben vannak egymással ,amely testület most tartotta meg ötödik évi gyűlését Louisville- ben, Kentucky. UJ FELHŐ KARCOLÓ TEMPLOM NEW YORKBAN. A methodisták most építik a new yorki Broadwayn a maguk felhőkarcoló templomát, amelyet azonban nagyság tekintetében felül fog múlni egy másik, amelynek még most csak a tervei vannak készen. Az épületet egy Oscar E. Konkle nevű dúsgazdag ember épitteti, Isten irán ti hálából azért, mert fia felgyógyult súlyos betegségéből. Az épület a legmagasabb épülete lesz az egész New Yorknak, 60 emeletével, 800 láb magasságával felül fogja múlni a világhírű Woolworth Buildinget is. Elsősorban egy szigorú keresztyén szellemben vezetett szálloda lesz, a melyben azonban lesz egy hatalmas templom is. Az épület jövedelmének tiz százalékát a tulajdonos missziói célokra fogja fordítani. ’KISS EMIL BANKHÁZA FOURTH AVE. 9.STREET NEW YORK
