Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-16 / 20. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 20-ik szám f----------------------------------------------------------> PLBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, AMERIKAI MAGYAR Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN Rév. Charles Papp, Rév. Sigismund Laky. This Paper is Published in Cooperation with the Reformed Church in the United States & the Presbyterian Church in the United States of America! EDITOR IX CHIEF: Rev. MICHAEL TÓTH, 8016 Vanderbilt Avenue Mindennemű közleménvek vagy előfizetési és hirdetési dijak :: a felelős szerkesztőhöz küldendők. :: Tel. Cedar 4237 Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Editor’s Address: 8016 Vanderbilt Ave. Detroit, Mich. = Tel. Cedar 4237 SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE. Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. ^-----------------------------------------------------------------------------------------------/ /------------------------------------------N KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Papp Károly, Lackawanna Laky Zsigmond. New Brunswick FELELŐS SZERKESZTŐ: TÓTH MIHÁLY, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE. _________________________j E " RDEKES CIKKET IRT az Amerikai Magyar Népszava egyik utóbbi számában Ludwig Ernő fökonzul, akit az amerikai magyarság előtt nem kell külön bemutatni. Ismerteti azt a munkát, amelyet a “vallási kisebbségek jogainak Amerikai bizottsága” nevében Rev. S. W. Beach princetoni theol. tanár, Rév. Chas. E. Schaeffer, a Reformed Church beim, bizottságának főtitkára s egy angolországi lelkész végeztek Erdélyben, megvizsgálván az ottani református, lutheránus, unitárius és róm. kath. egyház helyzetét, szemben a román államhatalom intézkedéseivel. Mi már bőséges ismertetést adtunk erről a munkáról, de örvendetes dolog, amikor nem csak szoros értelemben vett egyházi emberek fejezik ki köszöne- tüket a nagy értékű szolgálatért. A jtres- biterian egyház és a Reformed Church e két kiváló embere a magyar kisebbségek szempontjából ismét nagyon értékes munkát végzett. Újból a világ elé tárta azt a siralmas állapotot, amelyben erdélyi testvéreink szenvednek. És ha arra gondolunk, hogy a vizsgálatot egy olyan bizottság nevében végezték, amelynek tagjai között ott van az Egyesült Államok egy volt elnöke: Mr. Taft, egy volt külügyminisztere : Mr. Lansing, Mr. Polk államtitkár és mások a legelőkelőbbek közül, — el kell ismernünk, hogy az ő munkájuk nem lehet közömbös reánk nézve. Az ő állandó testvéri érdeklődésük, szeretetök előbb-utóbb meg fogja teremni az óhajtott gyümölcsöt: erdélyi testvéreinknek tényleges lelkiismereti szabadságát. Valóban igaza van Ludvig Ernő főkonzulnak, amikor cikkét igy fejezi be: “A mi részünkről nagy és őszinte hálával tartozunk a fenti bizottságnak és a kiküldött tagoknak, hogy önzetlenül magukra vállalták az ezen áldatlan misszióval járó fáradalmakat.” NIVERS1TY OF DAYTON név alatt hatalmas méretű, katholikus egyetem MEGJEGYZÉSEK működik Daytonban, amely intézményről érdekes cikket olvasunk a Szabadság hasábjain. Ismerteti a cikk ennek az egyetemnek a keletkezését, működését és elmondja, hogy ujahhan a magyarságot érdeklő uj intézkedések történtek ez intézet falai között. Tekintettel arra, hogy Amerikában mintegy 50 róm. kath., és vagy 15 gör. kath. magyar gyülekezet van, az egyetem tanácsa elhatározta, hogy a jövő iskolai tanévre a magyar nyelv és irodalomnak, valamint történelemnek tanszéket állit, az egyetemi ifjúság között magyar clubot létesit a magyar nyelv gyakorlati istápolására. örömmel vesszük tudomásul ezt az intézkedést és ha kath. honfitársaink vezetőinek része van ebben: nagyon jó utón indultak el ahhoz, hogy a magyar gohdölatot Amerikában ’is istá- polják s a magyarság igazi érvényesülésének útját egyengessék. Fiaink felsőbb fokú s magyar szellemű nevelésére van szükségünk ahhoz, hogy az amerikai magyarság kiemelkedjék mostani helyzetéből s szavának valóban súlya legyen Amerikában s igazán javára válhassék szülőhazájának is. Gratulálunk kath. vallásu honfitársainknak ehhez az intézményhez, — s egyúttal jól eső érzéssel állapítjuk meg, hogy mi már régen elindultunk ezen az utón. Bloomfielden, Lancasterben, Daytonban mintegy 50 magyar ifjú tanulja szorgalmasan a magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, földrajzot, stb., és pedig külön magyar tanárok vezetése alatt. Az amerikai magyarság ezeknek a fiuknak a vállain fog igazán felemelkedni és érvényesülni, csak a szülőknek legyen gondjuk arra, hogy fiaikat ezekbe az intézetekbe küldjék és ne olyan helyre, ahol magyar dologról nem hallanak semmit. DUSZTÁK GYERMEKEINEK nevelése nagy nehézségekbe ütközik itt Amerikában. Azokban az államokban, ahol nagy lakatlan területek vannak, különösen a nyugati hegyes vidékeken, a közoktatásnak nem csekély nehézségekkel kell megküzdenie. Vannak kerületek, ahol nem ritkán egyetlen család gyermekei számára tartanak tanítót. Nevada állam megengedte, hogy olyan helyen is felállítsanak iskolát, ahol a népszámlálás szerint öt gyermek van és fenntartja az iskolát akkor is, ha legalább három iskolába járó gyermek van a területen. Arizona államban iskolai kerületet szerveznek 10 gyermek számára. Wyoming államban iskolákat állítanak fel olyan helyeken, ahol nyolc tanulót lehet találni. Utah államban, ahol a vidék közélete jobban ki van fejlesztve, mint az Egyesült Államok bármely más vidékén és az iskolákat szokatlan mértékben központosítják, 2500 gyermek számára 125 olyan iskola van, ahol egy tanitó működik, tehát átlag minden 20 tanulóra jut egy iskola. New Mexico közel 700 elszigetelten álló iskolát tart fenn; Wyoming körülbelül 1200-at és Arizonának 4000 tanuló számára van 270 iskolája. T APUNK EGYIK HŰSÉGES olvasója felhívta figyelmünket egy időközi sajtótermék neveletlen, durva támadására, amit beteges idegzetű szerkesztője intézett lapunkkal kapcsolatban ellenünk. Ez a testvérünk arra kér bennünket, hogy ne engedjük magunkat s “vágjunk visz- sza. ” Hát nem tesszük. Nem vágunk vissza. A függetlenkedők idegroncs vezetőjét, aki szellemileg is, lelkileg is rokkant, ma már mindenki ismeri és éppen azért senki sem veszi kbmolyán. Miért vegyük mi komolyan? Nem, kedves testvér, nem vágunk vissza. Mi ennek az időközönként megjelenő sajtóterméknek a szerkesztőjére nem haragszunk. Véle szemben bosszúra nem gondolunk. Mi őt csak sajnáljuk!
