Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-03-15 / 11. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 iyi család köréhez tartozott, hiszen Saul kisebbik leányát, Mikált vette feleségül, s Jonathán nem csupán sógora, hanem meghitt kebelbarátja is volt. Később a- zonban Dávid kegyvesztett lett, s minthogy a királyi család ellenségének tekintették, a királyság határán túl a pusztában éldegélt. Több ok játszott közre abban, hogy Dávidot alkalmasabbnak látták a királyi állásra. Ellentétben Isbo- settel, Dávid első találkozásra is elárulta, hogy vezér- nak termett. Külső megjelenése, tapintatos viselkedése révén barátokat szerzett magának, akik jó indulatot tápláltak iránta. Más tulajdonságok is kiütköztek belőle, pl. katonáit jól vezette, s a nép szervezése terén is kiváló sikereket ért el. Noha hazájától távol, szá- müzöttként élt, támogatókra és pártfogókra tudott szert tenni a szomszédos nemzetek körében. A filisz- teusokkal meg egyenesen baráti összeköttetést létesített. Tehát királlyá j elültetésekor az a szempont is nyomósán esett a mérlegserpenyőbe, hogy ő el fogja hárítani azokat az akadályokat, amelyeket e sok bajt és kellemetlenséget okozó ellenség gördít az izráeliták ’útjába. Dávidot nem sokára királlyá tette a Juda törzse, s egy rövid időre két király ui’alkodott a nemzet felett. De Isbóset csillaga rövid idő múlva elhalványuld, s az .északi törzsek készeknek nyilatkoztak arra, hogy Dávid királlyal szövetséget kössenek. Ekkor a nemzet megint egy uralkodó jogara alá került. Dávid' többféleképpen igazolta azt a bizalmat, a- ■rnelyet az ő személyéhez és működéséhez fűztek. Hosz- szu és eseményteljes életében fordultak ugyan elő emberi fogyatkozásokból és botlásokból fakadó szégyenfoltok, de azért az ő irányítása és kormányzása mellett a nép clyan jóllétnek és hírnévnek örvendett, a- mellyel se azelőtt, se azután nem dicsekedhettek. Dávid uralkodása alatt az izráeliták nem csupán számbelileg szaporodtak, hanem hatalmi súlyt illetőleg Is növekedtek. Az izráeliták tekintélyének elismertetését a szomszédos népekkel Saul kezdette meg és ezt Dávid fejezte be. Az ország megmenekedett az idegen támadás veszélyétől s igy erélyét belügyeinek intézőre és rendezésére fordíthatta és használhatta. Egyik legfontosabb cselekedete volt Dávidnak a nemzeti főváros megalapítása. Elképzelhetjük, hogy ilyen célból várost kiválasztani, nem lehetett könnyű feladat.Azáltal, hogy Jeruzsálemet tette meg székhelyévé, a király államférfim bölcseségének szolgáltatta tanújelét. Midőn Dávid foglalta el a királyi trónt, Jeruzsálem a jebuzeusok kezében volt. A várost természetes erősségek védték, miért is bevehetetlennek tartották. Dávidnak abbeli sikerét, hogy azt elfoglalta, kétségkívül katonai diadalának minősítették. Jeruzsálem fekvésénél fogva különösen alkalmas volt arra, hogy az ország szive legyen. Ám más ok is szólott amellett, hogy az izráeliták Jeruzsálemben lássák a központot. Mivel Jeruzsálem nem volt előzőleg birtokukban, osztatlan hódolattal fordulhattak feléje. Jeruzsálem iránti hűségüket se féltékenység, se irigykedés nem befolyásolta. Az a tény, hogy olyan nemzeti fővárosra mutathattak rá, amelyet érdekösszeütközés nélkül kedvelhetnek, nagy mértékben növelte a nép körében a nemzeti egység gondolatát és szellemét. Dávid uralkodása idejében a Jehova vallása erős gyökeret vert a nép szivében. A frigyládát Jeruzsálembe vitette s az annak számára állíttatott sátor közepére helyeztette. Nyilvánosan imádta a Jehovát, s a nemzeti válság idején az ő tanácsáért fohászkodott. Annak a látása és hallása, hogy ez a nagy király, aki olyan sokat tett az izráeliták érdekében, mindenütt vallotta az Istentől való függését, megerősítette és megszilárdította a nép vallásos meggyőződését. Ma is szükség van nagy emberekre, még pedig olyanokra, akik másokra befolyást tudnak gyakorolni. S ilyenek nem is teremnek minden bokorban. Hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy könnyebb valakit követni, mint másokat vezetni. A világ előhaladását nem azok munkálják, akik mások véleményét vaktában magukévá teszik, hanem azok, akiket akaraterejük és meggyőződésük viszi és röpíti előre. Természetesen, nem mindenki töltheti be a vezér szerepét. Szükség van közkatonákra is, akik a kiosztott parancsot engedelmesen, fegyelmezetten és szabványosan végzik és teljesitik. Azután szükség van olyan férfiakra és nőkre, akik fontos kérdések felett nem politikai és személyi előítéleteik szemüvegén nézve, hanem a világ jóllétének és fejlődésének alapjára helyezkedve tanácskoznak, vitatkoznak és döntenek. Az elmúlt négy év alatt a világbéke állandósításának tétele pártpolitikai vitaponttá sülyedt s személyi becsvágy kérdésévé alacsonyodott, vagyis a nemzetek úgynevezett vezetői saját politikai előítéleteiket, gyűlölködésüket és bosszúvágyukat a világ szükségletei és kívánalmai elé és fölé tolták. A kiváltságos egyéneknek is legszebb jellemvonásuk parányiságuk érzete, s az alázatosság Istennel szem ben. Tanulságos példákat szolgáltat erre Dávid király azokban a felséges zsoltárénekekben, amelyeken az a gondolat és alapeszme vonúl végig, hogy akár a szerencse verőfényes napja mosolyog reánk, akár elcsüggesztő csapás ostora suhog felettünk, Istent kell az ő könyörületes jóvoltáért és irgalmas szeretetéért magasztalnunk és dicsőítenünk mindenha! E leckét kidolgozta: Nt. Székely Sándor brownsvillei ref. lelkész. Iskola és nevelés ügy. Rovatvezető: Nt. Dienes Barna caldwelli ref. lelkész. KINCSES NAGY JÁNOS ELÖLJÁRÓ KORSZERŰ BESZÉLGETÉSEI. 4. Miss Maryről, a highschool girl-ről. Én: (Kincses Nagy János elöljáró hallottam, hogy Gábor Feriék, atyafiaim Nagy Bűdről, azt mondták volna, hogy a lányukat ezután nem isktildik az egyházunkba, mert hát igy meg úgy. Pedig Miss Mary, highschool girl, nagyon sokat dolgozott az ifjúsági körben, meg a vasárnapi iskolában, egy este átmentem hát hozzájuk s egyenesen a tárgyra tértem.) Hát osztán mi a baj már megint Feri? Gábor: Nincs semmi, János bátyám. Én: Hiszen akkor minden jól van. Még azt mondták, hogy haragszol,
