Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-08 / 32. szám

32-ik szám

Amerikai magyar reformátusok lapja

S. oldal

A TEST

köteteket lehetne irni. A sok megírandó gondolatok közül csak egy néhányat ragadjunk ki.

Nemcsak református gyermekek járnak iskoláinkba, hanem más vallásuak is. Mindenüt szívesen látják őket. Az üd- vözitő parancsának engedelmeskednek. “Tanítványokká tegyetek minden népeket.’’ A beiratkozott növendékek, református szülőktől származott református gyermekeknek több mint fele olyan szülőknek gyermeke, akik nem tartják fontosnak, hogy az egyháztagok sorai között az egyházfentartásával járó kötelezettségeket viseljenek.

Ezek a reformátusok, vagy állítólagos reformátusok máskor nem gondolnak az egyházra, csak amikor keresztelés, es- ketés, temetés vagy konfirmálás miatt kénytelenek rá gondolni. Templomba sohasem mennek, gyermekeiket a vasárnapi iskolába nem küldik. A nyári iskolába is azért küldik, hogy tanuljanak a gyermekek magyarul. Vallásra, Istenre ekkor sem gondolnak. Mindenre van pénzük. Mozira 25 centet vagy többet nem sajnálnak, Ice Creamre, Chewing C.umra, Candyre bőven adnak a gyermekeknek, de az egyházra egész évben még 25 centet sem adnak. Ila véletlenül templomba mennek a hagyományos két centet teszik a perselybe. Ezek, ha kikerülhetnék, még az iskolai tandijat sem fizetnék meg. Megérdemelnék), hogy az egyház ne ré. szeltesse őket a nyújtott előnyökben.

De az egyházak sem tesznek kivételt gyermek és gyermek között. Szeretettel és készséggel tanítják a beiratkozott növendékeket, s nevelnek becsületes férfiakat és nőket az egyházra nem gondoló szülők gyermekeiből is. S azok, akik önkéntes adományaikkal állandó fenntartói az egyházaknak, panasz nélkül viselik az iskola fenntartás terheit is.

Hogy mindig több szülő tanulja meg méltányolni a nyári iskola áldásos munkásságát, látni lehet abból is, hogy az iskolák száma évről-évre szaporodik, s hogy minden iskolában több és több növendék iratkozott be. Azt is tapasztaljuk, hogy folytonosan kevesbbedik azoknak a száma, akik erénynek tartják az Isten anya- szentegyházán való zsugoriskodásig gyakorolt takarékosságot. Folytonosan ke- vesbedik azoknak száma, akik a nyári magyar iskolákat ignorálják, szükségtelennek tartják. Most inkább azt tapasztaljuk, hogy mindig többen vannak, akik öntudatos református keresztyénként kiveszik részüket az egyházi teherviselésből, s erős meggyőződésem az, hogy ezeknek a számát növeli a nyári iskolák szívós, eredményteljes munkálkodása.

Istenünknek legyen hála a mi nyári iskoláinkért, s az ő áldása legyen úgy a növendékeken, mint a tanítókon.

LAKY ZSIGMOND.

Hajdanában úgy gondolkoztak az emberek, hogy a test a lélekre nézve kellemetlen és nem kívánatos teher. Úgy te. kintettek rá, mint a földi élethez tartozó szükséges rosszra, amely az erkölcsi romlásra való hajlandóságánál fogva akadályozza a lelki élet kifejlődését. Voltak jó emberek, akik küzdöttek a test ellen s minél jobbaknak képzelték magukat, annál erőteljesebb harcot folytattak ellene. El kell a testnek minden kívánságát nyomni, meg kell alázni s a böjtölésnek és sanyargatásnak különböző változataival próbálták céljukat elérni. Úgy gondolták, hogy a lélek csak akkor érheti el fejlődésének legmagasabb fokát: az örök életet, ha a testet minden tekintetben teljesen megtörik.

Ma már másként gondolkozunk a test felől. Úgy, amint arra az irás tanít bennünket. Az irás szerint a test Istennek drága ajándéka. Az ó-testamentumnak figyelmes olvasása arra serkent bennünket, hogy a testi életre is mélységes tisztelettel tekintsünk. Az uj testamentumból pedig azt olvassuk, hogy a test Istennek temploma s Istennek lelke lakozik benne. Szent komolysággal figyelmeztet bennünket arra, hogy: “Ti Isten temploma vagytok és aki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti!”

Korunk tudománya is alátámasztja a testről alkotott magas felfogásunkat. A test az emberi cselekvésnek eszköze. Az elme a testen keresztül léphet a külvilággal érintkezésbe. Gondolatait ezen keresztül adja tovább. Szem nélkül nincs világosság, nincs látás, nincs szépség. Fül nélkül nincs egymásba vágó, egymásba ölelkező isteni összhang. Ezek nélkül és a tapintás, az ízlés, a szaglás szervei nélkül a körültünk levő tárgyak teljesen ismeretlenek lennének reánk nézve. Igaz ugyan, hogy Keller Ilona, aki teljesen süket és vak, csudálatos eredményeket mutatott fel a közművelődés terén, de csak a tapintás segélyével végzett hosszú és fáradságos gyakorlatozás után. De még igy is igen kevésre vitte volna, ha önzetlen barátai nem siettek volna segítségére mindazzal az értékkel, amit ők a szemen és a fülön keresztül szereztek meg maguknak. Mindezek után tehát bátran megállapíthatjuk, hogy a lélek a testen keresztül jöhet a külvilággal érintkezésbe. A test tehát Istennek felbecsülhetetlen drága ajándéka.

Testünkre úgy kell tekintenünk, mint Istennek szent bizományára, amellyel azért ajándékozott meg, hogy okosan sá. fárkodjunk véle. Egy része ez annak a nagy tőkének, amit azért adott nekünk,

hogy kamatoztassuk. Elvárja tőlünk, hogy védelmezzük, őrizzük, fejlesszük és használjuk még pedig úgy, hogy önmagunknak is, embertársainknak is, de meg a mi Mesterünknek is hasznára váljék., Ez a test nem a miénk, hanem az Istené , és nem tehetjük véle azt, amit mi akarunk : nem élhetünk véle vissza, nem nyühetjük el, nem rongálhatjuk meg, nem pusztíthatjuk el, mert ez Istennek teremtménye s azért bízta ránk, hogy szolgáljuk véle az ő bölcs tervének megvalósítását. Úgy mellékesen azt is megjegyezhetjük, hogy minél hűségesebben gondozzuk, minél magasabb értékek kitermelésére használjuk a mi testünket, annál nagyobb gyönyörűséget és annál nagyobb erkölcsi hasznot nyerünk belőle. Mert nagyon igaz az, hogy, ha okosan sáfárkodunk azzal a tőkével, amit az Isten ránk bízott, első sorban mi vesszük hasznát s mi élvezzük a gyümölcs legnagyobb részét.

Nemcsak az elért anyagi siker, de gondolatvilágunk kialakulása, az erkölcsi jellemvonások kifejlődése, sőt bennsö, lelki életünk tökéletesedése is igen nagyban a testtől függ. A koponya formájától függ sok esetben az ember szellemi képessége és erkölcsi értéke is. Az agyvelőre, vagy pedig más fontos élőszervre gyakorolt természetellenes nyomás, amit talán véletlen baleset okozott, szellemi tompultságot, búskomorságot, őrültséget, vagy más lelki betegséget okozhat. Az orvosok bizonyítják, hogy sok esetben egészen egyszerű műtét teljesen egészségessé tett olyan embereket, akiket reménytelen lelki betegnek tartottak.

Sokszor igen kedves és jó természetű gyermekek véletlen baleset, vagy valami betegség következtében kiállhatatlan, makacs természetűvé lettek. De akiket aztán az orvosi tudomány eredeti egészséges állapotukba helyezett vissza azzal, hogy eltávolította az okot. A tudósok határozottan állítják, hogy embergyülölő és gonosz indulattal biró embereket barátságos és igen kedves emberekké alakítottak át azzal, hogy lelki bajuknak okát, az idegrendszerüknek valamilyen sérülését, ügyes műtéttel eltávolították. Azok, akik gyakorlottak a jellem megfigyelésében, csaknem határozottan meg tudják állapítani az ember viselkedéséből, hogy a szellemi betegségnek milyen nemében szenved. De az arckifejezéséből, sőt a koponya formájából is meg tudják ezt állapítani. Még a lábak és a kezek is elárulják az ember jellemének bizonyos vonásait. Ha most már a testi, a szellemi, az erkölcsi és a lelki élet között ily nagymérvű az egymásra hatás: milyen óriási fontossággal kell, hogy bírjon előttünk az a tény, hogy a test a mi sáfárságunk-