Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-08 / 32. szám

4. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 32-ik szám nak egyik tárgya s ennek szent és Isten­nek tetsző használatáért felelősséggel tar­tozunk s ez alól a felelősség alól nem vonhatja ki magát egyetlen teremtett lény sem. Még csak fel sem lehet becsülni azt az előnyt, amit a testi erő és egészség nyújt az élet sikereinek eléréséhez. Az iskolai éveken keresztül fel egészen a tel­jes lendülettel folyó gazdasági, üzleti és hivatásszerű tevékenységben a testi erő­nek és egészségnek emelő értéke, vagy a testi gyengeségnek és betegségnek le­nyomó súlya mindig és mindenütt határo­zott tényezőként szerepelt. “Soha életem­ben nem tudtam megfelelő iskoláztatásra szert tenni”, — mondja egy gazdálkodó ember — “mert rokkant egészségem miatt gyermekkoromban, de ifjúságom idején is, csak néhány napot tudtam iskolában tölteni!” ...... “Soha sem tudtam tervemet megvalósítani és felét sem tudtam elvé­gezni annak, amit akartam,” — igy kiált föl egy lelkipásztor,” -— “mert ez a nyo­morult, szerencsétlen, beteg test mindig megakadályozott!”.... “Pia bírnék azzal a testi erővel, amit oktalanul ifjú korom­ban elpazaloltam,” — mondja egy kiváló üzletember, — “számíthatnék most még legalább tiz eredménydus esztendőre; de igy meg kell elégednem felényivel annak a sikernek, amit könnyen elérhettem vol­na!”. — Az életerőnek hiánya, vagy el- pazarlása felbecsülhetetlen kárára lehet az embernek, az ember törekvésének, sőt egész életének. Most aztán állítsuk ezekkel szembe Saulnak, az Izraelitának hatalmas terme­tét, aki egy fejjel minden embernél maga­sabb vala. Nem csuda, hogy személyesen vezette Izráel nemzetét minden háborúban negyven hosszú esztendőn keresztül a vá­lasztott népet körülölelő vad törzsekkel szemben. Éppen ilyen felhalmozott s lát­szólag kimerithetetlennek tetsző erőre mu­tat közvetlen utódja, Dávid, aki termetre nézve kicsiny volt ugyan, de annál több szenvedést, megpróbáltatást és nyomorú­ságot birt el ugyannyira, hogy később ki- válló költő, zenész, szervező, hadvezér, uralkodó és birodalom alapitó lett belőle. A legfenségesebb és legdicsőségesebb diadalokat a Krisztus követői nagy, hosszu-türő, és igen keserves testi szen­vedések és erőfeszítések árán érték el. Pál apostol, a nyugat kereszt.yénségének megalapítója, a szervezett keresztyén munkának példaadója, az egyetlen apos­tol, aki megadta az alapját a későbbi ke­resztyén anyaszentegyház kormányformá­jának, rettenetes testi szenvedések árán szerezte meg a legnagyobb apostol elne­vezést. Képzeljük el csak, hogy mi tör­tént volna, ha Pál apostolt pályája kez­detén az a hegyes ösztön, mely az ő tes­tében rágódott, munkaképtelenné tette volna? Ki vitte volna el az evangyéliom vilgosságát a szellemi és lelki sötétségben élő pogányok közzé? Ki lett volna meg. alapítója azoknak a nagy gyülekezetek­nek, amelyek később átalakították Ázsia és Európa gondolkozását, felfogását és világnézetét? Testi szenvedéseinek árán ő maga cselekedte meg ezt! Ő az ö tes­tét valóban Istennek szánta szent és ked­ves áldozatául. Ő az ő testével okosan sáfárkodott. Mikor a reformációnak megmérhetet­len áldásait akarjuk némiképpen érté­kelni, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson Luther Mártonnak vasszervezete, legyőz­hetetlen testi erejével párosult lelki bátor­sága, harcias természete, aki nem riadt vissza a kezdet nehézségeitől, hanem min­den oldalon támadva és üldöztetve, még igy is talált időt magának arra, hogy le­fordítsa a szent Írást a nép nvelvére. Fé­lelem nélkül állott meg püspökök, érse­kelv, pápák, fejededmek, királyok és csá­szárok előtt. A következményekkel nem törődve kiáltotta oda életére törő ellen­ségeinek, hogy másként nem tehet, mint amint tesz! Istennek igaz sáfára volt ő, aki az ő testét szent és kedves áldozatául szánta oda Istennek. A test Istennek ajándéka. Amiképpen semmivel ezen a világon nem bírunk, mert minden Istené, úgy a test sem a mi­énk. Ezt csak bizománybán bírjuk. Szán­juk hát oda ami testünket élő, szent és Istennek tetsző kedves áldozatául! TÓTH MIHÁLY. BÚCSÚSZÓ Két évvel ezelőtt jöttem ki az amerikai presbyteriánus egyház szives anyagi támoga­tásával Amerikába, hogy ismereteimet itt bő­vítsem, tanulmányaimat gyarapítsam és majd hazatérve a szerzett tapasztalatokat otthon, református egyházunk szolgálatában felhasz­nálhassam Isten országának építésében. Bár kijövetelem célja főképen az volt, hogy időmet iskolákban töltsem és tanulmányokra szentel­jem, mind a mellett többször volt alkalmam a különböző magyar református gyülekeze­teinkben megfordulni, melyek közül többen segítségemre is voltak szeretetükkel és szives támogatásukkal. Tanulmányi időm letelvén, augusztus 15- én indulok haza, hogy munkámat a csehek ál­tal elfoglalt területen megkezdjem. Ez utón kívánok búcsút mondani mind­azoknak, kikkel itt létem alatt megismerked­tem és barátságot kötöttem. Hálás köszönete- met fejezem ki mindazon egyházaknak és egyéneknek, kik itt tartózkodásomat bármi­lyen tekintetben is szebbé, boldogabbá tették megértő szeretetükkel és segítségükkel. Ked­ves emléküket drága talizmánként viszem ma­gammal s ha odahaza a sóhajok völgyében, szenvedő nép között dolgozom, akkor is min­denkor szívesen gondolok vissza itt élő ma­gyar testvéreimre és az ő örömük és boldog­ságuk az én erősítésemre is fog szolgálni. Adja Isten, hogy az amerikai presbyteriá­nus és református egyházaknak ez a fontos munkája, mellyel magyar diákokat hoznak ki tanulmányi célból Amerikába tovább folyhas­son, hogy ez is szolgálhasson a két nemzet keresztyéni lelki egységének kiépítésére és a Jézus Krisztusban való testvéri szeretet növe­lésére. Leveleket vagy megkereséseket otthoni címemre: Izsa, Zupa XVI., Nitranska, Czecho- slovákia, szíveskedjenek küldeni. Böjthe Sándor. HIVATALOS KÖZLEMÉNY. A jolieti református egyház tagjai $20.55, azaz húsz dollár ötvenöt centet adtak össze az Amerikai Magyar Református Egyház előre mozgalmának céljaira abból az alkalomból, hogy fennállásának kétszáz éves jubileumát fogja megünnepelni. Az adakozók nevét alább közöljük: Resán Gyula $1, Bárdi József $1, Bárdi Péter $1, Gál Miklós $1, Gáboreki Antal $2, Tóth Károly $1.50, Butka János $1, Baka Ferenc $1, Ribóczi András 25c, Ribóczi Dániel 50c, Járosi Albert $1, Nagy: Gyula $1, Bárdi István $1, Tömböly József$l, Kocsis Lajos $1, Gergely István 50c, Ruscsik Andrásné 50c, Kanyári Imre 30c,Léka Jánosné 25c, Sfura Jó- zsefné 25c, Marjai László 50c, Bakti József 50c, Kozma László 50c, Tóth Mihály 50c, Tóth György 50c, özv. Bokor Józsefné 50c, Szabados Bálint 50c. GYÁSZROVAT Vissokay Mihályt és kedves nejét, s kik Essex Fallson, N. J., laknak, a közel múltban igen nagy bánat érte. Elragadta tőlük a kegyetlen halál legkedvesebb fiúgyermeküket, a 14 éves Mihályt, aki 1911. március 1-én született Essex Fall­son, N. J. A public schoolban már a he­tedik osztályt járta Caldwellen, N. J. Itt történt vele a szerencsétlenség is. Lab- dázás közben ugyanis elesett. Látszólag csak az egyik térdét ütötte meg, azonban könnyebb belső sérülései is lehettek, amennyiben ettől a pillanattól kezdve egész haláláig, ami julius 19-én követke­zett be, nem volt egy nap sem egészsé­ges. Halálát belső elvérzés okozta. — A szülők mindent megtettek kedves gyer­mekük megmentése érdekében, de min­den hiába volt. A két idősebb bátyja még vérét is felajánlotta, hogy hátha vérát­ömlesztés utján meg lehetne a fiút az életnek menteni. Nem lehetett. A szülők és az elhunyt testvérei ez utón mondanak hálás köszönetét mind­azoknak, akik a kedves gyermek temeté­sén részt vettek, koporsójára virágot hoztak, vagy pedig bármely más módon igyekeztek a szülők nagy bánatát enyhí­teni. Isten áldó kegyelme maradjon mind­nyájunkkal! VISSOKAY MIHÁLY ÉS NEJE ÉS GYERMEKEI, Essex Falls, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents