Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-18 / 16. szám
4. oldal Amerikai magyar reformátusok lapja 16-ik szám MEGÁLLJUNK CSAK FIATALSÁG! (A célokról, amikért érdemes élni és meghalni.) Arra a kérdésre, hogy mi az a munkatér, amelyen manapság a legérdemesebb dolgozni — Dr. Robert E. Speer, a Presbiteriánus Egyház külmissziójának világszerte hires titkára a következő feleletet adta: “Ha keresztyénné tudnánk tenni a nyugati világ kereskedelmi és politikai viszonylatait, azért érdemes volna élni és meghalni. Ha keresztyénné tudnánk tenni a fajok egymáshoz való viszonyát, ezért érdemes volna másodszor is meghalni.” Keresztyénné tenni társadalmunkat, keresztyénné tenni világpolitikánkat. Ez a két cél, amit összegezni lehet egyben: Isten országát megvalósítani, nem csak az egyes lelkekben, de az élet minden viszonylatában. Ezért élt és halt meg Jézus Krisztus. Ezért érdemes élni és meghalni nekünk is. A pogány világ. Hát pogány a mi társadalmunk? Szin- leg nem, talán mint egyes emberek sem. De figyeljetek csak mit mondott nemrégiben az egyik vezető gyapjuszővő gyár milliomos tulajdonosa: “Az üzletnek semmi köze a valláshoz és a vallásnak semmi köze az üzlethez.. Foglalkozzanak a papok a vallással és hagyják az üzletembereket foglalkozni az üzlettel.” — Tudja ez a gyáros, hogy mi a vallás? Pedig tudnia kellene. A vallás nem más, mint viszonyunk az Istenhez és viszonyunk az embertársainkhoz. “Szeresd a te Istenedet. ... és szeresd a te felebarátodat....” Aki képes kis gyermekek ezreit halálra dolgoztatni, milliókat gyűjteni embertársai révén, az a kérdés, hogy ez az ember lehet-e keresztyén, Jézus követője? El tudjátok-e képzelni Jézust, mint egy ilyen milliomost? Ha nem, úgy ennek a gyárosnak szüksége van megtanulni, hogy mit jelent Jézusban hinni. Gondoljátok, hogy Jézus belekeveredhetett volna a Tea Pót Dome botrányba? Hogy Jézust pénzen meg lehetett volna vesztegetni? Ugye nem? Azért pogány a mi társadalmunk, mert se kereskedelmi, se politikai viszonylataiban nem követi Jézust, mert a vallást el akarja választani az élettől. Mikor a vallás nem más mint élet; a keresztyén vallás: jézusi élet. És a világpolitika? Gondoljatok a világháborúra, a Ruhr elfoglalására , Magyarország szétdarabolására, Morgan egyeduralmára. Pogányságukat még csak nem is szokták keresztyén szóruhákba öltöztetni. Nem ez a pogányság-e mai korunk oly sok bajának, szenvedésének, kérdésének oka? Mit tehetünk mi? Mindent! Ha hiszünk és akarunk. Ha ennek élünk. S egy fiatalember elképzelhet-e magának nagyobb lehetőséget, nagyobb munkateret, érdemesebb életcélt, mint ezt? A világot Jézus képére átalakítani. Dr. Speer ezt találja a legnagyobb célnak. Találhat-e valaki nagyobbat? Ha keresni akarunk magunknak célt, ami igazán érdemes, amiben hinni tudjunk, amiért meghalni is képesek legyünk, kell, hogy több legyen az, mint mi magunk vagyunk. Mi célja lehetne meghalni önmagunkért ? Mily szegény ember az, aki önmagánál nem lát tovább, egy elhulló falevelet néz csupán és nem látja a végtelen világot. Azt kérditek, mit tehettek ti? — Kezdjétek el a körben, ahol éltek: otthon, az iskolában, a boltban ahová jártok, a munkában, ahol dolgoztok. Kezdjetek Jézus szerint élni. És ne alkudjatok meg, ne engedjetek senkinek. Győzéttelc meg a világot — a ti kis társadalmatokat — hogy ez a legjobb, a magát legjobban kifizető életmód és követni fognak benneteket, ha látni fogják, hogy tényleg úgy van. Kezdjétek ma. És ki tudjt holnap nem ti lesztek-e ennek az országnak uj Lincolnjai? (Sun Yat Sen-ről, a siker titkáról és a hegyeket elmozdító hitről.) Hallottatok Sun Yat Sen-ről? Unokáink, mint a század elejének egyik legérdekesebb alakjáról fognak róla beszélni. Képzeljetek el egy embert, aki egyedül, fegyvertelenül, hadsereg nélkül elindult harcolni a világ legrégibb uralkodó családja ellen, a hagyományokat, régi formákat imádó Kínában. Elindult a kínai fal ellen fejjel — és a különös az, hogy nem az ő feje tört be, de a kínai fal kezdett omladozni és összedült az istenként tisztelt császár trónja, felébredt ezeréves álmából 300.000.000 ember. Felébredt Kína, felébredt egész Ázsia és az örökhó hazájától le a trópusokig, a régi önkény uralkodók remegve várják, hogy mikor alkonyul már nekik is, földi Isteneknek.. Mi volt sikere titka? Eltekintve a külső körülményektől, a korhadt kínai császárság gyöngeségeitől — a siker titka az emberben volt. A siker titka A siker, vagy a sikertelenség mindég mi bennünk van. Kérdezd meg magadtól mit akarsz elérni? Megdönteni a kínai császár uralmát? Egy Fordot szerezni? Iskoládat jól elvégezni? Vagyont gyűjteni? Boldogitni a világot? Fogj neki és dolgozz érte! Csak azért az egyért. Ne akarj sok félét, az egy célodért gondolkozás nélkül áldozd fel a többit. Mindig az lebegjen előtted: az az egy cél. Minden más ut legyen hozzá. Ez dr. Sun sikerének a titka, ez lesz a tiedé is. De fel tudsz-e adni mindent az egy kiválasztottért? Ha hiszel benne, igen. Ha hiszel igazságában, értékében, életet betöltő nagyságában. Ha egészen hiszel benne. A hit, mely hegyeket mozdít. Minden siker mélyén ilyen hit az anyaföld. Ebből a hitből nő ki a siker fája, gyökerei ide ereszkednek le: a kitartás, a szenvedni tudás, a, bátorság, az Ön- feláldozás. Milyen hit kellett ahoz, hogy valaki megmozdítsa ezeréves álmából a kínai birodalmat? Hogy megdöntse Ivina császár Istenének trónját? Azt hiszitek, nem könnyebb lett volna hegyeket elvinni helyükből? Csak a teljes hit tesz nagy dolgokra, sikerre képessé. Ha ez a hit nincs célod mélyén, el azzal a céllal. Ha nem tudtok bízni benne: nem lehet méltó arra, hogy ráadd az életedet. Nem elég egy akármilyen célért dolgozni, kell hogy a cél értékesebb legyen neked, mint az életed, kell, hogy teljesen tudj hinni benne. Akkor sikerülni fogsz a legnehezebb dologban is, mint dr. Sun sikerült. Dienes Barna Wesleyt, a nagy angol evangélistát és prédikátort, kinek nevéhez a methodista egyházak megalakulása fűződik, egy alkalommal megkérdezte valamelyik női hallgatója, hogy abban az esetben, ha biztosan tudná, hogy másnap éjjel tizenkét órakor meg fog halni, hogyan töltené el a hátralevő id t. “Hogyan, aszonyom? — felelt Wesley — csakúgy, mint ahogyan most szándékozom azt felhasználni. Ma este elmennék Gloucesterbe prédikálni s ugyanott prédikálnék holnap reggel, holnap délelőtt átlovagolnék Tewksbury- ba s délután ott prédikálnak. Etefelé átmennék Martin barátom házához, vacsoráznék, beszélgetnék és imádkoznám a családdal együtt s aztán 10 órakor pihenőre térve, telkemet az én mennyei Atyámnak ajánlanám, hogy lefeküvén fáradtan, pihenésre, felébredhessek majd dicsőségben.” Mindnyájunknak, mindig készen kellene lennünk hogy életünk kötelességeit hűségesen végezve, a halál ne döbbentsen meg, ne találjon váratlanul bennünket.
