Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-03-01 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. a kiküszöbölték. Az Unió majdnem minden területén, minden államban indult meg valami mozgalom ennek az orvoslására, félre dobva azon balgatag felfogást, hogy a merev tudomány mindent pótolni tud. “Vissza az evangéliomhoz” hangzik a jelszó, hogy az abból átvett keresztyén szellem uralkodjon az emberek szivében, lelkében, hogy kizárólagos úttörője és indoka legyen cselekedeteinknek. Már csak a gondolata is édes örömmel tölti meg szivünket annak a nagy eszmének, hogy a vallást tanítást is beviszik az állami iskolákba. Sok helyen már próba képpen megkezdték a külön órai vallás tanítást és csodálatos eredménnyel, a tanulóság 95 százaléka vesz leckét a bibliából, keresztyén egyház történetéből, vagy a vallás erkölcstanból. A legtöbb tanuló, akik semmiféle vallás tanulást nem végeztek, még a vasárnapi iskolában sem, a Jézus élete és tanítása czimen vesznek tanfolyamot, bizonyságot téve arról, hogy az ifjúság szive, lelke vágyódik az evangéliom után, s igyekeznek Krisztust elfogadni tanító mesterük Nem régiben egy nagyfontosságu gyűlés volt rendezve, s a delegátusok minden egyes tagja ezt az ügyet kívánta tárgyalni és kellőképen rendezni. Megindult tehát a mozgalom, hogy a vallás melegét, az erkölcs balzsamát bevigyék a gyermeki életbe. A hatalmas episcopális, methodista, presbitériánus és református egyházak négyszázezer dollárt ajánlottak fel alkalmas- tankönyvek szerkesztésére és terjesztésére. Bizzunk Istenben, aki által mindenek lehetségesek és tegyünk meg minden lehetőséget, hogy ahol ilyen irányú mozgalmak megindulnak, minden erőnkkel és tehetségünkkel álljunk az ügy mellé, hogy általunk is épüljön a tudomány, a vallás és erkölcs harmonikus alapon való fejlesztése. Megboldogult Dr. Goodnak volt a kedvencz terve, hogy Dr. Ravasz László, a dunamelléki egyházkerület püspöke, kijöjjön az Egyesült államokba. Dr. Good ennek a tervének amegvalósulását nem érte meg, de a terv azért végre-valahára megvalósul. Most értesülünk róla, hogy Dr. Ravasz László, akiről mindnyájan tudjuk, hogy egyike azoknak a nagy elméknek, akik a mostani sötétségben fényt és a fénynek nyomán reménységet tudnak terjeszteni: a tavaszon tényleg átjön s majd nem az egész tavaszt és nyarat itt fogja tölteni, résztvevőn azokon a gyűléseken, ahol az Evangyéliumnak az erejével és hatalmával, a magyar református egyház nagy igazságaival barátokat szerez, ákik készen lesznek arra, hogy a testvérsegi- tés nagy munkáját elvégezzék! Nagyszerű dolog ez a lelki egység! Felemelő tudat, hogy egyházunk igazságait olyan ékesen szóló ajkak fogják a legtekintélyesebb helyeken tolmácsolni, mint Dr. Ravasz László ajkai, akinek nagy tudása mély nyomokat hagyott Skóciában és Schweiz- ban, ahol legtekintélyesebb hittestvéreinket nyerte meg a mi ügyünknek! Bizony áldott lesz ez az esztendő, ha hallhatjuk annak a szavát, akit az Ur azért küldött, hogy felemeljen, bátorítson, vigasztaljon és megmutassa az utat, amelyen járnunk kell! Legyen szabad kérnünk magyar gyülekezeteinket, hogy a mikor eljön az idő, legyenek készen annak a befogadására, ki az Urnák nevében jön nem csupán mi hozzánk, hanem első sorban az angolul beszélő kálvinista egyházakhoz! * * * A pittsburghi református kongressusnak az eredményei közül egy maradandó hatásúnak bizonyult és pedig a legfontosabb, az “Evangélizálásra irányuló törekvés!” Nem sokára a pittsburghi kongressus után megindult ez a munka s azóta kisebb-nagyobb területeken, de kétségtelen és el nem tagadható jóhatással folytatódik. Az is bizonyos, hogy a legtöbb eredményt ezen a téren, épen azért, mert a legszorgalmasabban a Bethesdakör munkálkodik, ez a kör, amelynek a munkáját egyes berkekben még mindig nem akarják befogadni, — érte el. Nem habozom ki mondani azt az állításomat, hogy egyik-másik egyházunk tanúbizonyság a mellett, hogy nekünk is meg kell fogadnunk Jézusnak a parancsolatát és a másik oldalra kell kivetnünk a hálókat! (Lukács 5:1-10.) A mi testvéreink vágyva vágynak az igének a hallgatására. Nagyon sok szív készen van arra is, hogy befogadja az igét és nem csak hallója, hanem cselekvője is akar lenni az igének! A legnagyobb szomorúsággal kell látnunk, hogy ellenfeleink még ebben a munkába is bele kötnek. Apró- cseprő egyéni kifogások és személyes ellentétek miatt, még azt a munkát is kárhoztatják, amelynek a célja épen az, hogy Isten nevének a dicsőségét szolgálja Személyes, és egyéni dolgok az ilyen munkában csak zavarólag hathatnak, épenazért ezeket kerülik azok, akik az evangélizálásnak a munkáját folytatják! Az egyén csak annyiban érdekelhet, amennyiben kész arra, hogy ennek a munkának a részesévé legyen nem csak úgy, hogy meghallgassa a tanításokat, hanem úgy is, mint tanítvány, aki készen van a bizonyságtételre! Úgy tudjuk, hogy nem csak a Bethesdakör munkálkodik már ezen a téren, hanem Keleten is megmozdultak a lelkek. Mindenesetre fontos, hogy a lelkészi körök kialakuljanak és az evangyéliumi igazságok fényével vezessék azt a munkát, amelynek a végeredménye a hitben való megerősödés! LAPUNK A REFORMÁTUS EGYESÜLETNEK ÉS AZ EGYESÜLT AMERIKAI MAGYAR RE- FORMÁTUSSÁGNAK ELVÁLASZTOTT EGYETLEN HIVATALOS LAPJA. T
