Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-12 / 37. szám
VOL. XXVI. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1925 SZEPTEMBER 12. No. 37. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformá 4 'V ok Lapja Entered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. A világ legelterjedtebb könyve Az egész világon csak egyetlen olyan könyv van, amely már csaknem 500 esztendeje állandóan munkában van, amely szakadatlanul, éjjel-nappal ott áll a könyvsajtókban s amelynek mindennap százezer számra készülnek el uj példányai. Talán mondani sem kell, hogy ez a könyv az Isten igéje, a protestáns biblia. 468 esztendővel ezelőtt készült el az első, szétszedhető betűkkel nyomott teljes biblia. Öt álló esztendeig tartott mig a nagy munka befejeződött. Egyik példánya mostanában cserélt gazdát 50 ezer dollárért. Az első nyomtatott biblia öt évig készült. Ma csupán az amerikai biblia társulat gépei óránkint tízezer olyan ujtesta- mentomi könyvecskét készítenek el, amelyeknek darabját egy centért árusítják. Öt év alatt egy könyv — egy óra alatt tízezer könyvecske. Egy könyvért ötvenezer dollár — egy könyvért egyetlen egy cent. íme az ellentét a ma és az öt évszázad előtti korszak között. És azóta, hogy a nyomtatott biblia elkészült, nem volt egyetlen nap sem a 468 esztendőben, amikor a biblia munkában nem lett volna. Majdnem 500 esztendeje állandóan ontják a könyvsajtók a bibliákat — de azért még sincsen elegendő belőle. Ha meg volna minden példány, amely valaha készült — még mindig nem volna elegendő a világ mostani lakosságának. Miért? Csak azért, mert a születési arány jóval nagyobb. Sokkal több gyermek születik, mint amennyi uj biblia készül. A világnak még ma is vannak részéi, ahol a biblia ismeretlen, még számos olyan nyelv van, amelyre a bibliának még egyetlen része sincsen lefordítva. Pedig az amerikai biblia társulat titkára szerint ma már 770 nyelven olvassák a teljes bibliát vagy egyes könyveit az egész világon. Az utolsó tiz ev alatt atlag minden hat hetben egy-egy uj fordítás látott napvilágot. Az utolsó száz esztendő alatt körülbelül 550 millió példánya készült el a bibliának — és ma még mindig ott tartunk, hogy az Isten igéje még nem jutott el a világ minden népéhez. Még mindig száz és száz olyan nyelv van, amely várja a fordítást, embermilliók vannak, akik vágyódnak a boldogság után, hogy az örök Igét a saját nyelvükön tudakozhassák. Valóra fog-e válni valaha ez az óhaj ? Eljön-e valamikor az az idő, amikor beteljesül Jézus rendelése és minden népeknek hirdettetik az evangélium? Igen — ha a keresztyén világ nem feledkezik meg a “tanítványokká tevés” örök kötelességéről. A nyelvtudósok készen állanak a munkára, a nyomdák tökéletes felszerelésükkel ott vannak, a munkát várva, ezer és ezer hü keresztyén, aki életét a biblia terjesztésének szentelte, minden percben hajlandó az újabb munkát vállaira venni. Csak a keresztyén világ áldozatkészsége kell még, hogy az áldott munka fokozott erővel folytatódjék. És érdemes megjegyezni, hogy a bibliaterjesztés csaknem kizárólag a szegény emberek dédelgetett eszméje volt mindenkor. A gazdag emberek feltűnően távol tartották magukat tőle, úgy hogy egyik kezünk ujjain el lehet számolni azokat, akik valóban tekintélyes alapítványokkal járultak hozzá száz esztendő alatt Amerikában. Az amerikai biblia társulat, amely tavaly ünnepelte fennállásának százéves évfordulóját, alig rendelkezik két millió dollárnyi alapítvánnyal, amely összegnek csak a kamatait használhatja fel a biblia terjesztésére. Ez a látszólag nagy öáz- szeg azonban eltörpül, ha a feladat óriási voltát mellé állítjuk. Évi százezer dollár ilyen rengeteg nagy és elsőrendű fontosságú munka folytatásához valóban kevés. Amit azonban meg lehet csinálni vele, azt a társulat meg is csinálja. Gépei éjjel-nappal dolgoznak, emberei szakadatlanul fáradoznak, hogy teljesítsék a Mester parancsát. Mi pedig, akik ezekből is látjuk, hogy milyen drága kincsnek kell lennie a bibliának, ha a keresztyén világ ennyit áldoz reá: tanuljuk megbecsülni a magunk magyar bibliáját, a mely már több mint 300 esztendő óta birtokunkban van. A magyar nemzet a legelsők között volt, amelyek saját anyanyelvükön kapták még a bibliát. S ha ennek örülünk, boldogságunkat csak az az egy tudat zavarja meg, hogy 300 esztendő alatt a Jézus tiszta evengéliuma csak olyan csekély haladást tett a magyar szivekben.
