Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-25 / 17. szám
4. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 17-ik szám VASÁRNAPI ISKOLA XVIII LECKE MÉRTÉKLETESSÉG. Dániel 1:1-20. Május 2. BIBLIA OLVASÁS: Az egyszerű életmód hasznai. Dániel 1:8-17. Az ellenség hatalma. Zsoltár 10:1-12. A bűnösök útja. Példa 23:29-35. A bűn terjedése. Ézsa. 5:11-23. A mértékletesség másokért. 1. Kor. 8:1-13. Jézus megkisértése és a kisértő felett való győzedelme kevés értékkel bírna reánk nézve, ha nem volna életünk mértékletes, a bűn felett győzedelmeskedő. Mértékletesség, ön- korlátozás magasan álló tulajdonsága a jellemnek. Korlátozás nélkül egyes egyén, család, sőt egy egész nemzet az összeomlás örvényébe ziíhan. A ki elveszti az egyensúlyt, tönkreteszi életét, s úgy jár, mint a mozdony, mikor kisiklott a vágányból. Ne gondoljuk, hogy csupán az iszákosság- ra szól ez a lecke. Igaz, hogy az italnak túlságos használata a legtöbb életet tette már tönkre, a legtöbb gyermeket fosztotta meg felsőbb neveléstől, a legtöbb családi körben vetette el a háborúság magvait. Hanem a mértékletesség egy egész életre kiható, irányitó és korlátozó erő, amiről tanít a szent lecke. Mértékletesség a beszédben. Légy mértékletes és vigyázó a te beszédidben és a te cselekedeteidben. A szó olyan könnyen elröppen a mi ajkunkról, mint a lágy szellő tova suhanássa. Nem is gondolunk arra, hogy minden szó egy-egy elejtett magocska, amely előbb vagy utóbb meghozza szép virágát vagy tövisét számunkra. Nem is gondoljuk meg a szó kiejtésekor, hogy a beszéd, azon díszes, vagy dísztelen öltözet, amely a gondolatot, vagy szivünk érzését beburkolva, állitja mások elé. Bizony a meggondolatlan szó igen sok könnyet okozott, sok szivet megsebzett, sok életet az őrvény szélére juttatott. A leckénk az ifjú Dánielt állitja elénk példaképen, aki távol édes szülő hazájától, fogságban szenvedett, de megőrizte az édes anyai tanítást, az atyai figyelmeztetést és az Istennek parancsolatait. Mértékletesség a cselekedetben. Emlékezünk mág arra, amikor Jézus olyan szépen, szelíden kérte az ő tanítványait “vigyázatok”. A rossz cselekedet, a rosszindulat a mérték- letlenség éktelen kihajtásai. És mégis feltűnően sok azoknak számuk, akik rossz cselekedeteikkel még dicsekesznek is. Pedig az inkább az életnek egy szégyenfoltja, amit bármiképen is akarnak szépíteni, nem lehet, mert le pereg arról minden máz, amit reá tapasztanak, hogy mások lássanak, s aztán elkerüljék a rossznak cselekedőit. Van egy szép madár, a páva, mely tisztaságáról nevezetes. Ennek a madárnak az a tulajdonsága, hogy inkább megfosztja magát szépségétől, de foltot nem enged magán. Minden cselekedet egy-egy gyümölcs, ami életünk fáján terem, most már az a kérdés, ép, egészséges-e a gyümölcs, vagy pedig férges, mely idejekorán lehull. Idvezi- tőnk is hasonló értelemben tanított, amikor mondotta: minden fa az ő gyümölcsétől esmér- tetik meg: valamely fa jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatok és a tűzre vettetik. Igyekezzünk tehát arra, hogy gondolatunk és beszédünk, sőt a mi egész életünk úgy folyon, úgy tündököljék, hogy mindenek megismerjék, hogy mi mindnyájan Krisztusnak hü követői vagyunk. Mértékletesség a barátságban. A gyermekek társaságána kolyannak kellene lennie, mint egy szép virágos kertnek. A gyönyörűség és öröm harmatcseppjének ott kellene tündökölnie a legszebben. És mégis a legtöbb gyermek ott válik tövissé, ott sarjadzik ki rajta a dud- vának mérges hajtása. A gyermek tapasztalat utján tanul meg óvakodni a tüztől, mely megsüti gyenge testét vagy óvakodni a veszélyes szerszámoktól, ami veszélyezteti éltét. Éppen úgy kellene óvakodni a rossz társaságtól, addig, amig idő van arra, hogy megóvjuk magunkat és megtartsuk magunkat az Isten dics "ségére. Mértékletesség szerint járjunk, minden mi utainkban, mert önkorlátozás nélkül nincs ereje, biztos meghatározása életünknek. Tanulság. A jó nevelés többet ér a királyok kincseinél. A leghatalmasabb az, aki önmagán tud uralkodni. A jóságos Isten ad böl- cseséget, használjuk azt az ő dicsőségére. A vallás egy vezető, irányitó és formáló erő, de csak azoknak, akik nem szégyenük azt gyakorolni minden körülmények között. Kérdések. Miről tett Dániel fogadást az ő szivében? Mi a különbség a tiszta és tisztátalan élet között ? Vonj párhuzamot a kompasz és a mértékletesség között. Miben kell mértékletességet gyakorolnunk? Miért mondotta Jézus: Boldogok a tiszta szivüek ? ARANYIGE: És Dániel eltökélé az ő szivében, hogy magát ne fertéztetné, a király ételei részével és az ő boritalával. Dániel 1:8 HORVÁTH SÁMUEL CSENDES ÓRA MEGNYUGVÁS IMA. Isten, édes jó Atyám! Hálát adok néked a veled való együttlét áldott, csendes óráiért, a nyugalomnak áldott napjáért, a vasárnapért. Napsugárul, üdítő harmatul, adtad te a vasárnap csendes óráit. Egy darab földre szállított mennyország az. Ablak, amely megnyitja előttünk az örökkévalóság áldásait, feltárja üdítő levegőjét. Atyám! te tudod, mit jelent a hét, mit jelent a fáradsággal, munkával, csalódással, nevetéssel és könnyel, veszteséggel és nyereséggel, napsugárral és sötét homálylyal telitett hat nap. Tudod, mert figyeled harcunkat, szemmel kiséred életünket. Tudod, hogy mit jelent a hét és azért küldöd a pihenés, a veled való együttlét csendes óráit, hogy uj erőt, felfrissülést, megnyugvást nyerve távozhassunk színed elől a harc folytatására. Uram, a Jézus nevében kérlek, tedd ezt a csendes órát áldás forrásává. Add éreznem bűneim súlyát, de add megkóstolnom bocsánatod, kegyelmed édességét is. Igéd által emelj feljebb, mind feljebb a bűn gyászos éjiből. Add meg azt a kegyelmet, hogy megújulva, igazulva távozhassak el színed elől, Jézusért, Amen. TANÍTÁS. JÓB : 1 : 21. “Az Ur adta, az Ur vette is el. Áldott legyeit az Urnák neve!” Ha semmi mást nem hagyott volna Jób, csak ezt az egy bizonyságtételt, akkor is örökké hálás lehet iránta az utókor. Méltó, hogy az Urnák a Gecsemáné kertben mondott szava — “Legyen meg a Te akaratod” — mellé állítsuk. Amint a fénylő arany a tisztitótüzből, a drágakő a föld belsejéből, a drágagyöngy a tenger mélyéből kerül elő, úgy jön ez a bizonyságtétel a szenvedés mélységéből, a testi, lelki fájdalmak tüzéből. Jön, hogy minden nemzedék szenvedőit megtanítsa a megnyugvás áldására. Semmire sincs ta'án nagyobb szükség, mint megnyugvásra. Mert semmi sem általánosabb, mint a megpróbáltatás, szenvedés, csalódás, köny. Alig van ház, ahol ne volna üres szék, az elhöllözöítnek he'ye, ahol egy-egy eltört játékszer, ruhácska, emlék, fel ne idézné az elhalt kedvesnek emlékezetét. Ott vannak a ha'álnál sokszor keserűbb megpróbáltatások, a csalódások, lemondások, reménységek, álmok temetése. Előbb vagy utóbb, de minden ember találkozik a szenvedéssel és nincs más kivezető ut, mint meg- tanu’ni a Jób megnyugvásának titkát: “az Ur adta, az Ur vette is el. Áldott legyen az Urnák neve.” Mi a megnyugvás? Nem könnyelmű, hányi-ve!i semmibe vevés. nemtörődömség, de nem is a változhalatlan előtt reszkető a'akka1. összeszoritott fogakkal való meghódolás. Nem ilyen kénytelen kelletlen való beletörődés a megnyugvás. Hanem az, amit Dante igv feiez ki: az Ő akaratában van a mi békességünk! Szabad és szeretetből fakadó meghódolás az Isten akarata előtt. Mi a megnyugvás alapja? Először is az a gondolat, hogy az “Ur adta”. Ugyanaz a kéz foszt most meg, amelyik azelőtt megajándékozott. Az Úrtól kaptunk mindent, de úgy kaptuk, hogy a tu’ajdonjog az Űré. A miénk
