Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-26 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 39-ilc szám. Még egyszer a ‘Véres város”-ról A “Reformátusok Lapjában” pár héttel ezelőtt megemlékeztünk arról a modern csodáról, amely Amerika legrosz- szabb hirü, igazán “véres” városát, az illinoisi Herrint megmentette. Ez a város volt pár éven keresztül a törvénytaposás, az istentelenség megtestesítője, ahol a hidegvérrel elkövetett gyilkosságok napirenden voltak s amelyet semmi törvény megfékezni nem tudott. A vádlottakat, még a herrini nagy mészárlás vádlottjait is, egytől egyig felmentették a megyei esküdtszékek. Minden valamirevaló ember messzire elkerülte ezt a várost. Akinek pedig, rendes életű, istenfélő ember létére ott kellett élnie, egyebet nem tehetett, mint imádkozva kért Istent ,hogy tegyen valami csodát a várossal. A csoda azután meg is történt. Egy Williams nevű utazó lelkész ment Her- rinbe, egyenesen azzal a céllal, hogy a várost az evangélium erejével megmenti. Ma már el lehet mondani, hogy a cél sikerült, a csoda megtörtént. Néhány helybeli polgár segítségével nagy ideiglenes épületet emeltek az istentiszteletek tartására. A hatalmas helyiségben 5000 ember is elfért. Amikor megnyílt, a kíváncsiság nagy tömeget vonzott. Akkoriban ha egy csoport ember összejött Herrinben, egypár gyilkos mindig volt közöttük. Azok, állig fölfegyverkezve, a legutolsó sorokat foglalták el, mert az ilyen emberek nem szeretik, ha mások vannak mögöttük. Mindg ők akarnak hátul lenni. A szónok ezeknek az embereknek beszélt. Elmondta, hogy hasztalan áltatják magukat: ők maguk, a mindenre kész emberek is torkig vannak már ezzel a helyzettel. Sokáig nem lehet kibírni azt a gondolatot, hogy minden lépésüknél golyó érheti őket. Igen, hasztalan próbálják tagadni, szívesen otthon hagyná mindegyik a revolverét, ha tudná, hogy a többi is igy tesz. Ilyen hangon kezdődött az evangeli- zálás munkája s a megrögzött, mindenre elszánt emberek kénytelenek voltak beismerni, hogy a szavak célt értek. Észrevették, hogy a szónok ismeri őket és a szivükben olvas. Többen szerettek volna kilopózni, de nem akarták, hogy úgy tűnjék fel mintha menekülni akarnának a szónok elől. Akik szembenéznek a revolver golyókkal, a kinevetés veszedelmével nem mernek szembe nézni. A szónok tovább beszélt. Beszélt a Biblia törvényeiről. Ne ölj! Szeresd felebarátodat — de mit ér mindez, ha tudod, hogy a legközelebbi sarkon téged is vár valaki, hogy orvul legyilkoljon? És a szónok beszélt tovább — a hallgatóság pedig halálos csöndben, lélekzet visszafojtva figyelt. Egy asszony volt az első, akit a beszéd ereje magával sodort. Bár az asz- szonyok tényleges részt nem vettek a gyilkosságokban, azok mögött mégis nem egyszer az asszonyok gyűlölködése és biztatása állott. Mrs. Don Childers, egy közismert asszony volt az illető, aki sírva állott föl s elmondta, hogy a gyűlölködés hogyan hatotta át az egész lelkét, mig éjjel s nappal ez emésztette, úgy, hogy nem is tudott másra gondolni. S egy asszony volt, akit különösen gyűlölt. A közönség soraiban mindenki tudta, hogy kicsoda az az asszony. A sirva beszélő nő ehez az asszonyhoz, halálos ellenségéhez fordult s az ezernyi tömeg előtt zokogva kérte, hogy felejtsék el a múltat s legyenek testvéreivé egymásnak. A másik nő reszketve állott fel és sirva ment oda. Átölelték és megcsókolták egymást s kart karba öltve ültek le. Elképzelhető, hogy a jelenet milyen hatást tett a népre. Hát ilyesmi is lehetséges ? A legutolsó sorokban ülő revol- veres emberek pedig bámulva néztek egymásra: íme, vége az egyik legjobban megalapozott, legjobban jövedelmező gyűlölködésnek. Pár perc múlva fölállott egy hírhedt ember, aki pálinkának nevezett borzalmas kotyvalékkal mérgezte a lakosságot hónapok óta. Bevallotta, hogy nemcsak árulta, hanem ő maga készítette ezt a gyilkos italt, ami nem egy embert vitt emberölésre. De nem többet! Uj ember lett belőle. S mielőtt az istentiszteletnek vége lett volna, még két jól ismert gunman tett hasonló vallomást, akikről mindenki tudta, hogy számos ember vére szárad a kezükön. Megigérték, hogy többé nem hordanak fegyvert magukkal, megbocsátanak ellenségeiknek és ők is kérik, hogy amazok hasonlóképen cselekedjenek. Megvolt tehát az óriási szenzáció. A megrögzöttebb emberek felháborodással tárgyalták emezek “gyöngeségét” s még jobban eltökélték, hogy véget vetnek ennek az egész “szent” ügynek. Másnap tömve volt az épület. Mindenki látni akarta s mulatni akart rajta, hogy valamelyik ellenfele hogyan tér a jó útra. Hogy ő maga is azok között lehet, akik összetörnek, arra alig gondolt valaki. Pedig úgy történt. Másnap még nagyobb volt azoknak a száma, akik nyilvánosan vallották meg bűneiket és tettek fogadást, hogy uj életet kezdenek. S attól kezdve mindennap igy ment. S amikor a végén összeszámolták: 789 rossz- hirü ember, gunman, gyilkos, hamiskár- kártyás, pálinkacsempész s más hozzá5-ik oldal juk hasonló férfi és nő tett fogadást, hogy uj útra tér. A nyilvános alkalmakra azonban nem mindenki ment el. .Sokan távol tartották magukat, mert attól tartottak, hogy ők sem tudnak ellenállni. Ezeket azután az önkéntes evangéliumi munkások külön keresték fel, hogy négyszem között beszéljenek a lelkűkre, Sőt: a megtért gyilkosok maguk segítettek, hogy társaikat előkeritsék és az uj útra vezessék. És ma? Herrin uj várossá lett. Népe uj életet él. Ma már senkinek élete sincsen veszedelemben s jellemző, hogy a biztositó társaságok is lejjebb szállították az illetékeiket. Jézus evangéliuma csodát tett, csak úgy, mint valamikor századokkal vagy évezredekkel ezelőtt. A herrini automobil club pedig minden útnál, a mely a városba vezet, nagy táblákat helyezett el, ezzel a felírással; Szívesen látjuk Herrinben! Isten itt van — a Sátán megfutott. Howard S. Williams volt itt — városunk biztonságos hely! A SVÉD KIRÁLY KERESZTYÉN INTELME. A keresztyén egyházak világkongresz- szusa augusztusban ülésezett a svéd fővárosban Stockholmban. Gusztáv svéd király, mint a gyűlés házigazdája, igazán emelkedett keresztyéni szellemű kiáltványt bocsátott ki népéhez e ritka és rendkívüli jelentőségű alkalommal. Ebben a többek között igy szól: “Valamikor ezt mondották: Nézzétek, hogy’ szeretik egymást a keresztyének! És ez a tény sok embert nyert meg a keresztyén- ségnek. Ma pedig ezt mondják: Nézzétek, hogy egyenetlenkednek egymással a keresztyének! És ez a tény sokakat elidegenít a keresztyén vallástól ..... A keresztyének közti mai megoszlásoknak jó része az emberi gyöngeségből és tévedéseinkből ered. Az egységet egyedül az Evangélium teremtheti meg. A Megváltóra és az Ő keresztjére nézve minden hívők egyesülhetnek egy olyan szabad közösségben, amely, a keresztyéni tapasztalások és szertartások sokféleségén által, meggazdagodás és hathatósabb tevékenység forrása lehet ..... Az Isten viláigositsa meg az Ő orcáját ezen a gyülekezeten ,hogy megtalálhassuk a követendő utat és nagy szeretettel járhassunk egyazon nyomon “A magyar kálvinizmus lelki egységét, melyet ezer esztendő készített elő, 400 esztendő vére, könnye erősített meg, melyet a múlt eltéphetetlen, életegyeséggé fűzött és szervezett össze, nincsen olyan földi hatalom, mely ezt darabokra tépje és megsemmisitse!” (Dr. Ravasz László.)
