Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-19 / 38. szám

2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 38-ik szám. Az evangélium mezejéről MAGYAR ISTENTISZTELET KÁLVIN TEMPLOMÁBAN. Régi, már sárgulni kezdő Írások kö­zött böngészve, kezünkbe kerül annak az eseménynek leírása, amikor Genfben, a hires Péter templomban, ahol maga Kálvin János hirdette éveken át az igét: magyar istentisztelet volt. 1909 júliusá­ban történt ez az esemény, amikor a re­formátus világ a nagy Kálvin születésé­nek négyszáados évfordulóját ünnepelte, amikor tekintélyes magyar zarándok se­reg ment el a reformátor városába, Genfbe. Julius 4-én .vasárnap volt a magyar reformátusok ünnepe. Reggel az összes országokból való vendégek együtt ur- vacsoráztak s ez alkalommal Antal Gá­bor püspök a résztvevők előzetes fölké­résére magyar imádsággal áldotta meg a szent jegyeket. 10 órakor magyar isten- tisztelet vált a hatalmas templomban, a melyen azonban igen sok más nemzetből való vendég is résztvett, hogy tanúi le­hessenek a magyar református istentisz­telet fönséges egyszerűségének. Az ide­genekre való tekintettel francia nyelven előre kinyomatták az elmondandó be­széd kivonatát. Az istentisztelet teljesen otthoniasan folyt le. Előnek után B. Pap István bu­dapesti tanár imádkozott, majd Antal Gábor püspök prédikált, utána pedig Já­nosi Zoltán debreceni lelkész utóimát mondott. Az elhangzott énekek a 90-ik zsoltár, a Gályarabok éneke és a magyar Hymnusz voltak. Elgondolhatjuk, hogy a felejthetetlen alkalom milyen mélységes hatást gyako­rolt a résztvevőkre. A résztvevők közül akárhányan könnyektől fényes szemmel távoztak a templomból. Sokan csodál­koztak ezeken a könnyeken, de maguk a magyarok megértették őket. Az az ün­nepet, amely ezreket vonzott Genfbe az egész világról, a magyar református egy­ház fiai értették meg legjobban! A LEGELSŐ MAGYAR PRESBITÉRIUM. Magyarországon a pápai református egyház dicsekedhetik azzal, hogy ott alakult meg a legelső magyar presbi­térium, még pedig az 1618-ik esztendő­ben, 12 taggal, akik közül hatan a vitézi, hatan pedig a polgári rendből valók vol­tak. MIT JELENT AZ ISKOLA? Pár évvel ezelőtt a New York állami börtönökben érdekes nyomozást végez­tek. Mintegy 22 ezer rab életét vizsgál­ták meg s legfőképen azt nézték, hogy ki mennyi iskolát végzett. A következő adatok derültek ki: A 22 ezer rab közül csak négy volt, aki kollégiumot vagy egyetemet végzett. Egy ezer rabból álló csoportnak hét százaléka elvégezte a High Schoolt. Huszonöt százalék elvé­gezte az elemi iskola felsőbb osztályait— 64 százalék pedig csak az elemi iskola alsóbb osztályait végezte el. Ez a pár adat ékesen bizonyítja, hogy mit jelent a tanulás az egyes ember s mit jelentenek az iskolák az egész emberiség életében. Nincs fájdalamasabb tapasztalat, mint azt látni, hogy nagy és nemes eszmények üres szavakká kopnak el, amelyekben senki sem talál többé értékes tartalmat. Ilyen szomorú hanyatlást mutat a ke- resztség szentségének története. Az ős- keresztyénség korában, majd ismét a re­formáció idején a gyülekezet felemelő ünnepe volt egy-egy keresztelés, lelki javakban gazdag valóság, ma pedig sok helyen alig maradt belőle egyéb, mint üres látszat, amely megtéveszti az embe­reket. Öntudatos gyülekezeti élet mellett egészen természetes, hogy az egész gyü­lekezet öröme és gondoskodása fogadja azt az uj lelket, akit a keresztség által Krisztus tanítványául felavatnak. Ilyen gyülekezetben a keresztszülők tiszte is szép és komoly hivatást jelent. Az ős­keresztyének kezeseknek nevezték őket, mint akik jótállást vállalnak a megke­resztelt gyermekért, hogy az valóban Krisztus tanítványa lesz. Ha egyes adós kezest állít maga he­lyett a hitelező csak olyan kezest fogad el, aki be is tudja váltani a rá váró kö­telességeket. A megkeresztelt gyermek adósa az ő Megváltójának egész életével s mig a gyermek nagyoruvá nem lesz, aki felelős önmagáért, Krisztus olyan keze­seket kíván érette, akikben megbizhat. Ezek a kezesek a keresztszülők. Ma már azonban sajnos a keresztanya alig érzi magát egyébre kötelezve, mint egy pár percig a karján tartani a cse­csemőt, mig a keresztvizet ráöntik s az­zal vége az egész keresztszülői feladat­nak. Annál zajosabb a háznál összehí­vott vendégsereg, akik előtt nagy eszem- iszom jelenti a “keresztelőt” és akik nem látna már lelki kapcsolatot, mint az uj “komaságot.” A keresztszülő nem olyan karó, ame­lyet odaállítanak a gyenge gyümölcsfa mellé, aki egy bizonyos idő múlva feles­legessé lesz, hanem olyan vezető, aki a keresztyén életben pár lépéssel mindig előbbre jár a gyermek előtt. Épen ezért a keresztszülőnek minden esetben refor­A MÚLT NAGYJAI BŐD PÉTER a székelyföldön született, apja Rákóczi Ferenc kuruc katonája volt s életének túlnyomó részét Erdélyben töltöt­te, mint magyarigeni lelkész. Óriási tudo- mányu ember volt, aki különösen az egyház- történelem terén kifejtett bámulatos munkás­ságával szerzett magának halhatatlan érde­meket. Müveit részben magyar, részben la­tin nyelven irta. Latinul irta meg a magyar protestantizmus történetét is, amelynek kéz­irata sokáig Hollandiában lappangott, mig egy magyar diák felfedezte. Udvari papja volt Árva Bethlen Kata gróf­nőnek, aki Lórántffy Zsuzsánna mellett egyi­ke a magyar reformátusság legnagyobb asz- szonyainak. Ö temette is el a nemes szivü grófnőt. Ő irta a vallásuk miatt elfogott re­formátus főurak védőiratát is. Született 1712-ben, meghalt 1769-ben, mint az erdélyi egyházkerület főjegyzője. V_______________________________________y mátusnak kellene lennie, még pedig buz­gó reformátusnak, aki hitéletét nem ha­nyagolja el s nemcsak az egyházi ille­téket adja meg, hanem templomba is ren­desen jár és az úrvacsorával is rende­sen él. Magyar testvérek, akik keresztszülők vagytok, gondolkozzatok el a fentieken s vessetek számot magatokkal: hogyan teljesítitek keresztszülői kötelességeite­ket ? “Sokszor látom, hogy valaki a legna­gyobb ajándékra, hogy ő a magyar refor­mátus egyháznak tagja lehet, milyen méltatlan. Testvéreink tanulják meg, hogy azáltal, hogy véletlenül kálvinistá­nak születtek, még nem lettek belső és igazi tagjai a Krisztus láthatatlan anya- szentegyházának. A kálvinizmus lélek legyen!” (Dr. Ravasz László.) INGATLANFORGALMI OSZTÁLYA SAJÁT ÉPÜLETÉBEN DETROIT — MICHIGAN. 7932 W. JEFFERSON AVE. KERESZTSZÜLŐK.

Next

/
Thumbnails
Contents