Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-02-09 / 6. szám
PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Publ. Office: 501 Mfrs. bldg., Pittsburgh, Pa. Editors address: Rev. A. Harsanyi, 1234 Wisconsin Ave., So. Hill Sta. Pittsburgh, Pa. Entered as second Class Mail matter on the 16th of April 1917, — at the P. O. at Pittsburgh, Pa. VOLUME XXV. ÉVFOLYAM. 1924 Febr. 9. No. 6. Szám. Washington és Lincoln. Irta: Harsányi Andor canonsburgi ref. lelkész. Lincoln Ábrahám Febr. 12. Febr. 12-ike és Febr. 22-ike nagy napok az Egyesült Államok történelmében. Csak e két dátumra kell tekintenünk és azonnal tudjuk, hogy LINCOLNRÓL és WASHINGTONRÓL van szó. E két dátum, vagyis e két férfiú születése nélkül Jul. 4-ike nem volna lényeges jelentőségű nap az E. Államok népére nézve. Ha Washington György kardját nem emelte volna fel a Coloniák védelmére, — akkor még ma is Anglia gyarégett a szabadság lángja s a legdrágább kincs előttük a haza szabadsága és egysége volt. S mindkét honszerető államférfiu vallásos érzésű egyén volt. Épen e miatt a vallásos érzés miatt tudták felfogni a szabadság mivoltát. Washington imádkozó Washington György Febr. 22. «EORGE WASHINGTON* mata lenne ez a föld, hol mi magyarok is menedéket és szabadságot találtunk az Ó világ nyomorúságai ellenében. Ha Lincoln nem kormányozta volna bölcsesség gel a polgárháború nehéz idejében az E. Államok hajóját, — ma nem volna egységes a nemzet, hanem több apró államból állana s Jul. 4-ike csak közönséges nap lenne az E. Államok népére nézve. E két államférfiunak jelleme tisztán mutatja nekünk az amerikai demokráczia erejét. Az egyik, — WASHINGTON, — gazdag, nemes arisztokrata családból származott, — a másik, — LINCOLN, — szegény földmives családnak szülöttje volt. Az első a lelki testi szabadságért harczolt, — a másik a köztársaság egységéért. Mindkét államférfiunak keblében erősen katona volt. Imáinak segítségével győzte le a zsarnokság katonáit. Imáival nyerte meg Istennek segítségét a harcztéreken. Valley Forge-nak olyan jelentősége van az amerikaiak szivében mint a Kálvária szónak a keresztyének szivében: a szenvedések útja. Az 1777-78 telén az amerikai hadsereg lerongyolódva, kiéhezve táborzott Valley Forgeban. A fehér havon piroslott a vér a lábnyomok után, mert a hadsereg fele része czipő nélkül harczolt. S e szánalmas kinézésű hadsereg nemcsak Britannia katonáival, hanem a téllel, Ínséggel, betegséggel és nyomorúsággal is szemben állott. Ilyen had T T '
