Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-07-19 / 29. szám

AMERIKAI MAGYAR.

I

______. ^ l _____________________'f*

PUBLISHED EVERY SATURDAY. __ MEGJELENIK MINDEN SZÓMBATON.

Publ. Office: 501 Mfrs. bldg., Pittsburgh, Pa. Editors address: Rev. A. Harsanyi, 1234 Wisconsin Ave„ So. Hill Sta. Pittsburgh, Pa

Entered as second "Class Mail matter on the 16th of April 1917, — at the P. O. at Pittsburgh, Pa.

VOLUME XXV. ÉVFOLYAM. 1924 July 19. No. 29. Szám.

Aratáskor.

Megkoronázod az esztendőt Nagy sok javaiddal, :|:

Lábaid nyoma kövérséget Csepegtet bő zsírral;

Lakóhelyei a pusztáknak Folynak kövérséggel,

Hegyek és halmok vigadoznak

Gazdag termésekkel. (Uj énekes LXV Zsolt.

A szép sík mezők ékeskednek Sok barom-csordákkal, : |: Villognak a szép szántóföldek Sűrű gabonákkal;

A hegyoldalak, mezőföldek Szép buza-növéssel örvendeznek és énekelnek 7,8 v.) Nagy gyönyörűséggel.

Biblia magyarázat.

A harmadik biblia magyarázatot irom meg e sorokban a szent írásnak azon részéről, mit egy pályázatot hirdető testvérünk harmadik helyen kijelölt. E rész az I. Ján. 4:20-21 versei melyekben a következő igék állanak feljegyezve:

“Ha valaki azt mondándja, szeretem az Istent; és az ő attyafiát gyülöléndi, hazug az: mert aki nem szereti az ő attyafiát akit látott, mimódon szeretheti az Istent, akit nem látott? És ilyen parancsolatot vettünk ő tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse az ő attyafiát is.”

Kemény diót tálált fel kedves atyámfia,— elibünk, theologusok elé. Nehéz megtörni. Vannak bizonyos alapigazságok, melyeket az emberi elme ellenvetés nélkül elfogad, mert azok oly világosak, egyszerűek és megdönthetetlenek, hogy azokhoz érveket, bizonyítékokat fűzni nem kell, sőt sokszor nem is lehet. A legnehezebb dolog ily alap igazságokat meg magyarázni.

Ilyenek például a menyiségtan igazságai. Próbálja valaki megmagyarázni, miért kétszer kettő négy. Feleletünk az, hogy azért, mert más egyéb nem lehet, csak négy. Ez azonban nem magyarázat, nem érv, nem bizonyítás. Ez csupán egy állítás, de amelyet minden épelméjű ember alapigazságul magyarázat nélkül elfogad.