Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-24 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA át kell mennie ugyanazon a változáson és be kell hoznia a törvény által követelt azon rátát, a mi fizető képességét minden időre bizositsa. Ezzel a tudattal hozta meg a közgyűlés fenti határozatát és ennek folytán arra kérjük Egyesületünk minden egyes tagját, hogy az elmondottakat komolyan fontolja meg. Fontolja meg, hogy az uj ráta szerint egy centtel sem kell többet fizetnie egy tagnak sem, mint a mennyire szükség van, hogy az Egyesület minden időben fizetőképes legyen és hogy az állami törvények rendelkezéseinek eleget tegyen. Gondolkozzék komolyan azon, hogy saját érdeke követeli meg, hogy a közgyűlés határozatában megnyugodjék és azt betartsa. Az uj táblázat illetékei nem magasabbak, mint bármely más szövetség illetékei és semmi nincsen útjában annak, hogy Egyesületünk tagjai terjesszék az Egyesületet ismerőseik körében és igyekezzenek az Egyesületet megerősíteni uj tagok szerzése által. Munkáljuk egy akarattal Egyesületünk ügyét és rövid időn belül örömmel fogjuk látni, hogy Egyesületünk idáig soha sem látott arányban fog fejlődni. A közgyűlés határozatának megfelelőleg az 1924 Rovatvezető: Nt. Tóth Mihály detroiti ref. lelkész. DOLGOK, AMELYEK TÁVOL TARTANAK BENNÜNKET ISTENTŐL. Élőének: 35 Zsolt. 1, 9. Bibliai rész: Zsolt. 36:1-13. Utóének: 77 Zsolt. 1, 2, 3. ELŐIMA. Igazságos Isten! Imára kulcsoljuk kezeinket és könyörgünk néked: ments meg minket bűneinknek súlyos következményeitől! Oh hallgasd meg ami ese- dezésünket s fordúlj hozzánk kegyelemmel. Neked köszönhetünk mi mindent, ami e földön számunkra kedvessé teszi az életet. Te adsz nekünk ruházatot, eledelt, testi s lelki erőt. És mi mégis teljesek vagyunk álnoksággal, szivünkben gonoszságot forralunk, háborút indítunk, szemeink kevélyek, nyelvünk hazug s hiányzik belőlünk az őszinteség. így fizetünk mi gonoszsággal a te kezeidből elvett javakért. Töredelmes szívvel valljuk be bűnös voltunkat és ugyanakkor a te végetlen szeretetedre támaszkodva, könyörgünk bűneink bocsánatáért. Óh ne tagadd ezt meg tőlünk! Áldott szent fiadnak, az Ur Jézus Krisztusnak drága vérével moss bennünket tisztára. Szent lelkednek munkás ereje pedig vezéreljen minket ezután a tisztaságnak, az erkölcsösségnek s a megigazulásnak utján egyenesen te hozzád, örök Isten! Ámen! TANÍTÁS. Péld. 6=16-19. Mi mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy vannak dolgok amelyek bennünket az Isten igaz szolgálatától visszatartanak. Talán segíteni fognak bennünjanuár elsejétől fizetendő illetékek az Egyesület minden egyes tagjával tudatva lesznek a titkári hivatal által január elseje előtt. Kérjük az Egyesület minden egyes tagját, hogy elmondottak felett higgadtan, komolyan gondolkozzék. A Vezértestület célja, hogy az Egyesület minden egyes tagja tudja meg a valóságos, tiszta igazságot és az elmondottakkal azt kívánja az Egyesület tagjainak a tudomására hozni. Minden jók kívánásával maradunk, Toledo, 0., 1923 november 1-én, testvéri szeretettel Az Amerikai Magyar Református Egyesület Vezér- testülete és annak nevében: Kövér Sándor, elnök. Molnár István, titkár. *) A ligonieri convenczio óta lapunkhoz számos megkeresés érkezett o. tisztviselőktől és egyesületi tagaktól, — felvilágosítást kérve a convenczioi határozatokról, különösebben a felemelt fizetési skáláról. A szükséges tájékoztatást minden irányban megadja a központi titkárnak fennti körlevele, melyet egész terjedelmében közlünk. Szerk. kert annak elkerülésében, ha azok közzül legalább is egynéhányat megismerünk és elmélkedésünk tárgyává tesszük azokat:— I. A legelső: bűneink őszinte s hiányos bevallása. Legtöbbször elpalástoljuk vétkeinket, mentegetjük azokat és még is helyt adunk azoknak a rossz dolgoknak amelyeket cselekszünk. De legyünk csak őszinték önmagunkkal, felebarátunkkal és az Istennel szemben. Mindenekelőtt kívánatos, hogy önmagunkat ismerjük meg és ne takargassuk bűnneinket. “Valjátok meg egymásnak bűnneiteket és imádkozatok egymásért.” Ha én szivembe gonoszságot táplálok és megkeményitem szivemet; — az Isten nem fog engem meghalgatni az én imádságomban. Legyünk azért K. T. óvatosak, ne palástoljuk bűnneinket, ne engedűk meg azokat, s ne mentegessük azokat magunk vagy mások előtt. II. A másik: az élet gyorsasága. Nagyon sokan közülünk veszedelemben vannak azért, mivel nem élnek lelki életet. Oly gyorsan élünk hogy alig veszünk időt a gondolkozásra. A gyors és sietős élet mód rendesen megakadályozza az Istennel való társalgásunkat, hacsak nem figyeljünk arra, hogy “járjunk lélekben és éljünk szellemileg.” Van egy nagyon szép ének amelyet az angol egyházakban énekelni szoktak: “Vegyél időt szentté lenni.” Hogy valaki szent és kegyes legyen a szolgálatra, ahoz idő kell. Nekünk időt kell szakítanunk az elmélkedésre és az imádkozásra. Legyünk vigyázok s vegyünk időt a gondolkozásra és a mi lelki életűnk kiképezésére. III. A harmadik dolog, amely visszatart bennünket az Istentől az a rendetlen szellemi táplálkozás. Valljuk meg, hogy az Isten evangéliumát nagyon rendetlenül és csak időközönként olvassuk. Csak alkalmakadtán imádkozunk. Nem látogatjuk úgy az Istennek szent templomát, mint ahogy azt kellene. Mostani életmódunk folytatása helyett arra kellene törekednünk, hogy határozott formában vegyünk szellemi táplálékát. Nekünk épen olyan szükségünk van az Istennel való társalgásra mint a mindennapi kenyérre. És abban van az a nagy-hatalom, amely megtart erőseké tesz bennünket, ha annak idejébe veszünk időt arra, hogy széllé-
