Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-03-01 / 9. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Előttem vannak a magyarországi egyházi lapok! Ezeknek az idevonatkozó tudósításai egyenesen' arról győznek meg, hogy azokon a helyeken, ahol a mélyre vetették a hálókat, nem érezték meg azokat a hullám- csapásokat, amelyek a felszínen járókat elmeriiléssel fenyegették! Vigyáznunk kell idekint is, hogy hasonló áradatkor megtudjunk küzdeni a hullámokkal és biztos révpart felé vezessük a hajót, melynek a kormányrudja mellé Jézus hivott el minket! 'fi 'fi 'fi Most érkezett meg Amerikába a Protestáns Szemle. Három évi szünetelés után most újra folytatni kívánja azt a munkát, amelyet hosszú időn át sikeresen folytatott. A Szemle főszerkesztője Dr. Ravasz László, Felelős szerkesztője Veress Jenő, Társszerkesztői Prőhle Károly és Révész Imre, aki a maga folyóiratát a Szemle érdekében feladta. A Protestáns Szemlének ott kellene lenni nem csak minden református és Lutheránus lelkésznek az asztalán, hanem a tehetősebb egyháztagoknak az asztalán is. A Szemle előfizetési ára Amerikába egy évre két dollár Félévre egy dollár! Minden leikészi hivatal készségesen szolgál ebben az ügyben felvilágosítással! Ne sajnáljuk azt a kis áldozatot, amit a Szemle érdekében meg kell tennünk! Reméljük, hogy testvéreink most ebben a tekintetben is sokat tesznek! *) Minden gyülekezetünk kellene hogy tagja lenne a Prot. írod. Társaságnak. Az évi két dollár tagsági dij ellenében megküldik a Szemlét. Szerk.) Az egek beszélik... IRTA: Nt. Harsányi Andor canonsburgi ref. lelkész. ********* M * * * * * * * * * * ********* ILYEN érdekesek azok a csillagok ott fenn az égnek boltozatján! Nem régen megmérték a csillagászok az egyiket azok közzül, a Betelgeuse nevű csillagot s a méretek szerint ennek átmetszete 300-szor nagyobb mint a mi napunké, pedig a nap se olyan kicsiny csillag, mert ennek az átmetszete 864-ezer mért föld. Betelgeuse átmetszete pedig 300x864,000 vagyis 259 millió mértföld. De ez csak a csillag átmetszete. Ha ezen csillag tömeg tartalmát tekintjük, akkor azt kell mondanunk hogy Betelgeuse 27,000.000 szór nagyobb mint a mi napunk és a mi napunk 80 ezerszer nagyobb a mi földünknél. Betelgeuse távolsága a mi földünktől 1Ó00 trillió mértföld és mégis számítva a többi csillagok távolságát szomszéd csillagnak nevezhető. Ami hajmeresztő távolságokat illeti: Ott van p. u. egy nebula, mely Andromeda csillag-csoportban található. Ez a nebula 2,500-szor távolabb van tölünk, mint Bételgeuse és átmérete 100 trillió mértföld. Ezen nebula több millió csillagokból áll s oly hatalmas, hogy a fény, mely 184 ezer mértföld sebességgel halad másodperczenként, 15 ezer alatt jut el hozzánk e hatalmas nebuláról. A modem távcsövekkel legalább egy millió ilyen nebulát lát az ember, melyek közzül keveset láthatni szabad szemmel. Tekintsünk csak Orionra, mely 3 csillagból áll. E három csillagnak sok mellékcsilagai vannak s azok közzül egyeseknek fénye 2 milliószor erősebb a mi napunknál. A három csillag közzül a középső egy kicsit homályos, mert nem is csillag hanem egy óriási nebula, melynek átmérete 50 trillió mértföld. Hány csillag van az égen? Hányat lehet látni szabad szemmel? Szabad szemmel nem lehet többet mint 3 vagy 4 ezret össze számolni. Távcsövei pedig lehet vagy 1500 milliót számítani. De ezek közzül van sok nebula, melyek szintén millió és millió csillagokból vannak alkotva. Tehát elmondhatjuk hogy meg szám- lalhatlan sok csillag van az égen! Könnyebb lenne meg számolni hogy hány csepp viz van a tengerben, mintsem hogy megszámolni a csillag sereget. A mi napunk, melyet hatalmasnak gondolunk, nem egyébb mint egy parányi csillag a többi napokhoz számítva. Vannak egyes napok melyek 50 ezerszer fényesebben sütnek s höségök 30 ezer fok, mig a mi napunk hősége csak 12 ezer fok. De nem csak csillagok vannak az égen. Nem csak az van ott fenn amit szemmel láthatunk, de van millió és millió olyan csillag is, mely magából nem ad ki fényt. Ezeket földeknek nevezünk. A mi földünk is ezekhez tartozik. Ezek csak reflektálják a napok világát vagy fényét ép úgy mint a mi holdunk és földünk. De van valami mely ennél is csudálatosabb s az a tény hogy a mi földünk 22 különféle (element) elemből van alkotva s ez igy van a többi csillagokban és földekben. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a mi földünkben van érez, ásvány, viz, gáz és levegő, hanem mind az egész világ egyetemben Egytől egyig egyformán vannak ezek alkotva, ép úgy mint a téglák egy épületben. Ha természetileg annyi hasonlatosság van mi földünk, s a többi földek közt, akkor kétség kívül élőlények is lehetnek azokon a többi földeken és talán hason litanak mihozzánk ezek bizonyos tekintetben. Az bizonyos, hogy némely földön az előre haladás pár ezer évvel előre haladottabb lehet mint a mienk. Némely esetben viszont még csak a fejlődésnek kezdetén vannak az ott lakok, vagyis a kökorszakban. Vájjon azon a külömbözö földeken ismerik é az Isten! Tudják é mit jelent az a név JÉZUS? Vagy azok közzül lehet olyan föld is, ahol csak várják a Mesiást? Vagy még csak abban a korszakban vannak mint földünkön hajdanában az őskori Babylon? Ki tudja? Ez mind csak mélázó gondolat, de lehet hogy van e gondolatoknak valami alapja, mert nem Krisztus Urunk mondta é: “Az én Atyámnak házában sok lakóhely van.” Vájjon volt e Krisztus Urunk azokon a csillagokon is ? Ez még nagy titok előttünk. Annyi bizonyos, hogy mennél többet tanulmányozom a csillagok, földek sorát, pályafutásaikat, születésüket, megsemissülésöket, annál tisztábban látom hogy e világ egyetemet a Mennyei Atyánk teremtette, fen- tartja és igazgatja. Van é valaki aki be tudja bizonyítani hogy az egek nem beszélnek az Ur erejéről?
