Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-05-23 / 21. szám

2l-ík szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

3. oldal

Milyen álláspontot foglaljunk el korunk tévtanaival szemben?

A mai kor felette gazdag idvezitők- ben, akik beteg népünkön segíteni akadnak és egyszersmind népünknek megszabadítást ígérnek. Ezek az egyének minden oldalról felkinálkoznak és odadörgö- lőznek. Hol Keleten, hol Nyugaton bukkannak fel, s Japánország, Kina, India és Amerika a melegágyuk és fő fészkük. Tolakodó propagandával, mint pl. előadásokkal, könyvekkel, újságokkal, füzetekkel és röpir átok kai igyekeznek a tévelygő embereket saját Pártjukra hódítani. Mindegyik dicséri a maga portékáját, mint a cigány a lovát, s mindenik csoport egyedüli és kizárólagos üdveszköznek hirdeti az általa képviselt tant, a mely minden kárvallás, veszteség és ártalom ellen megvéd és megoltalmaz. Hogy a vallás iránt érdeklődő köröket megnyerjék és azoknak bizalmába befurakodjanak, az uj igazságokat vallásos sallanggal díszítik és ékesítik. Beszélnek benső- ségről, vallásos elmélyedésről, az evan- géliom uj értelmezéséről, s más hasonló puffogó jelszavakról és üres frázisokról. Beteges lelki életet élő keresztyének közt nem kevesen akadnak olyanok, akik a csalogatásra és csábitgatásra hallgatva, ez embergyilkosok csapdáiba esnek bele. Hogyan viselkedjünk e vallási tévtanok- kal szemben?

Sok keresztyént lehet az athénbeliek- kel párhuzamba állítani. Midőn Pál apostol az athéni areopaguson az egyszerű evangéliomot hirdette, azt kérdezték tőle az athénbeliek: “Vájjon megérthetjük-é, mi az az uj tudomány, melyet te hirdetsz?” Az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv szerzője azt a finom széljegyzetet teszi: Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem valának foglalatosak, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában. (Ap. csel. XVII : 19, 21). Aszáf a LXXVIII-ik zsoltárban Isten hűségét zengi, aki Izráelt keresztülvezette a pusztában. Hullatott reájuk mannát eledelülj és mennyei gabonát adott nékik. Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget. (24—25 v.) A meny- nyei gabona mégse elégítette ki a népet tartósan. Az első időben örültek Isten csudálatos adományának. Az éhség nagy volt, a manna pedig Ízletesnek bizonyult. Olyan vala az, mint a kórinádrom magva, fehér; és ize, mint a mézes pogácsáé. (II. Móz. XVI :31). Azonban napról-napra mannával táplálkozván, s igy étrendjükben semmi változatosság nem lévén, megunták azt. Ekkor a sóvárgó tömeg buj- togatni kezdte Izráel gyermekeit. Az elégedetlenség szelleme nőttön-nőtt. Nem gondoltak többé az egyiptomi rabszolgaságra és robotolásra, hanem csak a húsos

fazekakra és csemegékre, amelyekben ott bővölködtek. Ekkor ilyen nyilatkozatokra fakadtak: Visszaemlékezünk a halakfa, amelyeket ettünk Egyptomban ingyen, az ugorkákra és dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra. Most pedig a mi lelkünk elepedt, mind ennek liijjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb, mint manna (V. Móz. XI :5—6). E hitvány eledelt utálja a mi lelkünk (IV. Móz. XXI :5). Ezt a sértést Isten nem tűrte. Bocsáta azért az Ur a népre tüzes kígyókat és megmardosták a népet, és sokan meghalának Izráel népéből (B v.) Ez a veszély fenyegeti Istennek népét korunkban is, A megfeszített és feltámadott Krisztus evangéliomát sok keresztyén nem tekinti többé mennyei gabonának. Azzal már nem elégszik meg. Az igehirdetés módja előttük egyszerű, megszokott. Magasabb keresztyén vallás után kutatnak. Uj igazságok után eppkednek. Ide is bekukkantanak, oda is beruccanak, ha valami újdonságra nyílik kilátásuk. A nevek és cégérek megválasztása nagyszerű Anth- rópozofia, theozofia, keresztyén tudomány (Christian Science), nemzetközi biblia- tanulók egyesülete (millennial dawnism) vagy russelism) stb. stb.

Szerencsénkre, elsőrendű fényszórónk van: a biblia, amely világosságot vet ösvényünkre, s korunk vallásos áramlatait illetőleg se hagy bennünket sötétségben. A Szentlélektől áthatott Pál apostol igy ir: A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén (I. Tim. IV :I.) Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fiilök; és igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak (II. Tim. IV:3—4). Korunk bágyadt, zavaros és kusza keresz- tyénségre különösen találó a tapasztalatokban gazdag János apostol eme buzdító beszéde: Szeretteim, ne higyjetelc minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannalt-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba). I. Ján. IV :T.)

Korunk sok keresztyéné próbatétel és megvizsgálás mellőzésével kapkod minden után. Mint a nádszál ingadoznak, s minden hatásra fogékonyak. Mi ennek az oka ?

A próbatétel és megvizsgálás adományát csak az sajátíthatja el, aki a Szentlélek nevelésében és vezetésében hosszabb ideig részesült. A Szentlélek gyakran egészen egyszerű keresztyéneket is bámulatos világos értelemmel és bölcsességgel ruház

fel avégre, hogy korunk vallásos áramlatait és mozgalmait megítélhessék. Á lélek az értelmet is képezi. Az Isten által megvilágositott értelem felismeri a vallásos köntös alatt a csalást. Hangzatos szavak és Ígéretek nem kápráztatják el. Az igazság és hazugság közt különbséget tud tenni. Az ilyen “lélekemberek” korunk vallásos tévelygéseit a leghatározottabban visszautasítják. Ellenben olyan emberek, akik a testnek uralma alatt állanak, köny- nyen megingathatok s eltérithetők. Náluk mindenféle tévtan magja kedvező talajra hull.

Csak aki Isten igéjére támaszkodik, az képes felismerni ama veszélyes tévelygéseket, amelyek a vallásos áramlatokban rejtőznek. Bibliai idézetek ne ámítsanak el bennünket. Jézus megkisértetésének története mutatja, hogy az ördög is ismeri a Szentirást. Ám ért ahhoz, hogy a szent- irásbeli helyeket eredeti étrelmjikből kicsavarja, kificamítsa és hamisan alkalmazza. A szekták és tévtanitók iratai gyakran bibliai idézetekkel vannak megrakva, mert állításaik igazságát igy akarják bebizonyítani. Gyönge lelkeket köny- nyü ilyen módon meggyőzni. A Szentirást összefüggő részekben kell olvasnunk és értelmeznünk. Ha valamelyik tan a Szentirással nem egyezik, akkor a magyarázat hamis, s mint ilyen, feltétlenül elvetendő.

Hogy egy vallásos mozgalomról egészséges ítéletet alkothassunk, meg kell vizsgálnunk a bűnre és kegyelemre vonatkozó tahitásokat. A bűn és kegyelem képezi a biblia két alapigazságát. Ahol a bűn nem bűn gyanánt szerepel, ott a kegyelem is fölösleges. Azok a rendszerek, amelyek helytelen állást foglalnak el a bűnnel szemben, nem értik meg ama pompás evangéliomot, amely Istennek Jézus Krisztusban megjelent kegyelméről szól.” Mit cselekedjem, hogy boldog legyek?” Ez a kérdés még mindig korszerű. Az emberek általában készek megtenni mindent, de a kegyelemben hinni nem akarnak. Semmi se, alázza meg az érzéki embert annyira, mint a kegyelemről szóló üzenet. Meg kell tanulnunk Pál apostoltól és meg kell ismertetnünk is azt, hogy: Megigazu- lunk ingyen az ő kegyelméből, a Jézus Krisztusban való váltság által. (Róm. 111:24).

Hogy korunk vallásos áramlatát — igazságbeli léuyegét illetőleg — megvizsgáljuk, a központot kell megkeresnünk, s nem szabad u. n. kerületi (periferikus) tanoknál megállani. Mi a mozgalom fő gondolata ? Mi a tanítás központja ? Milyen célokat tűz maga elé? Az egész Biblia magva és veleje Krisztus. Az egész biblia célja az, hogy az embereket Isten-