Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-02 / 18. szám
4. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 18-ik szám doskodjék iskolai tankönyvekről és készítse elő azoknak 1926 nyarára leendő közös kiadását. Bizonyára közfeltünést fog kelteni a mexicói egyházalakulás hire. Keleti egyházmegyénk felvette az uj egyházközséget, mely igy amerikai magyar reformá- tusságunknak első kísérlete lehet a kiil- misszió terén. De csak úgy, ha minden erőnkkel támogatjuk is ottani s végtelen nagy nyomorban élő testvéreinket. Ez ügyre majd visszatérünk. Az egyházakon kívül lelkészi karunk is szaporodott: nyugati közgyűlésünk vette fel Krisztus szolgái közé, ünnepélyes és megható istentisztelet keretében, Hospo- dár Balázs tonawandai rendes és Kovács Károly east-chieagoi helyettes lelkészt. Mindkettőjüket megvizsgálták hittani készültségük felől és nyilvános vallástételük szolgált felvételük alapjául. Hospodár Balázs az elmúlt évet a laneasteri református, Kovács Károly pedig a chicagói presbiteriánus szemináriumban töltötte. A kegyelemnek Istene szentelje meg őket és tegye egyházunknak hűséges és hasznos munkásaivá! Bármennyire szeretném is, még sem lehet mindent elmondanom, mi gyűléseinken történt. Még csak egyet említsek meg, s ez az, hogy több idő kell tárgyalásainkra. A keleten egy nap, a nyugaton két nap, nem elég ügyeinknek alapos megvitatására. Később elég lesz ; de most még minden vonalon folyik az átalakulás, az uj berendezkedés, változott viszonyainkba beilleszkedés. Ilyenkor még káros a sietés. Egyházmegyéink vezetése az uj évre is kitűnő kezekbe került. Keleten megmaradtak a régi tisztviselők: Takaró Géza elnök, Kovács Ferenc jegyző, Komjáthy Ernő pénztárnok. A közép egyházmegyében Horváth Sámuel maradt az elnök, Melegh Gyula lett a jegyző és Kerekes Béla a pénztárnok. A nyugaton az uj elnök : Boros Jenő, az uj jegyző: ifj. Kalas- say Sándor; Újlaki Ferenc titkárnak ez a második éve; pénztárnoknak is megmaradt Pecsők Pál, úgyszintén ügyésznek Kováchy M. Andor. De hadd végezzem beszámolómat annak kijelentésével, hogy ha egyházmegyei életünkben a fenti két fogyatkozással talán mindazt megmondtam, mi javításra vár: viszont a megemlített haladással távolról sem mondtam el mindent, a mi szépet, jót és dicséretest tapasztaltam közgyűléseinken. Ha hát összesitést akarunk: jövőnk felé a legszebb reménységekkel tekinthetünk, mert bár még mindig tökéletlenek vagyunk, de végre ko- molylyá lett bennünk a törekvés, hogy legyünk tökéletesek, miként a mi meny- nyei Atyánk is tökéletes. A gyűlések munkájából az ő nevére szálljon minden tisztesség ! Tóth Sándor. JUBILEUMI ÉV Lapunk olvasói bizonyára többször hallották, vagy olvasták már, hogy római katholikus atyánkfiái római zarándokutat terveznek a végből, hogy az 1925-ik, tehát a jubileumi évben, személyesen vehessék át a pápa kezéből az áldást. Ez az esztendő ugyanis a római katholikusok szerint jubileumi év, tehát szent év. Jubileum azt jelenti, hogy öröm. Öröm év vagy szent év a katholikusok szerint minden 25-ik esztendő, tehát minden száz évből négy. A legutóbb 1900-ban volt, a legközelebbi 1950-ben lesz. Karácsony estéjén kezdődik. Ekkor a pápa fényes kísérettel a Szent Péter templom úgynevezett “aranykapuja” elé megy, amely be van falazva, a befalazott kapura néhányat arany kalapácscsal reá üt s akkor hirtelen kibontják a befalazott részt s azon keresztül vonul be elöl a pápa, utána fényes kísérete. Kihirdeti az általános búcsút, vagyis mindenkinek, aki megfelelő penitenciát tart gyónás nélkül elengedtetnek nem örökké tartó büntetésekkel sújtott bűneinek büntetései. Ennek a bünbocsánatot hirdető intézkedésnek hatálya a múlt év december 24-én kezdődött és ez esztendő december 24-ig tart. Eddig lesz kibontva az aranykapu, ekkor aztán befalazzák és csak a következő 25-ik esztendőbe fordulva nyílik meg ismét. Régebben minden 50-ik év volt csak jubileumi esztendő. Ez is azt bizonyítja, hogy ez a jubileumi év a zsidó jóbei év hatása alatt keletkezett szokás. Hogy milyen a zsidó jóbei év, vagyis a kiirtzengés esztendeje (jóbei azt jelenti: kürt), azt megtudhatni Mózes harmadik könyve 25- ik részéből. Az 1925-ik esztendő szent év tehát a római katholikus hivő lelkek számára. Vájjon hányán fogják bűneik megbánására s uj élet kezdésére szentelni? Mi reformátusok nem tulajdonítunk földi halandónak olyan jogot, hogy t. i. a bűn büntetését elengedhetné, hanem valljuk, hogy az Ur Jézus, ami Idvezitőnk tökéletesen megváltott minket a bűn büntetésétől is. De nem azokat, akik a szájokkal vallják, hanem, akik szivökben erősen elhitték, hogy ők a Jézus Krisztus megváltottai. Mi reformátusok ezt hisszük és valljuk. Tehát nekünk nincs szükségünk szent évre. Már csak azért sincs, mert a mi felfogásunk szerint minden esztendő és minden idő Szent, amikor a bűnös lélek megsiratván bűneit, megragadja az Isten bűnbocsátó kegyelmét, a mi megjelent az Ur Jézus Krisztusban. A mi felfogásunk szerint a kegyelem ajtaja nyitva áll mindenkor a bűneiből valóban megtérő lélek számára. Én hozzám jöjjetek — mondja az Ur Jézus. Ő hozzá és ne máshoz! Ő hozzá pedig mindenki egyenesen, közvetlenül mehet. Halljátok csak igy szól: “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és meg- terheltettetek és én megnyugosztallak titeket!” GÖNCZY BÉLA. A világ egyik leghíresebb zenekö'.tője: a lángeszű Haydn József volt. Ő maga beszéli el, hogy ha zeneszerzői munkája közben megakad és nem megy a dolog, — imádkozik és énekelget; kevés idő múlva újra munkájához lát és vígan megy a dolog. Halljátok ezt ti zugva-morogva dolgozó atyánkfiái? Megálljunk csak fiatalság (Calvin Coolidgeról, a húsvéti kalapról, meg a rózsabokor őrségéről.) Talán olvastátok, hogy husvét hétfőjén volt Coolidge elnök meghalt fiának születésnapja, örömnek és játéknak napja szokott volt ez lenni a komoly Coolidge családban. — Az idén is az volt. — Az elnök kinyitotta a Fehér Ház kertjének kapuit és partyba hivta Washington fiatalságát. Megtartotta örömünnepnek a szokott kedves napot. Ha már nem lehetett az övé, a mások örömünnepévé tette. Nem gondoljátok, hogy a legtisztább örömtől dobbant meg az elnök fiának a lelke a másvilágon, mikor látta, hogy születésnapján annyi boldog fiatal szem ragyog és az öröme és boldogsága tovább él a mások szivében? Nem gondoljátok, hogy ennél keresztyéniebben és szebben nem emlékezhetett volna meg az elnök fiatalon elment fiáról? Legtöbbször a szenvedés és csapás tanít meg minket, hogy a legtisztább boldogság nem a mi örömünk, hanem a mások általunk szerzett öröme. Ez a titka minden boldogságnak; ez a titka a Jézusi életnek. De elérhetjük-e ezt, ha nem tudunk lemondani ? A húsvéti kalap. Kíváncsian várta egy sereg riporter, hogy milyen kalapban és ruhában megy az elnök és felesége husvétkor a templomba. A tavalyiban mentek. Yan elég kalapom jó állapotban, miért vegyek újat? Ez volt Coolidge elnök álláspontja.
