Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-03-01 / 9. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. kezésre — teljesen szakított a magyarországi konventtel és az ottani egyházkerületek zsinatján sem vett részt. Ez a gyors szakítás erőszakolt, amennyiben bizonyos, a múltból való vagyoni érdekű elszámolások nem történhettek meg, mivel a magyarországi konvent addig nem tárgyal az elszakadt területtel, mig az illetékes kormányok egymás között meg nem állapodnak bizonyos alapelvekre nézve. Másik kedvezőtlen következménye ennek a gyors szakításnak, hogy a király- hagómelléki ref. egyházkerület még nem alakulhatott meg. ügy az erdélyi, mint az alakulandó egy házkerület vezetőemberei mindent elkövettek, személyes áldozatokat is hoztak, de a kérdést komolyan előre vinni a megoldás felé, eddig nem sikerült. Addig pedig nincs meg az anynyira kivánatos romániai egyetemes egyház képviselete, fóruma, stb. Kedvezőbben áll az óromániai egyházmegye szervezésének ügye, ahol kinevezték az ideiglenes vezetőséget Sándor József képviselővel, mint főgondnokkal az élén, aki hosszú idő óta gondviselője a régi királyságbeli ref. egyházaknak. A tanügyi jelentésből azt látjuk, amit láttunk a róm. kath. igazgatótanács és az unitárius képviselőtanács jelentéséből. Sehol semmi segítség a felekezeti iskoláknak, hanem mintha némely hatóság, hivatal és hivatalnok csak azt kutatná, hogyan lehetne egy magyar felekezeti iskolát becsukatni, nyilvánossági jogától megfosztani, szóval lehetetlenné tenni ? Ahány inspektor és revizor van, annyiféleképen rendelkezik; a legtöbb az autonómiára fittyet hányva, a főhatóság mellőzésével, egyenesen az illető iskolához intézi rendeletéit s ha az illető igazgató szólni mer — kész az államellenesség vádja. Sok bajt okoz a tankönyvkérdés és az évközben elrendelt tanterwáltoztások (pl, a múlt évben az isk. év végén tiltották el az angol tanítását és követelték a franciát) és más rendelkezések, mint a koedukáció eltiltása, a magántanulók felvételének eltiltása a felekezeti iskoláktól, stb. Fokozza a nehézségeket, hogy a kolozsvári államtitkárság feloszlatása óta minden üggyel Bukarestbe kell szaladni. A középiskolákkal kapcsolatosan örven detes eseménykényt említi a jelentés a Bethlen-kollégium 300 éves fenállásának és a tordai polgári iskola (társadalmi áldozatkészségből épült) uj épületének felavatási ünnepét. Az utóbbit — fájdalom * mindjárt be is csukták és nyilvánossági jog néikül való megnyitását is csak nehezen lehetett kieszközölni. Hasonló sors — nyilvánossági jog megvonás — érte a zilahi és szászvárosi kollégiumokat s a zilahi és bánffyhunyadi polgári iskolákat. Nehezíti az iskolák sorsát az idegenvallá- su tanulók felvételének, a fiuk-és leányok együttanulásának megtiltása. Ugyancsak megemlíti ez a jelentés is, mint a másik kettő, — a reálszakok csődjét; az iskolák többségénél a reáltagozatot, érdeklődés hiányában, meg kellett szüntetni. Egyébként volt az egyházkerületnek az ősi hét kollégiuma 79 rendes, 33 helyettes és 24 óraadó, összesen 146 tanerővel és 3507 tanulóval, kik közül 3507 a református. A tanulók létszáma általában csökkenő irányzatot mutat. A leánygimnáziumnak még mindig nem sikerült visszakapnia helyiségeit, sőt legújabban úgy fordult az ügy, hogy esetleg a készpénzzel vásárolt épület tulajdonjogát is elveszti. így az iskolát még mindig a kolozsvári kollégium látja vendégül. Volt 16 rendes, 2 helyettes, 7 óraadó, ösz- szesen 25 tanára és 514 tanulója, kik közül 314 református. A fogarasi és dési főgimnáziumokat becsukták s igy a múlt tanévben már nem működtek. Polgári iskolája 10 volt az egyházkerületnek: 4 leány és 6 vegyes. Ezekben 34 rendes, 4 helyettes és 19 óraadó tanár 1460 tanulót nevelt. A három kereskedelmi iskolának 358 tanulója volt. Egy tanító és két tanitónóképzőben 2S tanerő 205 tanulóval dolgozott. A kolozsvári Szeretetházban 74 Hely volt; valamennyi elfoglalva. Van az egyházkerületnek Kolozsvárott theológiai főiskolája, melynek az elmúlt évben 118 hallgatója volt. A rendszeresített hat tanszék körül jelenleg csak négy van betöltve, aminek egyik fő oka, hogy az uj tanároknak nem tudnának lakást adni. Nemhégen megírta u. i. az Ellenzék, hogy épületének nagyobb részét vasúti hivatalok foglalják el, melyektől sem mikép sem tudnak szabadulni, óriási kárára a papképzésnek. Valósággal irtóhadjárat folyt az elemi népiskolák ellen s hiábavaló volt az egyházi vezetőség minden memorandumozása, küldöttségjárása, — a megértőbb álláspontnak eddig semmi jele. Ennek eredménye egy egész sor bezárt vagy szervezésében megakadályozott iskola. Nehány esetet sorol fel a jelentés, amelyekből igen tanulságos következtetés vonható le. Magyarpéterfalván pl. nem engedélyezte a főszolgabíró az iskola és a tanítói lakás építését azért, mert a terület nem megfelelő, a terveket nem hagyta jóvá a minisztérium műszaki tanácsa. Gyalu-ban felépült a modern iskola, de csak akkor lehet megnyitni, ha egy bizottság felülvizsgálja. A bizottság azonban máig sem ért reá ezt megtenni, ellenben arról történt gondoskodás, hogy a kálvinista gyermekek az áíiarai iskolába kényszerittessenek*. (Folytatása következik.) üblia és ttalláa tanítás A REFORMÁTUSOK LAPJA SZÁMÁRA: Irta: Nt. Horváth Sámuel homesteadi ref. lelkész. Ma általánosan ismert korunk jelszava: “Vissza a bibliához.” “Térjünk vissza az evangéliumhoz.” Ez a jelszó nem onnan fakadt ki, mintha a protestáns egyházak messze eltávolodtak volna az evangéliomtól, hanem főleg ez a jelszó a gyermeknevelésre, a vahásta- nitásra vonatkozik. Egy fiatal ember tért haza a high schoolból. Este édes atyjával beszélgetésbe eredt és igy szólt: tudja e apám, hogy a mohamedán vallás óriási jóságot árasztott a keleti népekre, sok tekintetben megóvta őket a háborútól és ez emelte őket erkölcsi életük magaslatára. Honnan tudod ezt bebizonyítani? kérdé az apa! A történelemből, felelt a fiú, éppen most tanuljuk az iskolában. Fiam, mondja az apa, még a mohamedán vallás össze sem hasonlítható a keresztyén vallás éltető erejével, jóságával, hiszen a keresztyén vallás egyenesen áthatja az életnek minden területét, azt egy magasabb szférába emeli, az isteni célgondolatnak szolgálatába helyezi: a keresztyén vallás az embernek egész lényét átható és átalakító hatalom. Tudod-é ezt édes fiam? Nem, felelt a fiú, mi azt az iskolában nem tanuljuk. Mit? nem tanuljátok? Hát mohamedán, brahman és minden pogány vallást tanultok, csak a keresztyén vallást mellőzitek? Bizony úgy van az édes apám, a keresztyén vallást és a bibliát nem szabad tanulni az állami iskolákban. Nem szabad tanulni bibliát, keresztyén vallást, erkölcstant ? Hát én azért fizetek adót, hogy gyermekeim pogány vallást tanuljanak! Fiam, ennek a dolognak utána fogok nézni. Ma általános az a fölháborodás, hogy a public iskolába és high schoolokba bevitték a keleti vallások ismertetését és keresztre feszítették a bibliát és a keresztyén vallás tanítását, — mert egyszerűen ezeket
