Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-02-09 / 6. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. I A magpr Sian h foánpi j Ladies’ Society Rovatvezető: Nt. Kovács Andor Ieechburgi ref. leik. i<t/tflisfíts<trts IDEGENBŐL HATALMAS HONLEÁNY. Ennek a hatalmas és gazdag országnak történetét lapozgatva s alkotmányait taulmányozva sok mindenről megemlékeznek a mai magyar kálvinista asszonyok és leányok. Többek között a nők polgárosító tanfolyamán, melynek vezérlő lelke mindig biblikus, úgy találtam, hogy erre vonatkozólag csillogó példával szolgál nak nekünk az ő Testámentomban megirt Ruth asszony könyvének első része 16, 17-ik versei. Nem kell meg ijedni, mert nem azt akarjuk, hogy a ki polgárosodik ne legyen magyar; sőt inkább célunk az, hogy minden egyenes lelkű, magyarul beszélő, de fogadott hazáját szerető kálvinista nő, aki nem itt született de elérte a 21 évet, vegye ki a polgárlevelét. Ilyen eddig nagyon kevés van, mert az a téves felfogás uralkodik, a kinek férje polgárosodik annak felesége is polgár lett azonnal. így volt ez 1922 szeptember előtt, de azóta másképen intézkedett a törvényhozás ebben a tekintetben. Most már a nőknek is külön kell polgárosodniok. Milyen visszás állapot keletkezhet abból, hogy az édesapa mint családfő polgár, igy gyermekei is mert itt születnek polgárok, de az édesanya a ki féltő gondal őrködik az egész vándor család felett,...az édes anya legyen a családnak az egyedüli tagja aki nem polgár? Olyan ez mint a félen épitett város. A fent említett részben Ruth asszony, mint özvegy, a moabiták közűi elvándorolni készül Naomival, ki tiz esztendőt töltött Moáb mezején: de aki férjét és két fiát elvesztvén visszavándólról Betlehembe, Juda vá-' rosába. Ruth a pogány moabiták leányai között neve- kedett és mégsem cselekedett úgy mint a többi. Hamarosan megtanulta annak a háznak rendjét a hová férjhez ment és hamarosan megismerte annak a családnak igaz Istenét akit Elimélek és Naomi tiszteltek még az idegenföldön is. Ami ennél is csodálatosabb elválasztotta magának azt a nemzetséget amelyet még nem ismert csak hallásból tudott valamit felőle. Feltételezhető, hogy Naomi soha semmi gonoszt nem mondott az ő nemzetségéről a két menye előtt. De hogy ka- tekizmusi osztályba fogta a két fiatal asszonyt, a mellett sok minden tanúskodik. Naomi mint a megszedett szőlő úgy indult hazájába. Két menye elkísérte a határszélére. Itt azonban megállották, összeborultak, búcsúztak, sírtak a három özvegyek. Naomi kérte őket, hogy térjenek vissza kiki az ő anyjának házához és ki-ki az ő istenéhez a bálványhoz. Az ifjú özvegyek csak nem akartak visszatérni. Végre az egyik, Orpa engedett Naomi kérésének és miután újból megcsókolták egymást visszatért. Rut- hot is kérte Naomi, hogy menjen a másik után és legyen boldog azon a földön a hol született, örvendezzen és vigadjon úgy, mint a többi fiatal özvegyek szoktak, mert ő már öregebb és öregebb és öregebb lesz minden nap, nem igen biztathatja semmi nagy jövővel, ha követné is őtet. De Ruth, aki erősen elhatározta magát arra, hogy nem marad el Naomitól, könnyes szemeit felnyitva reá tekint a szerető anyósra, karjait kitárva átöleli azt, újból és újból megcsókolja s többé nem ri- mánkodó hangon de határozott tónusban igy folytatja: “Ne kérj engem arra, hogy elhagyjalak tégedet, mert ezt soha nem teszem meg! Ahová méssz énis oda megyek; ahol te lakói énis ott lakom: legyen a te néped az én népem és a te Istened az én Istenem! Ahol te meghalsz, ott haljak én meg és ott temet- tessem el. Semmi más csak a halál választ el tőled. Határtalan szeretettel párosult igaz vallástétel és intenczió! Uj nemzetséget, uj hazát választ melyet nem ismer. De azt az élő Istent akarja teljes életében szolgálni AKIT már a szerető anyai szivén keresztül jól ismer. Oly földön kíván élni és meghalni melyet a gondviselő igaz Isten ismerete tett naggyá és félelmessé más népek között. Azt kívánja, hogy az ő csonjai és porai is ott nyugodjanak, ahol a többi választottaké Válaszúton volt Naominak menye Ruth és ő határozott. Körűi gyalogolta a Holt Tengert, által ment a Jordán vizén, Juda magas hegyein keresztül egyenesen Betlehembe tartott. Itt a gazdag Roáz tallóján elébb csak kalászokat gyűjtögetett, majd felügyelője lett az egész mezőnek s később felesége Boáznak. De a mi leg- csudálatosabb és legdicsőségesebb, hogy szép — szép nagyanyja lett a mi Urunknak a Jézus Krisztusnak. Ez az idegenből lett hatalmas honleány nem volt zsidó, de pogány eredetű és mégis ezt választotta ki az Isten gondviselő hatalma és elhívta messziről, mint választott edényét, az ö dicsőségére. Nem kívánja azt itt senki mi tőlünk, hogy elhagyott hazánkat és nemzetünket vessük meg, felejtsük el. óh, nem. Százhuszonhárom estetben voltam már tanúként beidézve a polgárositási törvényszék elé és tudom, hogy aki elhagyott hazája ellen csak egy becsmérlő szót is mert szólni, Judge King azt elmarasztalta, megfeddette és kioktatta a nyilvánosság előtt szégyenkőre álitotta. Csak akinek szivében szeretet lobog az elhagyott haza és szerencsétlen gyermekei iránt, aki képes elfeledni minden bánfáimat vagy ott leélt szenvedést és tiszta lelkiismerettel vallja az Egyesült Államokat foga dott hazájának s ezt szeretni, ennek törvényeit megbecsülni hajlandó mondom...csak abból az idegenből lehet itt is hatalmas honleány. Tudják azt a bírák és kormányzók, hogy az Egyesült Államok csak addig lesz a modern gazdag Boáz búzatermő földje: csak addig szedegethetik itt idegen honleányok a kalászokat, csak addig lesz alkotmányos élet, mig a Bibliának igazságára lesz építve a törvény hármas pillárja. Bibliai vallls nélkül nincsen Törvényhozó Testület, nincsen Igazságszolgáltatás és nincsen lelkiismeretes Végrehajtó hatalom A vallásnélküli nép elvész, mivel nincs tudománya. Magyar Sionnak Leányai! Szíveljétek meg a fenti tanítást és minden magyar kálvinista nő legyen egy — egy Ruth, aki az ő “DECLARATION OF INTENTION” ját kösse egybe a “CONFESSIó”-val. Legyen hűséges az anyaszentegyházhoz és ezen keresztül szolgálja hűséggel fogadott Hazáját és uj nemzetét, mely arra van hivatva, hogy a dűledező Magyar Siont megsegítse.
