Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-26 / 39. szám

kbU 2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 39-ik szám. V'.'í'jéíX •; V Az evangélium mezejéről Felhívás az “Árvaházi Naptár” érdekében. Kedves Szolgatársaim az Ur Jézus Krisztusban! Az egyházmegyék gyűlései és a pres- byterian konferencia egyhangú lelkese­déssel határozták el, hogy Árvaházi Naptárt ebben az évben is az egyházak, az egyházi elöljáróságok és a lelkészek gondos és körültekintő pártfogásába ajánlják. Miután az idő elérkezett, hogy a Nap­tár készítéséhez kozzá kezdjek a követ­kező kérésekkel járulok a Nagytiszteletü lelkész urak és az egyházi elöljáróságok elé. 1. Arra kérem a lelkésztestvéreket, hogy minden olyan dolgot, amit a Nap­tárba közölni akarnak nem később, mint otkóber 1-re beküldeni szíveskedjenek. Különösen kérem azokat, akik egy-egy költeményt, elbeszélést, értkezést, vagy egyháztörténeti részt óhajtanak közölni, hogy ezeket okvetlenül küldjék be. A most szentelt lelkészeket arra kérem, hogy arcképeiket küldjék be rövid élet­rajzukkal együtt. Az uj tetmplomok, lel­készlakok vagy más építkezések történe­tét szintén kérem a képekkel együtt. Szeretném ezt a Naptárt is igazán azzá tenni, aminek lennie kell. Elhatározták a fentebb jelzett gyűlé­sek azt is, hoggy az egyházközségek elöljáróinak, tisztviselőinek névsorát, az úgynevezett kalauzt leközlik a Naptár­ban. Hogy minden egyház leközölhesse ezt a kalauzt minden egyes kalauzért csak $3.00 számitok. Kérem azt megbe­szélni az egyházi elöljáróságokkal és az egyház kebelébe tartozó egyletekkel. Természetes, hogy az eggyes egyletek is ugyan ezt a dijat fizetnék a kalauzolá­sért .Ez a kalauzolás nagy értékű a tör­ténelem szempontjából s ezért is sürge­tem. De természetes, hogyha csak egy pár egyház határozza el, hogy beküldi közlés végett a kalauzt, úgy semmi ér­telme sem volna annak, hogy azokat kö­zöljem. Minden egyház határozza el azért, hogy vissza tér a régi szokáshoz és megörökíti, hogy kik voltak 1925-ben tisztviselői, hivatalnokai és elöljárói. Lelkész testvéreimet nagyon kérem arra, hogy legyenek segítségül a hirde­tések szerzésében. Ha mindnyájan együtt lennénk egy akarattal egyetlen egy Naptár sem volna olyan jövedelmező, mint a mienk. Minden lelkész könnyen összetud szedni — ha akar — egy oldal­nyi hirdetést. Egy oldalnak az ára $30.00, Já oldal $15.00, J4 oldal $10.00, % oldal $5.00 Mindenüvé nem tudok elmenni, de annyi helyre amennyire lehet, elmegyek. Kérem a reánk bízott 90 gyermek érde­kében, hogy teljes odaadással és hűség­gel szolgáljuk ezt az ügyet, amely iga­zán bizonyságtétel a mi hitünk mellett! “A jótéteményben meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk. Annakokáért cseleked­jünk jót mindenekkel, kivált képen pe­dig a mi hitünknek a cselédeivel.” (Gál. 6:9—10.) Atyafiságos szeretettel KALASSAY SÁNDOR, árvaatya A HARANG. Ma, amikor olyan sokat hallunk és ol­vasunk uj harangok beszerzéséről, azok felavatásáról, melyek rendesen ünnepé­lyes formák között mennek végbe, nem lesz érdektelen, ha a harangokról valamit elmondunk. Nem annyira a városi, mint falusi em­ber azt hiszi, hogy harangszó nélkül ne­héz dicsérni az Urat. Az ünnep reggeli vagy esti harangszó a falusi emberből őszinte, mély vallásos érzést vált ki. Sok szór látni bent a faluban, vagy a mezőn, hogy a harangkondulásra mint emelte meg fövegét a munkában acélosodott ka­rú ember. így tesznek sok helyen Ame­rikában is a magyar férfiak, amikor az istentisztelet előtti utolsó harangszó megkondul. Általában a magyar ember szeret figyelni a harang szavára. Meg­látszik ez abból is, hogy a harangok gyor­san elterjedtek Magyarországon és való­sággal nélkülözhetetlenül megszokottak­ká váltak az évszázadok folyamán. Az első harangok a XIV. században kondul- tak meg Magyarországon. Szerzetesek hozták magukkal a harangöntés tudomá­nyát és ők készítették az első harango­kat. Az első magyar harang 1341-ből va­ló, egy borsodmegyei kisközségnek ár­pádkori templomában függ és hatszáz esztendő óta változatlan épségben hívo­gatja az élőket a templomba és búcsúz­tatja a halottakat. A XVI. században már a magyar templomok nagyobb részében volt harang. A harang eredete visszanyulik a Krisz­tus születése utáni harmadik és negyedik századba. Az istentisztelet megkezdése­kor szokásba hozták, hogy hangos jellel figyelmeztették az embereket erre. Ele­inte deszkalapra kalapácscsal néhányszor erősen ráütöttek, ami elhallatszott tá­volabbra is figyelmeztetően. Később szög letes fémedényt ütögettek kalapácscsal, ami már jóval erősebb hangot adott, eb­ből lassan kialakult a ma is használatos harangozás. <■' \ A MÚLT NAGYJAI BUDAY ÉZSAIÁS, a tisztánuli református egyházkerület püspöke, egyházunk legna­gyobbjai közé tartozik. Már mint ebreceni diák feltűnt kiváló tehetségével, úgy hogy már diákoskodása alatt számos kitüntetésben részült. Több évet töltött a külföldi leghí­resebb iskoláin, honnan hazatérve, a debrece­ni kollégium tanára lett. Mint tanár, szinte hihetetlen munkát fejtett ki, úgy, hogy az egész ország reformátusságának egyik leg­nagyobb tekintélyű vezére lett. Diákjaival még magyar térképet is készittetett, amely még ma is bámulatra méltók. Tan terve or­szágos hírnevet szerzett neki és a református iskolákat az ország legjobb iskoláivá tette. Azzal a latin nyelvű könyvével, amelyet a re­formáció 300 esztendős jubileumára irt, eu­rópai hírnevet szerzett. 1822-ben tisztántuli püspökké választották. Ő irta meg Magyar- ország történetét magyar nyelven először, két kötetben. Született 1767-ben Szilágy megyében, Peé­ren, meghalt 1841-ben Debrecenben. Halála az egész ország gyásza volt. Általában véve az egyháznál nagy sze­rep jutott a harangoknak. Falun kondul a harang, ha meghal valaki és minden temetés idején, amikor a halottat viszik a temetőbe. Városon, igy pl. Debrecen­ben, ritkán szól a halottnak a harang, de nem is lenne kívánatos, mert szüntelen harangoznának. Vannak, akik végtelen sokat adnak arra, hogy a tornyukban hány harang szól; hogy nem okvetlenül szükséges a harang, mutatja a tanyai la­kosság istentiszteletre való gyülekezése, mely megtörténik harangozás nélkül is. Megtörténik az is, hogy vészjeleket ad­nak vele, pl. tűzvész vgay árvizveszede- lem idején. Azonban senki se higyje, hogy vihar vagy jégeső elhárítására al­kalmas eszköz volna. INGATLANFORGALMI OSZTÁLYA SAJÁT ÉPÜLETÉBEN DETROIT — MICHIGAN. 7932 W. JEFFERSON AVE.

Next

/
Thumbnails
Contents