Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-08-09 / 32. szám

PUBLISHED EVERY SATURDAY. MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Publ. Office: 501 Mfrs. bldg., Pittsburgh, Pa. Editors address: Rev. A. Harsanyi, 1234 Wisconsin Ave., So. Hill Sta. Pittsburgh, Pa Entered as second Class Mail matter on the 16th of April 1917, — at the P. O. at Pittsburgh, Pa. VOLUME XXV. ÉVFOLYAM. 1924 Aug. 9. No. 32. Szám. Úrvacsora vételekor. 1. Kor. II. 28. Vasárnap urvacso- raosztás. Egyházunk tag­jai közzül — a nagy ün­nepek kivételével — igen kevesen járulnak urasz- talához. Egy-egy alka­lommal a gyülekezeti lé- lekszámnak még 2 száza­léka sem. Miért a távol- maradás? Mi az oka an­nak, hogy amit az első keresztyének életük leg- áldottabb helyének tekin­tettek: az urasztalát, ma oly sokan kerülik? Hallottam a ko­moly ellenvetést: “mél­tatlan vagyok, hogy az urasztaiánál megje­lenjek.” Minden bizonnyal, Pál apostol szava: “Próbálja meg az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyák abból a pohárból” — nagyon komolyan hangzik és helyén való, ha valaki a komoly igéket, ko­molyan veszi. De én úgy vélem, hogy Pál apostol épen azokat nem akarta ez igékkel a szent vendégségtől el­riasztani, akik ezeket komolyan veszik. A korinthusbeliekhez írott első levél 11. része ar­ról értesít minket, hogy az első keresztyének között sokan voltak, akik az úrvacsorájával visszaéltek; az­ért tartja szükségesnek az apostol, hogy önvizsgálat­ra, ibűnbánatra intse őket. Az apostol ez intésének kö­vetkezménye, hogy urvacsoraosztást megelőzőleg a ke­resztyén egyházak bűnbánatot rendelnek. Am a bűn­bánat ideje nem öngyötrés ideje. Ennek az időnek va­lóságos jótéteménynek kell lennie rajtunk, amikor megvizsgálj uk magunkat a tízparancsolat, vagy a hegyi prédikáció, vagy 'az úri imádság tükrében; vagy összehasonlítást teszünk Jézus és magunk között. A bűnbánat nap­jai áldott napok, amelye­ket szorgalmatosán fel kell használnunk magunk megösmerése, megvizsgá lása végett. Ha ez a vizsgálódás arról győzne meg téged, hogy bűnös ember vagy, méltatlan arra, hogy az urasztalához járulj, — én Jézus nevében azt mon­dom neked, hogy épen azért szükséges hogy jöjj és az üdvösség reménységével, mert érzed méltat­lan voltodat, siratod bűneidet a vámszedővel melle­det verve szólsz: “Légy irgalmas nekem, szegény bű­nösnek.” Jézus igy hívogat: “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztallak titeket-” Jöjj hát te is édes atyámfia, sirasd meg bűnei­det, kérd Istenedet, hogy fogadjon magához úgy amint vagy: bűneiddel megterhelve, kárhozatra mél­tóan. Jézus azt ígéri, hogy aki hozzá fordul, azt nem taszítja el magától. Hirdetjük neked az isteni irgalom elfogyhatatlan voltát. Hívunk téged az irgalom szent asztalához- Ne maradj el. Ha őszinte vágy van benned Jézushoz közelebb jutni és az isteni örök irgalomhoz részesülni. — akkor rsak «iíí' ' Ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre.

Next

/
Thumbnails
Contents