Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-23 / 21. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 21-ik szám r-----------------------------------------PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rév. Charles Papp, Rév. Sigismund Laky. EDITOR IN CHIEF: Rev. MICHAEL TÓTH, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE. __________________________________J AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER f-----------------------------------------KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Papp Károly, Lackawanna Laky Zsigmond. New Brunswick PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN This Paper is Published in Cooperation with the Reformed Church in the United States & the Presbyterian Church in the United States of Americal Mindennemű közlemények vagy előfizetési és hirdetési dijak :: a felelős szerkesztőhöz küldendők. :: FELELŐS SZERKESZTŐ: TÓTH MIHÁLY, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Editor’s Address: 8016 Vanderbilt Ave. Detroit, Mich. = Tel. Cedar 4237 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. V -------------------------------------------------------------------------------------------------- > ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE. ^___________________________z TI/TA MÁR AMERIKÁBAN a magyarok ^ ^ között is általánosan ismert a “Y. M. C. A. ” Olyan legényegylet féle intézmény ez, amely felekezeti határokat nem ismer,de jellegében protestáns. A Y. M. C. A.-nek az a célja, hogy a kamaszsorba került legénykét az Ur Jézus Krisztus befolyása alá vonja s itt meg is tartsa a nélkül, hogy ez a legényke még csak sejtené is. E végből minden valamire való városban palotát emeltet, amelyben az ifjú a testedzésnek, a szellemi kiképzésnek, a lelki élet elmélyítésének és az ártatlan szórakozásoknak minden kellékét és nemét feltalálja. És mindezt vagy teljesen ingyen kapja, vagy pedig igen csekély ellenértékért. Nem csuda tehát, ha az ifjúság jellemének formálásához a “Y. M. C. A.”nek van valami, sőt igen sok köze. MINDEZT PEDIG AZÉRT mondjuk el, mert a “Y. M. C. A.” detroiti osztálya a napokban kapott a város lakosságától öt és fél millió dollárt ajándékba a végből, hogy szűknek bizonyult központi épülete mellett, amely pedig tiz emeletes és egy egész háztömböt foglal el, a város különböző részein még hét ilyen palotát emeltessen. Egyet ezek közül a magyar negyed kap. Nyolc “Y. M. C. A.” palota egy városban! Mindenik tiz emeletes! Mindenik felszerelve a legmodernebb kellékekkel, hogy céljának a lehető legtökéletesebben megfeleljen. Ennek a városnak ifjúságát nem kell félteni! A FÖNTIEKIIEZ MÉG CSAK azt akarjuk hozzá fűzni, hogy Detroit ezt az öt és fél millió dollárt egy tiz napos kampány alatt adta össze. Detroitról az a hir járja, hogy a legtipikusabb amerikai város, amely szédületesen fejlődik, amelyben a lehetőségeknek nincsen határa, ahol jobbak' a munkaviszonyok, mint bárhol ezen a világon, ahol a munkáért jobban fizetnek, mint bárhol ezen a világon és amely város predesztinálva van arra, hogy MEGJEGYZÉSEK a világ második legnagyobb városa legyen. És ez mind igaz. De kevesen tudják azt, hogy Detroit Amerikának, sőt talán az egész világnak a legvallásosabb városa is. Ez hosszabb bizonyítást igényelne, aminek fejtegetésébe ezúttal nem bocsátkozunk. Pedig könnyű lenne bizonyítani. Talán más alkalommal ezt is megtesszük. Most csak rá akarunk mutatni arra, hogy soha ezelőtt és sehol ezen a világon még eddig nem adtak össze öt és fél millió dollárt vallásos célra tiz nap alatt. Sőt ezt még csak meg se merték sehol kísérelni. Detroit az első ezen a téren. Ebből pedig az a tanulság, hogy mindaddig, amig az áldozatkészségnek, a felebaráti megsegítésnek, szóval a jótékonyságnak ily nagyszerű megnyilatkozásával találkozunk: Amerikát nem kell félteni a valláserkölcsi zülléstől. “ÚS TE EMBERNEK FIA, őrállóul ad- JLJ talak téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, megintsed őket az én nevemben. Ha ezt mondom a hitetlennek: hitetlen, halálnak halálával halsz meg; és te nem szólándasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő útjáról: az a hitetlen vétke miatt Hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.” Ezékiel próféta mondja e szavakat. Mi pedig idézzük a legújabb chicagói gyilkossággal kapcsolatban. Egy előkelő úri embert ugyanis kineveznek egy milliomos fiú gyámjává. Ez az úri ember meg akarja a fiú vagyonát kapa- ritani s lassan ölő méreggel elemészti azt, aki fölött őrködnie kellett volna. Felesége tud a gyilkos tervről s igen könnyen megmenthette volna a fiút. De nem tette. Hallgatott. Most aztán törvény elé állították férjével együtt, mint olyant, akinek része van a gyilkosságban. Az asszony sir, tördeli a kezeit s szeretné helyre pótolni azt, amit elmulasztott. De most már késő. A bűnösnek vétke miatt lakolnia kell. Ezékiel próféta megtette kötelességét. Látta, tudta, hogy népe a bűnnek utján végveszedelembe rohan. Ót ne vádolja senki bünrészességgel! Oda kiáltja tehát népének: “Térjetek meg, térjetek meg gonosz írtatokról! Hiszen miért halnátok meg, Óh Izráel háza!?” Tovább füzhetnők a gondolatokat és írhatnánk erről egy egész prédikációt. Ennek a prédikációnak elgondolását azonban rábízzuk az olvasóra. Kérdezze' meg önmagától mindenik, hogy ő nem bünrészes-é embertársainak romlásában, pusztulásában s elkárhozásában? — Embertársainknak őrizői vagyunk! Jó lesz tehát felütni a Bibliát s gyakrabban olvasgatni Ezékiel prófétát, különösen a harmadik részt, hogy megismerjük őrállói kötelességünket embertársainkkal szemben! AZ EGYIK VIDÉKI lapból olvassuk, hogy a new brunswicki (N. J.) magyar episkopális egyház teljesen szakított az episkopális püspökkel s kimondotta, hogy nem hajlandó tovább episkopális fennhatóság alatt élni. Schodle Gyula Ádám pedig, aki eddig a gyülekezet plébánosa volt, ezen felül meg még episkopális “Dean”, azaz kanonok is, mint ilyen, mehet oda, ahova neki tetszik. A gyülekezet majd választ magának református lelkészt. — Gratulálunk a new brunswicki magyar reformátusoknak önérzetes határozathozatalukkal kapcsolatban. így van az jól! Öntudatos magyar református soha sem lehet episkopálista. Bár a new brunswicki magyar reformátusok még nem léptek arra az útra, amelyiken mi szeretnők őket látni, mégis sokkal szívesebben látjuk őket jelenlegi állapotukban, mint az episkopális fennhatóság alatt, mert igy kálvinista hitük legalább nem forog veszedelemben. Schodle Gyula Ádám kanonok urat pedig szívből sajnáljuk. Sajnáljuk azért, mert ő áldozat. Áldozata Nánássy Lajosnak, aki az amerikai magyar református vizeken az episkopális hajót elindította, de aki, mint a patkány, mikor megérzi a hajó sülyedését, legelsőnek menekült a hajóról ott hagyván gondolkozni nem tudó áldozatait. Kormányosi, azaz kano- noki tisztet átadta Schodle Gyula Ádám- nak, aki most pap is, meg kanonok is, de se gyülekezete, se egyházmegyéje nincsen.
